2035-re hét, összesen több mint 20 ezer rabot befogadó börtönkomplexumot terveznek, egyet az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Herszonban, noha a foglyok száma 2021 óta visszaesett 465 ezerről 282 ezerre a háborús toborzás miatt.
Oroszország 2035-ig hét nagy börtönkomplexum felépítését tervezi, amelyekben előzetes letartóztatási központok és büntetés-végrehajtási kolóniák egyaránt helyet kapnak, a büntetés-végrehajtási rendszer fejlesztésére vonatkozó szövetségi programot módosító kormányrendelet értelmében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A létesítmények, amelyeket orosz újságírók „szuperbörtönöknek” neveznek, összesen több mint 20 ezer embert fognak befogadni: 5 380 előzetes letartóztatásban lévő és 15 120 elítélt rabot.
A komplexumokban tárgyalótermek, valamint az ügyészek, védőügyvédek és társadalmi megfigyelő bizottságok irodái is helyet kapnak. A kormány tervei szerint mindenhol kiterjedt megfigyelési és biztonságtechnikai rendszereket alkalmaznak.
A komplexumokat a Kalugai, Asztraháni és Tyumenyi területen, Burjátföldön és Zabajkalszkij határterületen, valamint az ukrajnai Herszoni terület jelenleg orosz katonai megszállás alatt álló részén építik meg.
Az első létesítmény várhatóan 2030-ig nyílik meg Tatárföldön. Előzetes becslések szerint egyetlen komplexum költsége 13 és 20 milliárd rubel (134–208 millió euró) között mozog, míg a teljes program költségét több mint 230 milliárd rubelre (2,4 milliárd euró) teszik az orosz sajtóban megjelent beszámolók.
Nem a helyhiány a gond, inkább a költségcsökkentés a cél
Az orosz igazságügyi minisztérium szerint az előzetes letartóztatási és büntetés-végrehajtási funkciók egyetlen intézményekben történő összevonása 25–30 százalékkal csökkenti a fogvatartás költségeit, és lehetővé teszi, hogy a beruházás tíz éven belül megtérüljön, elsősorban a rabok szállítási költségeinek megszüntetésével és a személyzeti létszám csökkentésével.
A tervezett építkezés egy jelentős létszámcsökkenés után következik az orosz börtönökben. 2021 végén Oroszországban 465 ezer embert tartottak fogva, 2026-ra azonban számuk 282 ezerre esett vissza, ami csaknem 40 százalékos csökkenést jelent.
Arkagyij Gosztyev, a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetője májusban azt mondta, hogy a fogvatartottak szerződéses katonaként való toborzása Oroszország Ukrajna elleni háborújához jelentősen hozzájárult a létszámcsökkenéshez.
A rabok toborzása 2022 nyarán kezdődött – nem sokkal az után, hogy Oroszország ugyanazon év februárjában megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját –, kezdetben a Kremlhez köthető Wagner nevű félkatonai csoporton keresztül, később közvetlenül a védelmi minisztérium által.
Jogászok bírálták a terveket. Szerintük az új intézmények belső szabályai várhatóan változatlanok maradnak, vagy még szigorúbbak lesznek, a börtönök városközpontokból távoli helyszínekre – különösen Burjátföldre és Zabajkalszkij határterületre – való áthelyezése pedig jelentősen megnehezíti, hogy a hozzátartozók, jogvédők és jogi képviselők eljussanak a fogva tartottakhoz.
Kínozzák a rabokat?
Az orosz börtönrendszert nemzetközi emberi jogi szervezetek folyamatosan bírálják a nemzetközi normáknak nem megfelelő körülmények miatt.
Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó különleges emberi jogi jelentéstevője 2025-ben kiadott jelentésében megállapította, hogy a kínzás továbbra is „rendszerszintű és széles körben elterjedt”, 2024–2025-ben 258 dokumentált esettel. A leggyakrabban rögzített módszerek között elektromos árammal való sokkolás, verés és színlelt kivégzések szerepeltek.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Oroszország 2024-es átfogó időszakos felülvizsgálata után felszólította Moszkvát, hogy a kínzást bűncselekményként kezelje, erősítse meg a bejelentett esetek kivizsgálását, és igazítsa jogi kereteit az ENSZ Kínzás Elleni Egyezményéhez. Oroszország a javaslatok többségét elutasította.
A Human Rights Watch 2024-ben dokumentálta, hogy az orosz hatóságok megkínozták azokat a gyanúsítottakat, akiket a Moszkva melletti Crocus City Hall elleni, márciusi merénylettel összefüggésben tartottak fogva, a kínzásról felvételeket készítettek, és a felvételeket terjesztették is.
Egy EBESZ-misszió megállapította, hogy az orosz fogvatartási intézményekben gyakori a zsúfoltság, a nem megfelelő higiénés körülmények, az elégtelen élelmezés és orvosi ellátás, valamint a kényszermunka.
Navalnij is tisztázatlan körülmények között halt meg egy börtöntelepen
Alekszej Navalnij 2024 februárjában halt meg egy távoli, sarkvidéki börtönkolónián, ahol 19 éves börtönbüntetését töltötte. Az orosz független médiumok szerint az intézmény hírhedt volt a kemény körülményekről és a feltételezett kínzásokról.
Oroszország 2025 szeptemberében hivatalosan kilépett az Európai Kínzásmegelőzési Egyezményből, miután kizárták az Európa Tanácsból. Ezzel véget értek az európai ellenőrök oroszországi börtönlátogatásai.
Az ENSZ különleges jelentéstevője azt is rögzítette, hogy újjáéledt a büntető pszichiátria gyakorlata, beleértve a pszichiátriai kényszergyógykezelés büntetésként való alkalmazását azokkal szemben, akiket háborúellenes véleménynyilvánítás miatt vonnak eljárás alá.