2025-ben munkájuk a lengyel GDP 2,4 százalékát adta.
Nemcsak menedéket találtak Lengyelországban, hanem egyre nagyobb mértékben a hazai munkaerőpiac részévé válnak. A 2025-ös évben az Ukrajnából érkezett menekültek a lengyel GDP 2,4 százalékának megtermeléséhez járultak hozzá, ami mintegy 94 milliárd zlotyt jelent. Erre a legújabb, az UNHCR és a Deloitte által készített jelentés mutat rá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Ukrajnában zajló, teljes körű háború kezdete óta több mint négy év telt el. Ez idő alatt a Lengyelországba érkezett menekültek százezrei léptek be a munkaerőpiacra.
A „Az ukrán menekültek Lengyelország gazdaságára gyakorolt hatásának elemzése” című jelentésben bemutatott adatok szerint 2025-ben a csoport foglalkoztatottsági rátája elérte a 76 százalékot. Ez 7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A dolgozók számának növekedése nemcsak a munkavállalók kínálatának bővülését hozta magával, hanem a fogyasztás élénkülését, valamint a magasabb adó- és járulékbevételeket is.
Milliárdokat nyert a lengyel gazdaság az ukrán bevándorlóknak köszönhetően
A jelentés egyúttal azt is megmutatja, hogy megváltozott az ukrán háztartások megélhetésének szerkezete. 2025-ben a vizsgált háztartások 87 százalékánál a munkajövedelem jelentette a legfontosabb bevételi forrást.
A lengyel ellátórendszerből érkező támogatások a jövedelmek 10 százalékát adták, míg az Ukrajnából kapott segítség 2 százalékot tett ki. Két év alatt a bérek helyzete is látványosan javult.
A menekültek nettó béreinek mediánja 2023 és 2025 között 45 százalékkal emelkedett. 2025-ben ez az összeg a lengyel országos átlag mintegy 85 százalékának felelt meg.
A menekültek vállalkozóként is egyre aktívabbak: körülbelül 13 százalékuk saját vállalkozást működtet.
Ráadásul 2022 óta az ukrán állampolgárok mintegy 135 ezer kérelmet nyújtottak be egyéni vállalkozás bejegyzésére.
„A lengyel munkaerőpiac jól alkalmazkodott az ukrán menekültek által kínált többlet munkaerőhöz. A vállalatok nagyobb specializációval és szervezeti változtatásokkal reagálnak. Az új dolgozók gyakran kiegészítik a cégek meglévő erőforrásait, ahelyett hogy közvetlenül versenyeznének a hazai munkavállalókkal” – mondja dr. Aleksander Łaszek, a Deloitte szakértője.
A végzettség nem mindig tükröződik a betöltött pozícióban
Az egyik fő kihívás a képesítések és a betöltött állások közötti összhang hiánya. A munkaképes korú menekültek 62 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Ennek ellenére az érintetteknek csupán 29 százaléka dolgozik vezetői, szakértői vagy műszaki területen, vagyis a menekültek jelentős része képesítésének nem megfelelő, alacsonyabb szintű munkát végez.
Az úgynevezett PESEL UKR-státusszal rendelkezők körében a legegyszerűbb, betanított munkát a foglalkoztatottak 38 százaléka látja el, míg a lengyel állampolgárok esetében ez az arány 9 százalék.
Továbbra is akadályt jelent a foglalkoztatás formája is: a PESEL UKR-ral rendelkező ukránok közül csak 42 százaléknak van hagyományos munkaszerződése, miközben a lengyelek körében ez az arány 80 százalék.
A jelentés szerzői kiemelik a nyelvtudás, valamint a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés jelentőségét is.
„Az, hogy valaki a saját munkájából tudja fenntartani magát, az Ukrajnából elmenekülni kényszerült emberek önállóságának alapja” – hangsúlyozza Jun Shirato, az UNHCR megbízott lengyelországi képviselője.
A menekültek a lengyel egészségügyi rendszer finanszírozásához is hozzájárulnak
A növekvő foglalkoztatottság hatása az egészségügyi ellátórendszerben is érzékelhető.
2025-ben a menekültek által befizetett járulékok a Nemzeti Egészségügyi Alapba már meghaladták az érdekükben finanszírozott egészségügyi szolgáltatások költségeit.
A jelentésben idézett adatok szerint a többlet 50 millió zlotyt tett ki.
Az ukrán menekültek egészségügyi ellátásának átlagos költségét 694 zlotyra becsülték, míg egy lengyel állampolgár esetében ez 4640 zloty volt.
Ezzel párhuzamosan nő az ukrán dolgozók száma a lengyel egészségügyi intézményekben is.
2025 végén az orvosok 2,4 százalékát, az ápolók 0,8 százalékát tették ki.
Ukrajnai menekültek Lengyelországban – hogyan tovább az integrációval?
A jelentés készítői szerint a következő feladat az lenne, hogy jobban ki lehessen használni azoknak a kompetenciáit, akik már munkát találtak Lengyelországban.
A javasolt intézkedések között szerepel többek között a nyelvtanfolyamok fejlesztése, a külföldi diplomák és képesítések elismerésének egyszerűsítése, valamint a foglalkoztatás minőségének javítása.
Fontos lépés lehet a gyermekellátás jobb biztosítása – különösen az ukrán nők esetében –, illetve a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok kiszámíthatóbbá tétele is.
2022 márciusa és 2026 szeptembere között 2,1 millió kérelmet nyújtottak be Lengyelországban PESEL UKR-státusz megszerzésére. Jelenleg 868 ezer ember rendelkezik ilyen jogállással.
Ezek az adatok azonban nem tükrözik pontosan az országban tartózkodó menekültek számát, mivel egy részük időközben más jogcímen tette legálissá a tartózkodását.
Az UNHCR és a Deloitte legújabb tanulmánya a harmadik olyan jelentés, amely az Ukrajnából érkezett menekültek lengyel gazdaságban betöltött szerepét vizsgálja.