A drónok gyökeresen átalakították az ukrajnai háborút. A Tallinn Defence EXPO-n észt cégek mutattak be Európának ellendrón-rendszereket és harctéri robotokat.
A pilóta nélküli rendszerek egyszerre jelentenek egyre növekvő fenyegetést, és válnak a védelmi arzenál egyre nélkülözhetetlenebb elemévé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez volt a vezérmotívum a Tallinn Defence EXPO-n, ahol több mint száz vállalat mutatta be legújabb fejlesztéseit.
Észtország számára nagy a tét, hiszen Oroszországgal határos. Egy iparági tájékoztató szerint a védelmi kiadások a 2013-as, GDP-arányosan 1,9 százalékról 2029-ig átlagosan 5,4 százalékra növekednek.
Az EXPO az Észt Védelmi Hét hat rendezvénye közül az egyik volt; a programsorozatot szeptember végén, öt napon át tartották Tallinnban.
A hét során mintegy 4500 látogató érkezett 56 országból, 68 panelben összesen 133 előadó szólalt meg, köztük a NATO innovációs konferenciáján és egy balti védelmi fórumon.
Drónok felderítése és semlegesítése
Az észt Marduk Technologies egy olyan felderítőrendszert mutatott be, amely nagy teljesítményű optikát és mesterséges intelligenciát használ a légi objektumok észlelésére és azonosítására.
„Kamerarendszeren alapuló drónfelderítő megoldásról van szó. Teljesen passzív, és ezzel bármit látunk, ami a levegőben van. Automatikusan meg tudjuk különböztetni, hogy madár, drón, helikopter vagy bármilyen repülő tárgy” – mondta Leet Rauno Lember, a Marduk Technologies vezérigazgatója az Euronews Nextnek.
A „passzív” azt jelenti, hogy az optikai rendszer nem bocsát ki rádiójelet, ezért nehezebb észrevenni – ellentétben a radarokkal.
Lember szerint optikai felderítő rendszerük nem „jobb” a többi technológiánál, hanem azok kiegészítője.
Mint elmagyarázta, az akusztikus szenzorok hatótávolsága csak néhány száz méter, ráadásul az elektromos drónok nagyon csendesek. A radar nagy távolságokat lefed, de előfordulhat, hogy nem érzékeli a könnyű habanyagból készült drónokat.
„A különböző rétegek kiegészítik egymást, így a végfelhasználók jobb döntéseket tudnak hozni” – tette hozzá.
A Marduk Technologies több mint egy évtizede fejleszti drónfelderítő eszközeit.
Az ukrajnai háború igazolta a cég korai figyelmeztetéseit – mondta Lember. „2016-ban még mindenki azt mondta, hogy a drónok a belátható jövőben nem jelentenek problémát.”
Egy másik észt vállalat, a DefSecIntel, optikai, radaros, akusztikus és rádiófrekvenciás érzékelőket integrál egy Eirshield nevű, mobil és nagymértékben autonóm rendszerbe.
„Ez egy kulcsrakész drónellenes rendszer” – mondta Jaanus Tamm, a DefSecIntel Solutions vezérigazgatója és alapítója az Euronews Nextnek.
A rendszer segít felderíteni a támadó drónokat, követni azok útját, majd eldönteni, miként kell őket elfogni. Az alkalmazható eszközök skálája a zavaróberendezésektől az elfogó drónokon át – szükség esetén – a lézerekig terjed.
„Az Eirshield szenzorai bemérik a drónokat, azután az operátor kiválasztja, melyiket kell célba venni, majd elindítja az elfogó drónt” – mondta Tamm. „Így a támadó drónok megsemmisülnek, és nem érnek el semmilyen infrastrukturális elemet, illetve nem okoznak kárt a civileknek.”
Tamm az Eirshieldet az egyik azon kevés TRL 9-es drónellenes rendszernek nevezte Európában, amelyet már most, nagy mennyiségben meg lehet vásárolni. A TRL 9 a technológiai készültségi skála legmagasabb fokozata.
A rendszer nyílt felépítésű, így könnyen továbbfejleszthető. „Ha új fenyegetések jelennek meg, egyszerűen új hatásos eszközöket vagy szenzorokat adhatunk hozzá a jobb észlelés érdekében” – magyarázta.
Az egyik ilyen hatásos eszköz a Blaze, a lett Origin Robotics elfogó drónja. Az iparági tájékoztató szerint a francia védelmi beszerzési ügynökség az Eurosatory 2026 kiállításon választotta ki.
Robotok a katonák helyett
A pilóta nélküli járművek veszélyes bevetéseken támogathatják, sőt akár helyettesíthetik is a katonákat. A Milrem Robotics a THeMIS nevű pilóta nélküli földi járművét mutatta be.
A vállalat szerint a technológia „ember nélküli tűzövezet” kialakítását teszi lehetővé, ahol a robotjárművek felderítik és visszaverik a betörő egységeket. Ez minimálisra csökkentené a védők emberi veszteségeit.
A járműveket távolról irányítják, részben pedig autonóm módon működnek. „Ahelyett, hogy katonákat küldenénk a harcmezőre, ezeket a gépeket vethetjük be, és életeket menthetünk” – mondta Raul Rikk, a Milrem Robotics képességfejlesztési igazgatója az Euronews Nextnek, a cég tallinni üzemében.
A moduláris platform géppuskát, páncéltörő rendszert vagy más fegyvereket hordozhat, emellett felderítési, aknamentesítési, logisztikai és sebesültszállítási feladatokra is alkalmas.
Rikk szerint a koncepció már bizonyított. „Semmi sem elmélet többé, az ukránok már a harctéren használják ezeket” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy a vállalat jelenlegi gyártókapacitása nem nyilvános. „Százával gyártott járművekről beszélünk, különböző méretekben” – közölte. „A termelést gyakorlatilag bárhol meg tudjuk szervezni, a gyártás beindítása nem bonyolult, és viszonylag gyorsan tudunk felfuttatni.”
Rikk számára az irány egyértelmű. „A holnap háborúja már Ukrajnában zajlik” – mondta.