Montenegró várhatóan nem tudja időben lefordítani az uniós jogszabályokat, ezért az Európai Bizottság fontolgatja egy meglévő uniós nyelv használatát, a legkézenfekvőbb a horvát.
Lehet, hogy Montenegró nem tudja teljes körűen és kellő pontossággal lefordítani az összes uniós jogszabályt, mielőtt csatlakozik a blokkhoz. Az Európai Bizottság több lehetséges átmeneti mentességről tárgyal, beleértve azt is, hogy az ország addig egy már létező uniós hivatalos nyelvet használhasson.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Montenegró célja, hogy 2028-ra az EU 28. tagállama legyen. Ehhez azonban előbb át kell ültetnie és le kell fordítania az úgynevezett acquis-t, vagyis az uniós joganyag tízezernyi jogszabályát, amely a közösség jogi keretét adja. Brüsszel egyre inkább attól tart, hogy ez a határidőig nem készül el.
„Montenegrónak még a csatlakozás előtt, kellő időben el kell készítenie az acquis fordítását a hivatalos nyelvére, és ki kell képeznie elegendő számú fordítót és tolmácsot ahhoz, hogy az uniós intézmények az ország csatlakozását követően megfelelően működhessenek” – áll az ország EU-val kötött tárgyalási keretében.
Podgorica jelentős összegeket fektetett az államigazgatás kapacitásába, és azt állítja, hogy a munka határidőre befejeződik. Az uniós végrehajtó testület ugyanakkor már elkezdett tartalékterveken dolgozni – közölték EU-s tisztviselők az Euronews-szal.
Az ok az, hogy Horvátország többször kifogásolta egyes lefordított jogi szövegek minőségét. Zágráb kétoldalú vitába keveredett Montenegróval, amely az egész csatlakozási folyamatot késleltetheti.
Amióta Horvátország, az EU legutóbbi új tagja 2013-ban csatlakozott, az uniós joganyag mennyisége csaknem megduplázódott.
A tagjelölt országoknak a későbbi hivatalos nyelvükre kell lefordítaniuk minden releváns uniós jogszabályt. Az uniós intézményeknek legfeljebb az a feladatuk, hogy a csatlakozáskor, a Hivatalos Lapban való közzététel előtt elvégezzék az utolsó ellenőrzést.
A fordítás csak része a nyelvi felkészülésnek. Egyes jogszabályokat a tagjelölt ország intézményi környezetéhez is hozzá kell igazítani, például meg kell jelölni, mely hatóságok felelnek majd az egyes területek felügyeletéért.
„A Bizottság szolgálatai rendszeres kapcsolatban állnak Montenegróval, és folyamatosan értékelik a munka ütemét ezen a téren” – mondta az Euronews-nak a Bizottság egyik szóvivője.
A Bizottság több lehetséges mentességi modellt vizsgál, köztük azt is, hogy Montenegró ideiglenesen egy másik uniós hivatalos nyelvet használhasson, amíg van ideje pótolni a hiányzó fordításokat és pontosan lefordítani a fennmaradó joganyagot.
A választás Podgoricára hárulna, de a horvát tűnik a legkézenfekvőbb jelöltnek. Ez az egyetlen olyan uniós hivatalos nyelv, amely ugyanarra a nyelvi alapra épül, és egy montenegrói beszélő számára könnyen érthető.
„A montenegrói sztenderd nyelv ugyanahhoz a dialektuskontinuumhoz tartozik, mint a bosnyák, a horvát és a szerb sztenderd nyelvek, és mindegyik kölcsönösen érthető egymás számára” – áll egy friss tanulmányban a montenegrói nyelvről.
Ez ugyanakkor csak egy a lehetséges megoldások közül, és Montenegró számára korántsem biztos, hogy elfogadható. A nyelvi és identitáspolitikai kérdések mélyen átszövik a Nyugat-Balkánt, Podgorica pedig hosszú éveken át küzdött azért, hogy a montenegrói nyelvet nemzetközi szinten hivatalosan elismerjék.
A mentességek nem számítanak újdonságnak. Málta teremtett precedenst: mivel nem állt rendelkezésre elég képzett fordító, a szigetország kivételes, átmeneti mentességet kapott az alól, hogy minden uniós jogszabályt lefordítson máltaira a 2004-es csatlakozás utáni első három évben; a felhalmozódott fordítói hátralékot legkésőbb 2008 végéig kellett ledolgozni.
Írország esete hasonló, egy lényeges különbséggel. Ott a mentességet csak jóval a csatlakozás után vezették be, amikor az ír nyelv teljes jogú hivatalos nyelv státuszt kapott, és ideiglenesen felfüggesztették az összes uniós jogszabály ír nyelvre fordításának kötelezettségét.
Más szóval Brüsszel mutatott már rugalmasságot: az acquis teljes fordítását nem kezeli a csatlakozás abszolút feltételeként. Ebben az esetben azonban a legkézenfekvőbb technikai megoldás bizonyulhat a legnehezebben eladható politikai döntésnek.