Burnham és Merz találkozóján az Európában szaporodó hibridfenyegetések, szabotázsok és a biztonság a fő témák.
Andy Burnham brit miniszterelnök csütörtökön Berlinbe érkezett első hivatalos németországi látogatására, ahol Friedrich Merz kancellárral folytat megbeszéléseket többek között a kiberbiztonságról és az Oroszországból érkező hibrid fenyegetésekről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Érkezése után Burnhamet teljes katonai tiszteletadással fogadták a berlini kancellárián.
A berlini látogatás idején Burnhamnek egyre gyakrabban tesznek fel kérdéseket Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról az Európai Unióval. A Munkáspárt múlt heti kongresszusán azt mondta, hogy az év későbbi szakaszában ismerteti az unióval való szorosabb kapcsolat lehetséges forgatókönyveit, ezzel nyitva hagyva az esetleges újracsatlakozás kilátását.
A miniszterelnöki hivatal (Downing Street) közlése szerint az Egyesült Királyság és Németország vállalást tesz arra, hogy elmélyíti együttműködését a kiberbiztonság területén, valamint a szabotázs és más hibrid fenyegetések elleni fellépésben.
„Az ellenfeleink – különösen Oroszország – által jelentett hibrid fenyegetés egész Európára és azon túlra is kiterjed, és közös biztonságunkat veszélyezteti” – áll a kormány közleményében. „Az Egyesült Királyság és Németország közösen lép fel a hibrid tevékenységek azonosítása és megzavarása érdekében, bárhonnan is érkezzenek.”
Az új partnerség keretében a két ország információkat oszt meg, és összehangolja lépéseit a fenyegetések nyomon követésére és megzavarására, miközben arra törekszik, hogy „gyengítse az ellenséges szereplők működési képességét Európában”.
„Az infrastruktúránk, vállalataink és demokráciáink elleni támadások nem távoli fenyegetést jelentenek. Elérik az emberek otthonait és munkahelyeit, és az a céljuk, hogy gyengébbé és megosztottabbá tegyenek bennünket” – mondta Burnham.
„Britannia és Németország összefog, hogy felkutassa, leleplezze és megzavarja ezeket a tevékenységeket. A biztonság és a növekedés kéz a kézben jár, és mindkettőnek érezhetőnek kell lennie országaink minden városában és településén” – tette hozzá.
Burnham és Merz találkozójára az európai hibrid fenyegetésekről szóló egyre erősebb figyelmeztetések közepette kerül sor, nem sokkal azután, hogy augusztusban különösen jelentős dróntámadás érte a lipcsei/halle-i repülőteret, amelynek hátterében Berlin szerint Oroszország áll.
A két vezető várhatóan hivatalosan is jóváhagyja a Kensingtoni Szerződést, azt a 2025-ben létrejött kétoldalú megállapodást, amely a védelmi és biztonsági együttműködés, valamint a tudomány, a technológia és a gazdasági növekedés területén ír elő szorosabb kapcsolódást.
Burnham szeptember végén jelezte, hogy az Európai Unióval való szorosabb együttműködést tervez, mondván, a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”, és hogy az Egyesült Királyságnak világos stratégiára van szüksége az unióval való hosszú távú viszonya tekintetében.
„Nem tudjuk megadni Nagy-Britanniának azt a világos pályát a század hátralévő részére, amelyre szükségünk van, amíg nem döntünk a hosszú távú kapcsolatunkról azzal a piacunkkal, amely még mindig a legnagyobb” – mondta.