Határközeli katasztrófáknál a rendőrség és tűzoltóság a határátlépéskor elveszítheti a kapcsolatot. Brüsszel 2036-ig műholdas 5G-hálózattal akar ezen változtatni.
Az EU szerdán bemutatta egy új, az egész unióra kiterjedő kommunikációs rendszer terveit, amely lehetővé tenné, hogy a rendőrség, a tűzoltóság és más nemzeti mentőszolgálatok hatékonyabban összehangolják munkájukat a határokon átnyúló válsághelyzetekben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jelenleg a 27 tagállamból álló Európai Unióban a beavatkozó egységek elsősorban rádiós kommunikációra támaszkodnak, ám a védett csatornák a nemzeti határoknál rendszerint megszűnnek, ami megnehezíti a nemzetközi műveleteket – közölte Brüsszel.
„Válság idején létfontosságú, hogy elsőként beavatkozó egységeink azonnal tudjanak kommunikálni egymással, az egyes szervek között, határokon átívelően, egész Európában” – mondta Magnus Brunner, az EU belügyi biztosa.
Az „EU Kritikus Kommunikációs Rendszer” néven javasolt megoldás célja, hogy az országok a rádiós vészhálózatokat szélessávú technológiára, például 5G-re állítsák át; Brüsszel szerint a legtöbb tagállam ezt már tervezi.
Az EU ezután biztosítaná, hogy a nemzeti rendszerek képesek legyenek egymással kommunikálni: az adatcserét egy központi csomópont hangolná össze, emellett létrehoznának egy felügyeleti központot, amely a kiberbiztonsági kockázatokat figyeli és támogatja a tagállamokat.
A tervek szerint az uniós műholdak tartalék megoldásként szolgálnának, ha a földi rendszerek leállnának, például egy nagyobb áramszünet idején.
A rádió helyett alkalmazott szélessávú kapcsolaton keresztül a beavatkozó egységek valós időben oszthatnak meg videókat, üzeneteket és helymeghatározási adatokat, jellemzően okostelefonon keresztül, bár az uniós terv nem ír elő konkrét eszközt.
Az uniós tisztviselők példaként az erdőtüzeket, terrorellenes műveleteket, drónfenyegetéseket, valamint a Földközi-tengeren zajló kutató- és mentőakciókat említették, ahol a technológia döntő jelentőségű lehet.
A rendszer használatára a fegyveres erők is jogosultak lennének, amennyiben igénylik.
Brunner példaként említette az idén nyáron Belgium és Németország határán fekvő High Fens természetvédelmi területen pusztító hatalmas erdőtüzet.
„Abban a pillanatban, hogy az egyik beavatkozónak át kellett lépnie a határt, a rádiója egyszerűen megszűnt működni” – tette hozzá.
Egy másik esetben egy hollandiai lövöldözésre utalt, amely mindössze 200 méterre történt a belga határtól, és határon átnyúló rendőrségi üldözést váltott ki, „ahol minden perc számított”.
A jelenlegi rendszerben azonban a maastrichti holland műveleti központ közvetlenül nem tudta értesíteni a belgiumi oldalon lévő, liège-i központot, így az utcán szolgálatot teljesítő rendőröket sem.
A bizottság közölte, hogy a rendszer kritikus elemeit európai vállalatok fejlesztik majd.
Névtelenséget kérő uniós tisztviselők az Airbus-t, az olasz Leonardót és az osztrák Frequentist sorolták azok közé a cégek közé, amelyek részt vettek a kísérleti projektben.
Hozzátették: a műholdas tartalékot az Iris² néven futó, jelenleg fejlesztés alatt álló uniós műholdrendszer biztosíthatná.
Brüsszel azt szeretné, ha a rendszer 2036-ra teljes egészében működőképes lenne. A tervet még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek.