„Nincs elegendő információnk, hogy felmérjük a járványügyi helyzetet" - mondta az Európai Bizottság egészségügyi szóvivője.
Az Európai Bizottság fokozta a nyomást Oroszországon, hogy teljes körű tájékoztatást adjon egy Szibériában feltételezett pestises esetről, csatlakozva az Egyesült Államok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) átláthatóságot sürgető felhívásaihoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Moszkva visszautasította a bírálatokat, és ragaszkodik ahhoz, hogy nincs járványveszély.
„Engedjék meg, hogy a héten immár harmadszor mondjam el a sajtószobában: Oroszországnak a lehető leghamarabb hozzáférhetővé kell tennie a pestissel kapcsolatos információkat” – mondta csütörtökön Eva Hrncirova, a Bizottság egészségügyi szóvivője.
„Nincs elegendő információnk ahhoz, hogy felmérjük a járványügyi helyzetet, értékeljük a más országokra jelentett kockázatokat, és szükség esetén meghozzuk a megfelelő intézkedéseket.”
A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy a Bizottság összehívta az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságát, amely a 27 tagállam képviselőit, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC) és a WHO-t ültette egy asztalhoz.
A bizottság az EU válaszlépéseit hangolja össze a súlyos, határokon átterjedő egészségügyi fenyegetésekkel szemben, lehetővé téve a nemzeti hatóságok számára az információcsere, a kockázatértékelés és a lehetséges intézkedések megvitatását.
A szerdai ülés azonban konkrét döntések nélkül ért véget az Oroszországból érkező megbízható információk hiánya miatt.
A Bizottság közölte, hogy kész rövid határidővel ismét összehívni a bizottságot, ha új információk kerülnek elő vagy romlik a helyzet.
„Információra van szükségünk Oroszországtól” – hangsúlyozta Hrncirova. „Ez összefügg Oroszország tagságával a WHO Európa-régiójában: idetartozik az is, hogy időben, pontosan, precízen megossza az információkat, hogy a szakértők értékelni tudják a helyzetet, mert annak határokon átnyúló következményei lehetnek.”
A szóvivő szerint az EU moszkvai delegációja a WHO oroszországi irodáján keresztül juttatta el aggályait, hivatkozva arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziója óta nincs közvetlen diplomáciai kapcsolat Brüsszel és Moszkva között.
„Gyakorlatilag az egész világ Oroszországtól várja az információkat” – tette hozzá.
Az ügy középpontjában egy női laboratóriumi dolgozó áll, aki a délkelet-szibériai Irkutszki Járványügyi és Pestiskutató Intézetben dolgozott, és október 2-án hunyt el tisztázatlan körülmények között.
Halálát kezdetben „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásnak” tulajdonították, ami világszerte riadalmat és fokozott figyelmet váltott ki.
A Rospotrebnadzor, Oroszország közegészségügyi felügyelete közölte, hogy a laboráns „be volt oltva, és immunitással rendelkezett az általa kezelt veszélyes kórokozókkal szemben”, és hogy csaknem 5000 laboratóriumi vizsgálat sem mutatott ki veszélyes kórokozót.
Közlésük szerint azoknak, akik kapcsolatba kerültek vele, több mint 90 százaléka befejezte az orvosi megfigyelést, miután szigorú ellenőrzés alá helyezték őket.
A WHO részletes tájékoztatást kért a laboratóriumi dolgozó halálának körülményeiről, a karanténintézkedéseket kiváltó kórokozóról, valamint egy jelentett második esetről, amelyet Moszkva „valótlan”-nak minősített.
Az Egyesült Államok szintén sürgette Oroszországot, hogy szolgáltasson pontos és időszerű információkat. Donald Trump elnök közölte, hogy telefonbeszélgetést ütemezett orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal a feltételezett járvány kitörésének megvitatására.
„Hivatalosan is kértünk kiegészítő információkat az orosz kormánytól. Hivatalos kapcsolatban állunk más országokkal is világszerte, hogy megosszuk az információkat” – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
A tüdőpestis akkor alakul ki, amikor a pestisért felelős baktérium a tüdőt fertőzi meg. Ez a betegség legsúlyosabb formája, és emberről emberre terjedhet. Kezelés nélkül az esetek halálozási aránya 30 és 100 százalék között mozog.