A spanyol gazdaság továbbra is gyorsabban növekszik, mint az euróövezeté, a foglalkoztatás pedig 2008 óta nem látott szinten áll, de Pedro Sánchez jelenlegi mandátumának végére az infláció, az alacsony termelékenység és a lakásválság került a választási vita középpontjába.
Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez, a november 29-ére előrehozott parlamenti választásoknak abban a reményben vág neki, hogy a mandátuma nagy részét meghatározó kedvező gazdasági mutatók segítenek felülírni az egész országban érzékelhető általános érzést: a makrogazdasági növekedés önmagában nem elég.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A spanyol bruttó hazai termék (GDP) 2025-ben 2,8%-kal nőtt, és az Európai Bizottság országjelentése szerint (forrás: spanyol) várhatóan a következő évben is viszonylag gyors ütemben bővül, 2026-ra 2,4%-os növekedési előrejelzéssel. A járvány óta Spanyolország gyorsabban növekszik, mint az euróövezet legnagyobb gazdaságai.
Ennek ellenére, ahogyan az immár hetek óta tartó lakhatási válság miatti tiltakozások is jelzik, ez a növekedés nem fordult le a spanyolok életminőségének javulására. A Bizottság a helyzet egy részét a bevándorlási hullámok által hajtott, jelentős népességnövekedéssel, másik részét pedig a gyenge munkatermelékenységgel magyarázza.
Az óránkénti termelékenység 2019 óta javult, az egy foglalkoztatottra, illetve a teljes munkaidőben dolgozóra jutó termelékenység azonban gyakorlatilag stagnál. Ez az egyik fő oka annak, hogy az összesített növekedés nem jelenik meg ugyanolyan erővel az egy főre jutó jövedelemben abban a Spanyolországban, amelyet Sánchez 2018 júniusa óta irányít.
A bevándorlás mára az egyik fő hajtóerejévé vált a spanyol munkaerőpiacnak. Noha a foglalkoztatás 2025-ben 2,6%-kal bővült, az újonnan létrejött munkahelyek 7,9%-át külföldön született munkavállalók töltötték be.
A legfrissebb összesített adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a munkaerőpiac továbbra is erősen szezonális jellegű. Augusztusban 44 419 fővel nőtt a munkanélküliek száma, és elérte a 2 355 918-at, jóllehet ez még így is a legalacsonyabb augusztusi adat 2007 óta. Szeptemberben újabb 23 587 fővel nőtt az állástalanok száma, ami szintén 2007 óta nem látott mélypontot jelent.
A spanyol növekedés fő pillérét a szolgáltatási szektor adta, különösen a szolgáltatásexport és a turizmus. Spanyolország 2026 januárja és júliusa között 58,1 millió külföldi turistát fogadott, ami példátlan szám, és 4,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A turisztikai költés 7,8%-kal nőtt, rekordot jelentő, 82 054 millió euróra, a Frontur és az Egatur adatai szerint, amelyeket a spanyol statisztikai hivatal (INE) tette közzé (forrás: spanyol).
Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a szolgáltatásexport bővülése hozzájárult a folyó fizetési mérleg többletének növeléséhez és az ország nemzetközi befektetői pozíciójának javításához. Arra is figyelmeztet ugyanakkor, hogy a gazdasági tevékenység jelentős része továbbra is viszonylag alacsony termelékenységű ágazatokban, például a mezőgazdaságban koncentrálódik. Az új munkahelyek több mint 82%-a alacsony termelékenységű tevékenységekben jött létre, ami korlátozta a bérek növekedési potenciálját.
Az infláció egy újabb feszültségforrás. Szeptemberben az éves infláció 5% volt az országban, jóval a 3,8%-os euróövezeti átlag felett, és ezzel csak Litvánia (6,1%), Bulgária (5,6%), Ciprus és Luxemburg (5,2%), valamint Görögország (5,1%) mögött maradt el.
Szeptemberben Spanyolországban 4,9% volt az infláció. A spanyol statisztikai hivatal (INE) a drágulást elsősorban az üzemanyagok drágulásával és az utazási csomagok árváltozásával magyarázta.
A lakhatás, a legnagyobb probléma
Ha van egy probléma, amely képes sűríteni a gazdasági növekedés és az életminőség közötti egyensúlytalanságot, az a lakhatás. Spanyolországban ezen a téren súlyos aránytalanság van a kínálat és a kereslet között, legyen szó vásárlásról vagy bérlésről, különösen a nagyvárosokban és a turisztikai térségekben.
„A súlyos lakhatási nélkülözés aránya nőtt, ami rossz életkörülményekre utal” – áll a Bizottság országjelentésében. A szociális bérlakásállomány a teljes lakásállomány mindössze 1,5–1,7%-át teszi ki, szemben az Európai Unióban jellemző, 6–7% közötti átlaggal.
A lakásárak ráadásul 2014 óta folyamatosan emelkednek, az utóbbi években pedig fel is gyorsult ez a tendencia, miközben a magas költségek a munkaerő földrajzi mobilitását is nehezítik.
Éppen ezen a ponton ütközött össze hétfőn a gazdaság és a politika. Miután a kormány múlt héten – kongresszusi szövetségesei támogatásának hiánya miatt – nem tudott elfogadtatni két, a lakhatási válság kezelését célzó rendeletet, Sánchez miniszterelnök feloszlatta a Cortes Generales-t, a spanyol parlamentet, és novemberre választásokat írt ki.
Így Sánchez eddigi kormányzásának gazdasági mérlege kétarcú: az egyik oldalon Spanyolország növekszik, munkahelyeket teremt, és profitál a külföldi munkavállalók érkezéséből, valamint a turisztikai szektor erejéből; a másikon pedig ott vannak azok a problémák, amelyeket a GDP-növekedés önmagában nem old meg, és amelyeket az alacsony termelékenység, a vásárlóerő csökkenése és a lakhatáshoz való nehéz hozzáférés terhel.