Az online tervezési taktikák befolyásolhatják a fogyasztókat és a kisbefektetőket, köztük a kiskorúakat is, hogy saját érdekükkel ellentétes döntéseket hozzanak, miközben a lehetséges kockázatokra vonatkozó információ kevésbé láthatóvá válik, figyelmeztetett a Finance Watch.
A megfelelő pénzügyi ismeretek nélkül tanácsot osztó influenszerek, menő befektetési listák, előre beállított befektetési összegek és az érzelmi nyomás fokozására szolgáló visszaszámlálók, valamint a képernyőn feltűnően megjelenő „vásárlás” gombok csak néhány példát jelentenek azokból a gyakori taktikákból, amelyeket a Finance Watch nevű nonprofit szervezet az online felületeken alkalmazott addiktív és félrevezető dizájnmintákról szóló jelentésében azonosított, és amelyek szerinte árthatnak a fogyasztóknak és a kisbefektetőknek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben a lakossági befektetések egyre könnyebben elérhetők a közösségi médiaplatformokon keresztül, a civil szervezetek és a döntéshozók mind nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan lehet megvédeni az embereket az online térben, különösen a sérülékeny csoportokat, például a kiskorúakat.
A szervezet 24 bank, neobank és kereskedési platform honlapját és alkalmazását, valamint 59, közösségi médiában tevékenykedő pénzügyi influenszert – az úgynevezett „finfluencereket” – vizsgálta meg Németországban, Spanyolországban, Csehországban és Magyarországon.
A kedden közzétett jelentés visszatérő dizájnmintákat azonosított, amelyek a Finance Watch szerint befolyásolhatják a befektetési döntéseket, illetve elfedhetik a termékkockázatokról szóló információkat – a kiskorúak számára is.
„A potenciális hozamokat gyakran hangsúlyozták, miközben a kockázatokról szóló információkat kevésbé látható vagy lenyitható részekbe helyezték” – áll a jelentésben, amely egyben arra kéri az uniós döntéshozókat, hogy új jogszabályokkal korlátozzák vagy tiltsák az ilyen gyakorlatokat.
„A készülő Digital Fairness Act lehetőséget teremt a rendrakásra, hogy a fogyasztói döntések valóban a saját igényeket és kockázatvállalási hajlandóságot tükrözzék, ne pedig a platformok és influenszerek profitéhségét” – fogalmazott sajtóközleményében Peter Norwood, a Finance Watch vezető munkatársa.
Várhatóan még az év vége előtt bemutatja az Európai Bizottság a Digital Fairness Actet; a javasolt jogszabály célja, hogy megvédje a fogyasztókat a potenciálisan tisztességtelen vagy manipulatív online gyakorlatoktól.
A szervezet a „finfluencerek” tevékenységének szigorúbb szabályozását is javasolja, és azt szorgalmazza, hogy tiltsák meg, hogy lakossági befektetési termékeket népszerűsítsenek.
„A közösségi médiában a pénzügyi influenszerek hatalmas közönségekhez jutnak el anélkül, hogy rendelkeznének megfelelő jogosítványokkal vagy igazolható szakértelemmel” – írja a Finance Watch a jelentésben.
„A pénzügyi oktatás túl fontos ahhoz, hogy a reklámozás vagy a nem szakszerű tanácsadás álcájává váljon” – tette hozzá a szervezet.
Az Európai Unió szintén kiemelt feladatnak tekinti a pénzügyi ismeretek bővítését a közösségen belül, mivel az alacsony szintű pénzügyi tudás azonosított akadálya annak, hogy Európa versenyképesebb legyen a globális színtéren.
Az Európai Bizottság számos kezdeményezéssel igyekszik segíteni az embereket pénzügyi készségeik fejlesztésében – rendezvényekkel, érintettekkel folytatott párbeszéddel –, miközben támogatja a nemzeti hatóságokat abban, hogy helyi szinten szervezzenek programokat.
A 2023-as Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok mindössze 18 százaléka vallotta magát magas szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkezőnek, ami azt jelenti, hogy sok fogyasztó kevésbé felkészült a pénzügyi termékek és szolgáltatások közötti eligazodásra, illetve a – többek között online jelentkező – kockázatok azonosítására.