Az Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtását és képviselői jogai helyreállítását kéri.
A Török Nagy Nemzetgyűlés (TBMM) új ülésszakát börtönben kezdő, Hatay tartományt képviselő Can Atalay bejelentette, hogy 24 órás éhségsztrájkba kezd, tiltakozásul amiatt, hogy megakadályozták képviselői mandátumának gyakorlását. Atalay felhívással fordult a parlament elnökéhez, Numan Kurtulmuşhoz, hogy az Alkotmánybíróság (AYM) döntésének megfelelően ismét jegyezze be a nevét a képviselői nyilvántartásba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Hatay lakossága által megválasztott képviselőként a törvényhozásban kellene jelen lennie, és úgy fogalmazott: „Hatay népe a legnehezebb napjaiban hozott döntésével választott meg képviselőjének, nekem is ott kellene lennem, miközben én teljesen jogellenesen börtönben vagyok.”
Atalay szerint vele együtt több száz megválasztott tisztségviselőt, politikust, újságírót és művészt tartanak börtönben pusztán politikai álláspontjuk miatt. „Azt várják tőlünk, hogy mindabba, ami történik, belenyugodjunk, a történteket balszerencsének tekintsük, és hallgassunk. Nem fogok hallgatni. Hatay népe azért választott engem, hogy őt képviselve szóljak és számon kérjek. Erről a feladatról nem fogok lemondani. Már betelt a pohár” – mondta.
A fogva tartásával kapcsolatos bírósági eljárást félretéve Atalay arról beszélt, mi történt azután, hogy képviselőnek választották: „Alkotmányos szempontból attól a naptól kezdve, hogy megválasztottak, »a büntetőeljárást fel kellett volna függeszteni«, ki kellett volna engedni a börtönből, és esküt téve meg kellett volna kezdenem a munkámat. Ezt jogellenesen akadályozták meg” – mondta.
Can Atalayt 2022. április 25. óta tartják fogva a Gezi park tüntetései ügyében indított perben, „a Török Köztársaság kormányának megdöntésére irányuló kísérlethez nyújtott segítség” vádjával.
Atalay bírálta azt az eljárást is, amellyel megpróbálták megfosztani képviselői mandátumától, és úgy fogalmazott: „A TBMM-ben felolvastak egy olyan határozatot, amelyről az Alkotmánybíróság kimondta, hogy »a török jogrendben nem hozható meg«, és ezzel egy jogi alap nélküli lépéssel, puszta tényleges helyzetet teremtve igyekeztek megszüntetni a mandátumomat.” Hozzátette: az AYM ezt az eljárást „semmisnek minősítette”.
Atalay szerint Numan Kurtulmuş, a parlament elnöke nem teljesítette a képviselők jogainak védelmére vonatkozó felelősségét.
Kurtulmuşot „arra kéri, hogy ismét, még egyszer tegye meg, ami a feladata”, és így fogalmazott: „Annak az elnök úrnak, aki egy másik országban bebörtönzött politikus esetét jogosan bírálta azzal, hogy »a politikusok helye nem a börtön«, és szabadságát követelte, sajnos emlékeztetnem kell arra, hogy felelősséggel tartozik annak a parlamentnek egy megválasztott képviselője iránt is, amelynek élén áll” – mondta.
Atalay a képviselőknek is üzent, és leszögezte, hogy a szükséges lépések egyértelműek: „Az elnök úrnak az AYM döntése alapján ismét be kell írnia a nevemet a nyilvántartásba. Nincs szükség semmilyen más határozatra vagy eljárásra.” Arra kérte a képviselőket, hogy emlékeztessék Kurtulmuşot „az Alkotmányból fakadó kötelezettségeire és felelősségére”.
Nyilatkozatában Atalay a megélhetésről, az egészségügyről, a lakhatásról és a földrengésveszélyről is beszélt, és hangsúlyozta, hogy a tapasztalt igazságtalanságok nemcsak őt érintik.
„Ebben az országban milliók tartják fenn munkájukkal az életet, és biztonságos otthonban akarnak élni, jóllakottan akarják iskolába küldeni gyermekeiket, betegség esetén minőségi egészségügyi ellátást szeretnének kapni, dolgozóként és nyugdíjasként pedig emberhez méltó életre vágynak” – mondta Atalay, hozzátéve: „Nem akarják, hogy a megélhetésért vívott küzdelem közben haljanak meg.”
Azt mondta, hogy a gyerekek éhesen mennek iskolába, az egészségügyi szolgáltatások „jövedelmező üzletté” váltak, és milliók élnek földrengésveszélyes területen. Felidézte azt a nyugdíjast is, aki az Alkotmánybíróság épülete előtt vetett véget életének, és így kérdezett: „Mit tenne, ha a magánzárkájában arról értesülne, hogy egy nyugdíjas állampolgár, kezében egy »Nem a pénzért, hanem a becsületemért« feliratú táblát tartva vetett véget az életének?”
Atalay hangsúlyozta, hogy éhségsztrájkja „felhívás az Alkotmány tiszteletben tartására, az Alkotmánybíróság határozatainak végrehajtására és arra, hogy elhárítsák a képviselői munkám végzésének akadályait”, majd így zárta közleményét: „Más nem fog megmenteni bennünket önmagunktól. Jogainkat, országunkat és jövőnket együtt fogjuk kivívni.”
Mi történt korábban?
Can Atalay ügyvéd ellen 2019-ben kezdődött meg a per az isztambuli 13. számú súlyos bűnügyek bíróságán a Gezi park tüntetései ügyében.
A bíróság 2022. április 25-én 18 év börtönbüntetésre ítélte Atalayt „a Török Köztársaság megdöntésére irányuló kísérlethez nyújtott segítség” vádjával.
Az ítélet kihirdetése után Atalayt letartóztatták, és a silivri Marmara börtönbe vitték. A jogász a börtönből indult a 2023. május 14-i választásokon, ahol Hatayból országgyűlési képviselővé választották, ám ennek ellenére nem engedték szabadon.
Atalay azzal az indokkal fordult az Alkotmánybírósághoz (AYM), hogy helyzete ellentétes a joggal. Az AYM teljes ülése 2023. október 25-én kimondta, hogy megsértették Atalay „választáshoz és politikai tevékenységhez való jogát”, valamint „személyi szabadságát és biztonságát”, és új eljárást, illetve szabadlábra helyezést rendelt el.
Az isztambuli 13. számú súlyos bűnügyek bírósága azonban a határozat végrehajtása helyett az ügyet a Semmítőszéknek (Yargıtay) továbbította. A Semmítőszék 3. büntetőtanácsa november 8-án úgy döntött, hogy nem tesz eleget az AYM jogsértést megállapító határozatának, ami heves tiltakozást váltott ki Atalay ügyvédjei és az ellenzéki pártok részéről.