Loader
Hirdetés

Franciaország és Németország jár az élen a katonai űrképességek terén

Thomas Pesquet, az Európai Űrügynökség francia űrhajósa (balra), és Emmanuel Macron francia elnök a Nemzetközi Űr-csúcson beszélget a párizsi Grand Palais-ben.
A bal oldalon Thomas Pesquet, az ESA francia űrhajósa, mellette Emmanuel Macron francia elnök beszél a Nemzetközi Űr-csúcson a párizsi Grand Palais-ban. -  Szerzői jogok  AP Photo/Ludovic Marin
Szerzői jogok AP Photo/Ludovic Marin
Írta: Luca Bertuzzi
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Azt szorgalmazzák, hogy a tervezett Európai Űrpajzs az uniós űrrendszerek keretében épüljön, miközben a katonai űrképességek nemzeti hatáskörben maradnak.

Hét tagállam az Európai Space Shield, azaz Európai Űrpajzs kezdeményezés alapvető újragondolását sürgeti, egy olyan új űrbiztonsági architektúrát javasolva, amelynek középpontjában az uniós űrrendszerek védelme áll, miközben a képességfejlesztést a nemzeti kormányokra bíznák.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Németország, Franciaország, Ausztria, Belgium, Spanyolország, Hollandia és Svédország azt szeretné, ha a nemzeti fővárosok kerülnének vezető szerepbe, és a kezdeményezés szűkebb mandátummal működne, amely tiszteletben tartja a katonai űrképességek feletti nemzeti ellenőrzést.

Párizs és Berlin régóta szkeptikusan viszonyul az Európai Űrpajzshoz, amelyet Brüsszel tavaly terjesztett elő a Defence Readiness Roadmap 2030, a védelmi felkészültségi ütemterv részeként. Az unió két legnagyobb súlyú tagja most a saját űrbiztonsági elképzelését foglalta össze abban a dokumentumban, amelyet az Euronews szerzett meg.

„Szükség van egy olyan európai űrbiztonsági architektúra megalkotására, amely érdemben integrálja a tagállamok meglévő és kialakulóban lévő űrképességeit, valamint a már elfogadott uniós mechanizmusokat, és elkerüli a felesleges párhuzamosságot” – áll a dokumentumban.

A szöveg szerint az Európai Bizottság és az EU diplomáciai szervének számító Európai Külügyi Szolgálat az elmúlt hat hónapban tartott három, kifejezetten a témának szentelt workshop ellenére sem tudta egyértelműen meghatározni a kezdeményezés célját és hatókörét.

A kezdeményezés aláírói szerint át kellene nevezni a programot, mert az „Shield” (azaz „Pajzs”) elnevezés félrevezető: azt sugallja, hogy az EU maga fejleszt képességeket, miközben ők vörös vonalat húznak a katonai űrképességek terén érvényesülő nemzeti szuverenitás köré.

„A névválasztáson túl alapvető fontosságú újból leszögezni, hogy a biztonsági és védelmi ügyekért – beleértve a biztonsági és védelmi célokra használt űrrendszerek beszerzését, működtetését és védelmét – kizárólag a tagállamok felelősek” – olvasható a dokumentumban.

A hét kormány támogatja a katonai űrképességek beszerzésének uniós szintű összehangolását, miközben a tagállamok folyamatosan bővítik saját nemzeti programjaikat.

Azt szeretnék, ha a kezdeményezés a meglévő és kialakulóban lévő nemzeti képességek összekapcsolására épülne, elkerülné az átfedéseket, és olyan feltételeket teremtene, amelyek között az ipar képes szállítani a szükséges megoldásokat. A tagállamoknak kellene vezető szerepet játszaniuk, az uniós intézmények pedig saját hatáskörükön belül támogatnák őket, hogy Európa űrbiztonsága megerősödjön a gyorsan változó, sokféle fenyegetéssel szemben.

„Tagállamként sürgető szükségét látjuk annak, hogy megvédjük, és szükség esetén meg is védelmezzük űrrendszereinket és infrastruktúránkat – beleértve az uniós űrrendszereket is – a kockázatok és fenyegetések megsokszorozódásával szemben, mivel az űr immár vitatott, versengő térséggé vált” – áll a dokumentumban.

A kezdeményezés magját – fogalmaznak az aláírók – az uniós űrrendszerek ellenálló képességének és védelmének kellene képeznie, miközben tiszteletben tartják a védelemmel és a képességfejlesztéssel kapcsolatos nemzeti hatásköröket.

Az érintett országok szerint hozzáadott értéket jelentene a nemzeti és európai hatóságok közötti kétirányú párbeszéd a lehetséges válaszlépésekről, a sebezhetőségekről és a technikai kérdésekről.

Az uniós űrprogrammal kapcsolatban – amelyet a Bizottság a következő hosszú távú uniós költségvetés részeként javasolt – a dokumentum több biztonsági aggályt is megfogalmaz. Ezek közé tartozik a polgári uniós programok egyre erősebb katonai együtt-használata, a kettős felhasználású alkotóelemek biztonsága, valamint az, miként egészítik ki a nemzeti erőfeszítések a NATO tevékenységét. Felvetik azt is, hogy válsághelyzetben miként rangsorolnák az európai űrszolgáltatások a polgári és a katonai felhasználás közötti prioritásokat.

Kiemelt cél a tagállamok katonai űrügyi hatóságai közötti párbeszéd erősítése, valamint olyan mechanizmusok – például a kapacitások közös használata és megosztása – kialakítása, amelyekkel kölcsönösen kiegészíthetik egymás katonai űrképességeit.

Végül az aláírók arra ösztönzik a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá és hatékonyabbá az erősen széttagolt űrfinanszírozási rendszert, amely jelenleg különböző eszközökből – köztük a Horizont Európa programból, az Európai Beruházási Bank befektetéseiből és az Európai Védelmi Alapból – áll össze.

„Támogatunk egy Európai Űrpajzs kezdeményezést – vagy bármilyen néven is hivatkoznak rá a jövőben –, amely kézzelfogható többletet jelent Európa biztonsága számára” – folytatódik a dokumentum.

„Mivel a kulcsfontosságú képességek a tagállamok kizárólagos, szuverén hatáskörébe tartoznak, bármely európai űrbiztonsági kezdeményezés középpontjában a tagállamoknak kell állniuk” – teszik hozzá.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

A spanyol Sateliot öt műholdat indít a SpaceX-szel a globális 5G erősítésére

Nawrocki lengyel elnök aláírta az üzemanyagárakat csökkentő törvényt

Villámcsapás ölt meg egy német turistát Rodosz szigetén