Az Euronews Business azt vizsgálja, hogyan változott öt év alatt az élelmiszerár és a minimálbér 26 európai országban, és ma többet tudnak‑e enni a legkisebb bérért dolgozók, mint 2021-ben.
Az élelmiszerárak az elmúlt öt évben egész Európában meredeken emelkedtek, de a minimálbérek az Euronews Business által vizsgált 26 ország többségében még ennél is gyorsabban nőttek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Málta kivételt jelent. Ott egy minimálbéren dolgozó munkavállaló bruttó béréből mintegy 6%-kal kevesebb élelmiszert tud vásárolni, mint öt évvel ezelőtt, jóllehet a bérek emelkedtek. A minimálbérből élő dolgozók Spanyolországban és Franciaországban is vesztettek vásárlóerejükből.
Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között uniós szinten 34%-kal emelkedett az Eurostat adatai szerint. A blokkban Magyarországon volt a legnagyobb drágulás, 57%, ezt követte Bulgária (54%) és Románia (53%). A legkisebb áremelkedést Cipruson mérték, 21%-kal.
A tágabb, 35 európai országból álló körben Svájcban volt a legkisebb drágulás, mindössze 5%.
Törökország kilóg a sorból: ott ugyanebben az időszakban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 752%-kal nőtt.
Törökország rendkívüli áremelkedése a tartósan magas inflációt tükrözi, amelyet részben a líra meredek gyengülése fűtött. Ez megdrágította az importált termékeket és alapanyagokat. A líra leértékelődését részben az a kamatcsökkentési sorozat idézte elő, amely 2021-ben indult, még az infláció gyorsulása közben. Az alacsonyabb kamatszint kevésbé tette vonzóvá a deviza tartását, tovább növelve a leértékelődési nyomást. Törökország 2023-ban szakított ezzel a politikával, és élesen megemelte a kamatokat, az árak azonban tovább emelkedtek.
Az EU-ban az élelmiszerárak már Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója előtt emelkedni kezdtek. A háború tovább fokozta a nyomást azáltal, hogy megdrágította az energiát, a műtrágyát és a szállítást, valamint megzavarta a mezőgazdasági piacokat. Ezek a többletköltségek végül megjelentek a szupermarketek árcéduláin.
Az unió legnagyobb gazdaságai közül Franciaországban 25%, Olaszországban 30%, Németországban 34%, Spanyolországban pedig 35%-kal nőttek az élelmiszerárak 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között.
Hogyan állnak a minimálbérek egymáshoz képest?
A havi bruttó minimálbérek is emelkedtek ugyanebben az időszakban számos olyan európai országban, ahol törvényben rögzített minimálbér van érvényben.
Az EU-ban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a minimálbér, 93%-kal, míg Németországban 46%, Spanyolországban 29%, Franciaországban pedig 20%-kal emelkedett. A változásokat helyi pénznemben mérik.
A vizsgált országok közül Törökországban ugrott meg leginkább a minimálbér, öt év alatt 823%-kal. Szerbiában (103%) és Montenegróban (102%) is több mint a duplájára nőtt a legkisebb bér.
A magasabb bér azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dolgozók több élelmiszert engedhetnek meg maguknak. Az összehasonlítás azt méri, hogy 2021 augusztusában, illetve 2026 augusztusában egy havi bruttó minimálbérből mennyi élelmiszert lehetett vásárolni. Nem mutatja meg, mennyi pénz maradt a munkavállalóknál élelmiszerre adó, lakbér és egyéb kiadások levonása után.
Az élelmiszerárak emelkedését egyszerűen levonni a minimálbér-növekedésből félrevezető lehet, különösen akkor, amikor az infláció olyan magas, mint Törökországban. Ha azt hasonlítjuk össze, hogy az egyes időpontokban ténylegesen mit lehetett megvenni a bérből, sokkal tisztább képet kapunk.
A vizsgált 26 országból háromban romlott a minimálbérből élők vásárlóereje, ha az élelmiszerárakhoz viszonyítjuk.
Máltán mérték a legnagyobb visszaesést, 6%-ot. Egy minimálbéres dolgozó, aki 2021 augusztusában még 100 élelmiszerkosarat tudott megvenni, 2026 augusztusában már csak 94-et engedhetett meg magának. Utána Spanyolország és Franciaország következik 5, illetve 4%-os csökkenéssel.
Szerbiában és Montenegróban nőtt a legnagyobb mértékben az a mennyiség, amennyi élelmiszert a minimálbér fedez, 37%-kal. Egy minimálbéres dolgozó, aki 2021 augusztusában 100 élelmiszerkosarat tudott megvenni, 2026 augusztusában már 137-et vásárolhatott.
Horvátországban, Albániában, Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Litvániában is több mint 20%-kal javult az élelmiszervásárló erő.
Írországban 10%, Németországban 9%, Görögországban 7%, Belgiumban és Hollandiában 6%, Portugáliában pedig 3%-kal nőtt az élelmiszerek vásárlóereje.
A fenti grafikon – amely 2021 augusztusát 100-as értéken veszi alapul – azt mutatja, hogyan változott öt év alatt az a mennyiség, amennyi élelmiszert egy minimálbérből élő meg tud vásárolni.
Törökországban a minimálbér 823%-kal, míg az élelmiszerárak 752%-kal emelkedtek. A különbség 71 százalékpont, az élelmiszerekre vetített vásárlóerő azonban mindössze 8%-kal javult. A bérek és az élelmiszerárak egyaránt meredeken emelkedtek lírában, a bérek valamivel gyorsabban.
A fenti grafikon Törökország minimálbérét és élelmiszerárait követi nyomon, mindkettőt 2021 augusztusában 100-as értéken indexálva. Jól látszik, hogy a minimálbérből élők 2021-ben és 2022-ben időnként vesztettek pozíciójukból, amikor az élelmiszerárak gyorsabban emelkedtek, mint a bérük. 2024 januárja óta a minimálbér az élelmiszerárak előtt jár, így a munkavállalók több élelmiszert tudnak venni, mint a kiindulóponton.