Miután a német szövetségi hírszerző szolgálat volt vezetőjét, August Hanningot tartóztatták le, a bíróság elrendelte kedden Manfred D. előzetes letartóztatását is, aki hosszú időn át bizalmasa és kabinetfőnöke volt.
A volt BND-főnök, August Hanning keddi letartóztatása után – amely Németország eddigi legnagyobb kémbotrányának bizonyult –, régi bizalmasát és egykori kabinetfőnökét, Manfred D-t is őrizetbe vették.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szövetségi ügyészek azzal vádolják a két férfit, hogy államtitkokat használtak fel hosszú éveken át magán tanácsadói tevékenységük és külföldi érdekek támogatására; ez a német jog szerint hazaárulásnak minősül.
A 64 éves Manfred D-t bűnsegédlettel vádolják, és előzetes letartóztatásban marad, míg Hanninget – sajtójelentések szerint – vizsgálóbíró elé állítják.
Manfred D korábban kabinetfőnökként dolgozott a hírszerzés akkori vezetője, August Hanning mellett. A két férfi az 1990-es évek végén ismerkedett meg, és hosszú éveken át szorosan együttműködött a BND-nél, majd később a Belügyminisztériumban.
Az ügyészek szerint Manfred D minősített dokumentumokat szerzett a hírszerző szolgálattól, és pénzügyi haszon reményében átadta azokat egykori főnökének, Hanningnek.
Úgy vélik, hogy ez a megállapodás 2010 óta létezett.
„Feltehetően 2010 tavaszán állapodtak meg a vádlottak abban, hogy Manfred D folyamatosan értékes hírszerzési információkat szerez a Szövetségi Hírszerző Szolgálattól a vádlott Hanning számára, pénzbeli ellenszolgáltatásért cserébe” – közölte Dr. Ines Peterson vezető szövetségi főügyész.
Hanning a beszámolók szerint a bizalmas információkat többek között arra használta, hogy elemzéseket készítsen külföldi szolgálatok számára, és így magán tanácsadóként jövedelemhez jusson.
A nyomozók lehallgatóberendezéseket helyeztek el Manfred D ingatlanán, és hónapokon át figyelték őt egy nagy visszhangot kiváltó vizsgálat részeként.
Azerbajdzsán szerdán cáfolta a Der Spiegel német magazin – amelynek értesülését német és más sajtóorgánumok is átvették – beszámolóját, amely szerint Hanning kapcsolatban állhatott egy azeri ügynökkel.
Az azeri állami hírügynökség, az APA jelentése szerint Baku visszautasította a Der Spiegel állításait, és „különleges szolgálatai és diplomáciai csatornák útján fejezte ki tiltakozását mind a német kancelláriának, mind a Német Külügyminisztériumnak”.
Időközben Azerbajdzsán Médiatanácsa és Műsorszolgáltatási Tanácsa közleményt adott ki, amelyben „megalapozatlan dezinformációnak és elfogadhatatlan információs manipulációnak” minősítette a jelentéseket.
Ezzel párhuzamosan egy magas rangú azeri tisztviselő a bakui székhelyű nemzetközi hírcsatornának, az Anewznek elmondta, hogy a kancellári hivatal és a német hírszerző közösség képviselői hivatalos csatornákon keresztül megerősítették: a folyamatban lévő vizsgálatnak semmilyen köze nincs Azerbajdzsánhoz.
„Az Azerbajdzsán és az ügy összekapcsolására irányuló első kísérlet a Der Spiegeltől származott, nem pedig valamely hivatalos német nyomozó- vagy igazságszolgáltatási hatóságtól” – mondta a tisztviselő.
„A Szövetségi Főügyészség maga nyilvánosan sem Azerbajdzsánt, sem egyetlen azeri intézményt nem nevezte meg az eljárással összefüggésben” – tette hozzá.
Az állítások az anonim tisztviselő szerint azzal fenyegetnek, hogy „indokolatlanul kárt okoznak Azerbajdzsán és Németország folyamatosan fejlődő kapcsolataiban”.