A német startup-ökoszisztéma lendületbe jön: 2026-ban 3053 cég indult, a legtöbb 2019 óta. Megfelelő nemzeti és uniós szabályozással a fellendülés többszörösére nőhet.
Ezt a cikket Jens Teutrine, a Consumer Choice Center DACH‑régióért (Németország, Ausztria és Svájc) felelős képviselője, a német szövetségi parlament egykori tagja írta. A cikkben megfogalmazott nézetek a szerző saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe az EU Tech Loop vagy az Euronews hivatalos politikájával, illetve álláspontjával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Évekig ugyanazt az üzenetet közvetítették a német sajtóbeszámolók: start-up‑pangás a feltalálók és gondolkodók hazájában. A fiatalok inkább a közszférában helyezkednének el. A nyomasztó bürokrácia visszafogja a vállalkozásokat, mintha a Tizenkét próbás Asterix rajzfilmből ismert legendás A38‑as engedély utáni hajsza vált volna valóra.
Ehhez járul, hogy Németországnak hiányzik az olyan kultúra, amely ünnepli a sikert, nem bélyegzi meg a kudarcot, és bátorítja a kockázatvállalást.
Még a korántsem egészséges német gazdaság ellenére is akad azonban biztató hír: a német start-up szektor új lendületet vett.
2026 első felében 3 053 start-up alakult, a legtöbb azóta, hogy 2019-ben megkezdték a statisztikák vezetését. A Német Start-up Szövetség és a Startupdetector jelentése szerint ezeknek az új cégeknek mintegy harmada egyértelműen az MI‑hez kapcsolódik.
Ez a gyenge munkaerőpiac következménye? A mesterséges intelligencia gyorsítja fel a cégalapításokat? Milyen szerepet játszik a kettős felhasználású, civil és katonai alkalmazásokat egyaránt érintő szektor? Vagy mindez csupán rövid távú trend? A fellendülés okai és tartóssága egyelőre találgatás tárgya.
A növekedést illetően már vegyesebb a kép. Az EY Start-up Barometer szerint a német start-upok ugyanebben az időszakban mintegy 5,3 milliárd euró kockázati tőkét vontak be, ami 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Ugyanakkor a finanszírozási körök száma 11 százalékkal csökkent. A befektetett tőke kétharmadát néhány nagy ügylet vitte el. Az EY ezért arra figyelmeztet, hogy a fiatal és kis cégek gyakran hátrányba kerülnek a tőkéhez való hozzáférésben.
Min kellene változtatnia Németországnak és Európának?
Megfelelő politikákkal az új cégalapítások még mindig törékeny fellendülése sokszorosára erősíthető lenne. Ez minden bizonnyal jóval több sikertörténetet eredményezne.
Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az új versenytársak könnyebben tudjanak vállalkozást alapítani, tőkét bevonni és ügyfeleket elérni az egységes piacon.
Először is, Németországnak egyszerű, teljesen digitális cégalapítási eljárásra van szüksége. Mielőtt az alapítók az első terméküket eladnák, közjegyzőhöz kell menniük, ki kell tölteniük az adóhivatali nyomtatványokat, és vállalkozásuk típusától függően további bejelentéseket, igazolásokat kell beszerezniük.
Még mielőtt megkeresnék az első eurójukat, már időt és pénzt áldoznak az adminisztrációra – olyan erőforrásokra, amelyek így hiányoznak a termékfejlesztésből és az ügyfélszerzésből.
Az EU Tech Loop nemrég egy cikket (forrás: angol) közölt a németországi cégalapítást övező bürokratikus őrületről: „A38‑as engedély a valóságban”.
Kevés az az online űrlap, ha a mögöttes folyamat továbbra is megköveteli, hogy a dokumentumokat újra és újra benyújtsák, és a hatóságokat egyenként kelljen megkeresni. Rövid, kötelező érvényű ügyintézési határidőkre van szükség. A hatóságoknál már meglévő adatokat elérhetővé kell tenni, hogy megoszthassák és felhasználhassák őket. És összességében egyszerűen kevesebb előírásra lenne szükség.
Németország még mindig nagyon messze van attól a céltól, hogy 48 órán belül lehessen vállalkozást alapítani. A start-up politika sikerét a ténylegesen szükséges idő, költség és adminisztratív teher alapján kell megítélni.
Másodszor, a magán növekedési tőkéhez való hozzáférést is könnyebbé kell tenni. Ehhez kiszámítható befektetési szabályokra és működőképes munkavállalói részesedési programokra van szükség, amelyek segítik a fiatal cégeket a szakképzett munkaerő bevonzásában. A közpénzből finanszírozott programokat abból a szempontból kell értékelni, hogy mennyi további magántőkét képesek megmozgatni.
Az összesített befektetési összeg növekedése önmagában még nem bizonyítja a sikert: az is számít, milyen széles körben oszlik meg a finanszírozás a cégek és a fejlődési szakaszok között. A mélyebb tőkepiaci unió megkönnyíthetné, hogy a fiatal vállalkozások egész Európából vonzzanak befektetőket.
Harmadszor, az egységes piacot is kezelhetőbbé kell tenni a fiatal cégek számára. A Bizottság EU Inc. javaslata ésszerű kiindulópont: egy opcionális európai társasági forma, amely lehetővé tenné a digitális cégalapítást 48 órán belül, és egyszerűsítené a társasági jogi eljárásokat.
Németországnak és az EU‑nak ezt a megközelítést kellene továbbvinnie. A javaslat ugyanakkor nem váltja ki az ágazatspecifikus szabályokat, és továbbra is fenntartja a nemzeti közjegyzői kontrollt, amelyet eddig a német start-upok egyik legnagyobb adminisztratív terhének tartottak.
A döntő kérdés az lesz, hogy a vállalatok ténylegesen kevesebb adminisztratív teherrel tudnak‑e határokon átnyúlóan terjeszkedni. Ehhez az szükséges, hogy az európai piac megerősítése ismét elsődleges szemponttá váljon az uniós jogalkotásban.
A fogyasztók akkor járnak jól, ha az új szolgáltatók jobb szolgáltatásokkal és vonzóbb árakkal hívják ki a bejáratott szereplőket. Szükség van egy hangra a merészek, a kockázatvállalók, az esélytelennek tartottak számára – azokéra, akik még csak most próbálnak valamit felépíteni, és még nem elég nagyok ahhoz, hogy befolyásolják azokat a szabályokat, amelyek a jövőjüket formálják.
Ezt az írást eredetileg az EU Tech Loop (forrás: angol) publikálta, és az Euronews szindikációs megállapodás keretében vette át.