A Send in the Clowns valóban az egyik olyan dal volt, amelyet a konferencia előtt játszottak az aláírás előtt.
Bejegyzések a közösségi médiában azt állítják, hogy Dánia szándékosan játszotta le a „Send in the Clowns” című dalt, még mielőtt Donald Trump amerikai elnök csatlakozott Mette Frederiksen dán miniszterelnökhöz és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfőhöz a New York-i ENSZ-székházban tartott aláírási ceremónián.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az állítást az X-en, a Bluesky-n, a Facebookon és az Instagramon is megosztották.
Az X-en például egy bejegyzésnek több mint 1,3 millió megtekintése volt.
A megosztott felvételen a kamera közelképe látható Marco Rubio amerikai külügyminiszterről, miközben a dal szövegében elhangzik a következő sor: „Where are the clowns? Send in the clowns. Don't bother, they're here.”
Miközben a bejegyzések többsége azt állította, hogy Dánia választotta ki a dalt, egy Instagram-poszt még tovább ment, és ezt írta: „Dánia épp megalázta Marco Rubiót az ENSZ-ben!”
Valójában egyik állítás sem igaz.
Nincs bizonyíték arra, hogy dán tisztviselők vagy médiumok válogatták volna a szeptember 22-i esemény előtt lejátszott zenét.
Az aláírási ceremónia egy új biztonsági megállapodást ratifikált az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között, hónapokig tartó feszültség után, amelyet az amerikai elnöknek a önkormányzattal rendelkező dán terület feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló törekvései váltottak ki.
Az Euronews tényellenőrző csapata, a The Cube megkereste a dán külügyminisztériumot, amely közölte, hogy Dánia nem vett részt az aláírás előtti zenék kiválasztásában.
Ennek ellenére a „Send in the Clowns” az esemény előtt lejátszott számok egyike volt, miközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter már a teremben tartózkodott.
A dalt Stephen Sondheim írta az 1973-as „A Little Night Music” című musicalhez, és Judy Collins adta elő.
Az ENSZ televíziójának visszajátszása alapján a dal közvetlenül azelőtt hangzott el, hogy Trump belépett, hogy aláírja a megállapodást Frederiksen és Nielsen társaságában.
Az Egyesült Államok ENSZ-missziója egyelőre nem reagált a kommentár iránti megkeresésre.
Amerikai–dán–grönlandi megállapodás
A megállapodás tíz hónapnyi tárgyalás után született meg, és azt a diplomáciai patthelyzetet volt hivatott lezárni, amelyet Trumpnak a Grönland feletti ellenőrzés átvételére irányuló, megismételt követelései és az erő alkalmazásának nyílt el nem vetése váltott ki.
Az Egyesült Államok engedélyt kap katonai jelenlétének bővítésére Grönlandon a jelenlegi Pituffik Űrbázis korszerűsítése és bővítése, valamint új védelmi területek létrehozása révén, többek között Narsarsuaqban és Mestersvigben.
A megállapodás értelmében az Egyesült Államok »szabad hozzáférést és mozgást« kap a grönlandi védelmi területeken belül és között, »beleértve a területi vizeket is, szárazföldön, levegőben és tengeren« – áll a dán külügyminisztérium által online közzétett dokumentumban.
Az amerikai repülőgépek a sziget bármely részén átrepülhetnek és leszállhatnak.
A hírek szerint az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján 17 katonai létesítményt üzemeltetett Grönlandon, több mint 10 000 katonával.
Jelenleg mindössze egy bázist működtet a szigeten, a Pituffik Űrbázist, amely az amerikai védelmi minisztérium legészakibb létesítménye.
Az amerikai Űrhaderő szerint a Pituffikot rakétariasztási, rakétavédelmi és űrmegfigyelési feladatokra használják.
Frederiksen közleményben úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „erősíti közös biztonságunkat az Északi-sarkvidéken és az Észak-atlanti térségben”, Nielsen pedig azt mondta, hogy az „mindannyiunk javát szolgálja”.
A NATO főtitkára, Mark Rutte szintén üdvözölte az új megállapodást.
Az X-en azt írta, hogy a megállapodás növeli a NATO-tagok közös biztonságát, és egy biztonságosabb, stabilabb jövőt szolgál valamennyiük számára.
Grönland a Dán Királyságon belüli önkormányzattal rendelkező terület. Az Északi-sarkvidék és Észak-Amerika között fekszik, és az Egyesült Államok számára stratégiai jelentőségűnek számít.