Döntés született, hogy 6,6 milliárd eurót szabadítsanak fel az Európai Békeeszközből; ez Ukrajna számára kritikus pillanatban érkezik, amikor a védelmi tárca komoly költségvetési hiánnyal küzd, ami veszélybe sodorhatja a drónszállításokat.
Az európai uniós országok megállapodtak abban, hogy felszabadítják Ukrajna számára azt a 6,6 milliárd eurós katonai támogatási programot, amely 2023 tavasza óta állt, miután Magyarország egy vitatott vétóval gyakorlatilag megbénította a kezdeményezést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A politikai szintű megállapodás pénteken született meg Brüsszelben, az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságának ülésén.
„Ez jó hír Ukrajnának, és rossz hír Oroszországnak” – írta a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas a közösségi médiában, bejelentve a döntést.
„Moszkva hibrid támadásokkal próbálja megfélemlíteni Európát, hogy visszafogja Ukrajna támogatását. Európa éppen az ellenkezőjét teszi.”
Az úgynevezett Európai Békekeret (EPF) célja, hogy részben megtérítse azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket a tagállamok Ukrajnának adományoznak.
A háború első éveiben az EPF-et a blokk egyik kulcsfontosságú támogatási eszközeként tartották számon, amelyet rendszeresen friss pénzzel töltöttek fel.
Csakhogy 2023 májusában Magyarország, akkor még Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen, vétót emelt, amely teljesen megakasztotta a programot.
Budapest azt kifogásolta, hogy Kijev felvette az OTP Bankot, Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankját a „nemzetközi háborús szponzorok” listájára. A szégyenlista 2024-ben megszűnt a nyugati szövetségesek tiltakozása nyomán.
Magyarország azonban fenntartotta vétóját, ami más fővárosokban komoly felháborodást keltett. Az EPF idővel háttérbe szorult, mivel Brüsszel új támogatási programokat hozott létre.
A patthelyzet csak az idén oldódott fel, miután Orbán áprilisban elveszítette a parlamenti választásokat, és Magyar Péter miniszterelnök került hatalomra. Azóta a tagállamok a 6,6 milliárd euró felszabadításának feltételeiről tárgyaltak.
Kallas tájékoztatása szerint a pénteken elfogadott megállapodás három részre osztja az összeget:
- 4,7 milliárd euró visszatérítésekre
- 1 milliárd euró közös katonai beszerzésekre
- 900 millió euró az ukrán fegyveres erők kiképzését végző uniós misszióra
Kallas elmondta, hogy néhány ország a 4,7 milliárd eurós visszatérítési keret rájuk eső részét közvetlenül Ukrajnának utalja, ám nem nevezte meg, mely államokról van szó.
A pénz tényleges folyósításához még több jogszabályt el kell fogadni.
A döntés Ukrajna számára kritikus időszakban született, mivel az ország védelmi minisztériuma 27 milliárd dolláros (23,67 milliárd eurós) forráshiánnyal néz szembe.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalásokat folytat az ukrán kormánnyal, hogy lehetséges megoldást találjanak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési szorítást október és november között rendezni kell ahhoz, hogy finanszírozni tudják azokat a drónszállításokat, amelyeket 2027 első három hónapjára ütemeztek.
„Mindenki érti, hogy Ukrajnát nem lehet magára hagyni, és hogy többet kell befektetni az Ukrajnában gyártott drónokba és rakétákba, mert ennek a hiánynak a döntő része éppen a fegyverek finanszírozására szolgáló forrásokat jelenti” – mondta Zelenszkij.
„Mindenki tisztában van azzal, milyen nehéz túlélni ezt az időszakot a folyamatos támadások közepette. Ukrajna nem marad egyedül.”