Loader
Hirdetés

Elindult a kínai cellagyártás próbaüzeme Debrecenben, de a CATL körüli vita nem ért véget

Az üzem távlati képe
Az üzem távlati képe Szerzői jogok  Gábor János
Szerzői jogok Gábor János
Írta: Ferenc Szekely
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Két gyártósoron kezdte meg az akkumulátorcellák próbagyártását a kínai CATL Debrecenben. A vállalat szerint minden szükséges engedélye megvan, a beruházást azonban kezdettől fogva lakossági tiltakozások és az engedélyezést vitató perek kísérik.

A CATL egyike azon kínai szereplőknek, akik küzdenek az elektromos járművekre való átállásban a lépéselőny megtartásával. A CATL a világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátor gyártója: az SNE Research adatai szerint 2025-ben a világszerte járművekbe beépített akkumulátorok 39,2 százalékát szállította.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kínai vállalat akkumulátorait többek között a Tesla, a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen használja; éves árbevétele 2025-ben mintegy 60 milliárd dollár volt.

a CÉG NEVÉNEK FELIRAT-LOGÓJA: Ningde Sida
a CÉG NEVÉNEK FELIRAT-LOGÓJA: Ningde Sida catl

Szeptember 22-én elindult a próbagyártás a CATL új debreceni cellagyártó épületének első két gyártósorán. Ez még nem sorozatgyártás, mert a próbaüzem során a berendezéseket és a gyártási folyamatot állítják be, ellenőrzik és finomítják. A kínai vállalat közlése szerint augusztusban megkapta az épület használatbavételi engedélyét, és teljesítette a próbaüzem megkezdéséhez szükséges feltételeket.

A különbség azért lényeges, mert Debrecenben a CATL már 2024 ősze óta összeszerel akkumulátormodulokat: saját adatai szerint eddig 537 ezret készített. Most viszont az akkumulátor alapvető egységének, a cellának a gyártását próbálja beindítani.

A vállalat tervei szerint a teljesen kiépült, évi 100 gigawattórás kapacitású debreceni üzem lesz a legnagyobb gyártóbázisa Kínán kívül. Ez tervezett teljes kapacitás, még messze nem a most induló két gyártósor teljesítménye.

A beruházásnak gazdasági súlya is van: a debreceni üzemet az európai autóipari ellátási lánc egyik fontos akkumulátorforrásának szánják. A Reuters korábbi beszámolója szerint a CATL 7,3 milliárd eurót fektet a gyárba, amely többek között a BMW, a Stellantis és a Volkswagen számára bővítheti az európai akkumulátorkínálatot. A próbagyártás elindulása azonban önmagában még nem mutatja meg, mikor és milyen ütemben éri el a gyár a tervezett kapacitást.

A beruházást kezdettől tiltakozások kísérik

A gyár 2022-es bejelentése után Debrecenben és a közeli Mikepércsen elsősorban a vízfelhasználás, a vegyi anyagok kezelése, a levegő és a talajvíz védelme, valamint a megnövekedő ipari forgalom váltott ki aggodalmat. A 2023. januári debreceni közmeghallgatásokon sok lakos indulatosan kérte számon a terveket és a tájékoztatást. A mikepércsi anyák ugyanabban a hónapban tiltakozó menetet szerveztek Debrecenbe; később egyesületet alapítottak, és az utcai demonstrációk mellett az engedélyezési eljárásokban is felléptek.

A kifogásaik lehetséges kockázatokra és az engedélyezés szerintük hiányos vizsgálataira vonatkoznak, nem minden esetben már bekövetkezett környezetszennyezésre. Az izgalmakat fokozta, hogy időközben kigyulladt az akkumulátorgyártó-óriás egyik hazai gyára az ország délkeleti részén, a Fucsien tartományban található Ningdében. A tűz vasárnap dél körül kezdődött és helyi médiaértesülések szerint este fél 11-re sikerült eloltani.

CATL tűzoltók Kínában
CATL tűzoltók Kínában Euronews

A vita a bíróságig is eljutott

A gyár egységes környezethasználati engedélyét magánszemélyek és civil szervezetek támadták meg. A perben készült, 2025-ben ismertetett igazságügyi szakvélemények többek között a vízhasználat, a szennyvíz, a közlekedés és az élővilágra gyakorolt hatások vizsgálatát találták hiányosnak. Ezek szakértői megállapítások, nem jogerős ítéletek.

A CATL vitatta a bírálatokat: álláspontja szerint hatályos engedélye megfelelően rögzíti a valós környezeti hatásokat. A per 2026 áprilisában is folyamatban volt.

Az üzem munkavédelme külön kérdésként került ismét előtérbe. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal augusztusban három üzemben függesztette fel a munkát, miután a munkáltató kilenc dolgozónál fokozott nikkelterhelést jelzett. A hatóság a védőeszközök biztosításában is hiányosságokat állapított meg. A CATL most azt közölte, hogy a próbaüzem előtt feltárt hiányosságokat orvosolta, és a dolgozók egészségét, valamint a környezeti adatokat a tesztüzem alatt is figyelemmel kíséri.

A debreceni beruházás ezzel új szakaszba lépett, de a legfontosabb helyi kérdés változatlan: a teljes termelés mellett mekkora lesz a gyár tényleges víz-, energia- és környezeti terhelése, és ezt milyen adatokkal tudják majd ellenőrizni a hatóságok és a lakosok. A próbaüzem éppen azért lehet fontos mérföldkő, mert a tervekről szóló vita mellé fokozatosan a működés során mért adatok is felsorakozhatnak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

A magasabb üzemanyagárak naponta átlag 270 millió euróba kerülnek az EU-nak egy jelentés szerint

Az OECD 2,9%-ra emeli a 2026-os világgazdasági növekedési prognózist az iráni háborús zavarok ellenére

Európa elkerülheti a súlyosabb kerozinhiányt, de a kisebb repterek továbbra is veszélyben vannak