Interjú Armin Pappergerrel, a Rheinmetall vezérigazgatójával a kiürült rakétakészletekről, a fegyvergyártás bővítéséről és a jövő fegyverrendszereiről.
Németország jelentősen szeretné növelni védelmi képességeit. Ez azonban már régen nem csupán több lőszerről és rakétáról szól. A légvédelem, a drónok és az olyan új technológiák, mint a humanoid robotok és űrrendszerek egyre fontosabb szerepet kapnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger az átfogó fegyverkezésről, a jelenlegi szűk keresztmetszetekről, és arról beszél, mely fegyverrendszerek lehetnek döntőek a jövőben.
A wolgasti hajógyárban, a 424-es osztályú harmadik flottaszolgálati hajó gerincfektetése alkalmából beszélgettünk Pappergerrel Németország fegyvergyártásáról, a Skyranger szerepéről és a jövő fegyvereiről.
Euronews: Papperger úr, márciusban azt mondta, hogy a rakétakészletek aggasztóan lecsökkentek. Mi a helyzet most?
Papperger: Úgy gondolom, ez ma is így van. Rakétákat nem lehet ilyen gyorsan gyártani, ezért döntöttünk úgy, hogy a Rheinmetallnál nagy volumenű beruházási programot indítunk – és nem csak mi, hanem számos más gyártó is.
Óriási hiány van rakétahajtóművekből, de harci részekből is, és itt rendkívüli módon fel kell gyorsulnunk, hogy Németországot, de Európát és a NATO-t is ismét olyan szintre hozzuk, amely elegendő, ha fenyegetés ér bennünket.
Euronews: Hol tartunk a Skyrangerrel? A rendszereket már megrendelték, de időben meg is érkeznek? Tehát most milyen gyorsan halad ez a folyamat?
Papperger: A Skyranger kapcsán – és ez valóban egy visszatérő narratíva – a szerződés szerint 2027-ben kell megkezdenünk a sorozatszállítást. Ez teljesülni fog, jelenleg csak minimális csúszásokkal számolunk.
Számos olyan technológia van, amelyet meg kell újítanunk: maga a járműalváz, a radartechnológia, valamint a rakéták, amelyeket integrálnunk kell a rendszerbe.
Mindazonáltal meg vagyok győződve arról, hogy a BAAINBw-vel (Bundesamt für Ausrüstung, Informationstechnik und Nutzung der Bundeswehr), illetve a minisztériummal együttműködve jó megoldást találunk ezen a területen.
Munkatársaink éjjel-nappal ezen dolgoznak, és ahogy Ön is tudja, a Skyranger-kapacitást rendkívüli mértékben bővítjük. A jövő év végétől évente akár 400 rendszert is gyártunk, illetve tudunk gyártani. Nem látok semmilyen okot aggodalomra.
Euronews: A „deep strike” képességekhez létrejött egy közös vállalat. Hol tart ez most?
Papperger: Az egyik közös vállalatunk a Destinus-szal, a másik pedig a Lockheed Martinnal. A Lockheed Martinnal az artilleriarakéták területén dolgozunk, a cirkálórakétákat pedig a Destinus-szal fejlesztjük. Ez a két joint venture az aláírási szakasz legvégén tart, és úgy számolunk, hogy az év végén, legkésőbb a jövő év elején megkapjuk az első megrendelést a cirkálórakétákra.
Euronews: Nem kellene inkább egyszerűbb eszközöket gyártani, de sokkal nagyobb mennyiségben? Nem ezt mutatja Ukrajna tapasztalata?
Papperger: Mi ezt is tesszük, de bizonyos területeken ez nem segít. Ha ma megnézi, mire képes egy Skyranger: képes lelőni egy Mach 3 sebességgel repülő rakétát is. Ezt sem egy Interceptorral, sem egy egyszerű eszközzel nem lehet megtenni.
Ha ma beszél a német hadsereg felügyelőjével, ő azt fogja mondani Önnek: „Két év múlva teljesen másképp fog kinézni a fenyegetés.” A Skyranger valóban olyan rendszer, amely többféle képességet egyesít. Ilyet az Interceptor-megoldásainkkal vagy az egyszerűbb rendszereinkkel nem tudunk biztosítani.
Van például „.50 guns” fegyverünk is, amelyekkel le tudunk lőni a könnyű, 1-es kategóriájú drónokat. Ez azonban rendkívül nehézzé válik, amikor már sugárhajtású drónok jelennek meg; azokat alig lehet ilyen módon leküzdeni. Ezért gondoljuk úgy, hogy a tartós, hosszú távú megoldás a jobb.
Euronews: Valójában mekkora munkahelyteremtő erő a védelmi ipar, illetve maga a Rheinmetall?
Papperger: Úgy vélem, komoly munkahelyteremtő tényező vagyunk. Jelenleg – a civil üzletág nélkül – nagyjából 34 ezer ember dolgozik a Rheinmetallnál. Nettó évi mintegy 10 ezer fővel bővülünk, és célunk, hogy 2030-ra elérjük a 70 ezres létszámot, miközben a beszállítói láncunkban 210 ezer embernek adunk munkát. Ha ezt összeadja, az majdnem 300 ezer ember. Ez már valódi munkahelymotor.
Euronews: Milyen gyorsan lehet felfuttatni a fegyver- és lőszergyártást – milyen tempóban tudnak bővülni olyan cégek, mint a Rheinmetall?
Papperger: Mi ezt már tesszük, és bizonyítottuk is, például a lőszertermelésben. A közepes kaliberű lőszerek gyártását kevesebb mint egymillióról évi négymillió darabra emeltük. Az artillerialőszereknél 70 ezerről 1,5 millióra nőtt a kapacitás. A harckocsi-lőszereknél 40–60 ezerről 240 ezer darabra, évtől függően. Tehát valóban felfuttatjuk a termelést. Most pedig megdupláztuk a teherautók számát.
A logisztikai és a taktikai járművek száma is több mint a kétszeresére nő. Tehát tesszük a dolgunkat, csak éppen pillanatnyilag nincsenek olyan mértékű megrendelések, hogy ennél is tovább bővítsünk. A Rheinmetall hatéves, 30 milliárd eurós beruházási programot hajt végre, ami óriási összeg. Ezért is fontos az a jelzés, amelyet ma is kaptunk: hogy a miniszter jelen van, és odafigyel arra, ne csak a kapacitásaink épüljenek ki, hanem hosszú távon is legyen munkájuk az embereknek.
Számomra ez rendkívül erős, nagyon jó jelzés volt, és valamelyest meg is nyugtat, mert azt mutatja, hogy a szövetségi kormány valóban komolyan veszi a felelősségét ezen a téren.
Euronews: Mi jön ezután? Az utóbbi időben a drónok voltak a nagy téma. Mi a következő lépés: az űr, amely már most is szerepet kap, vagy inkább harci robotok, humanoid robotok?
Papperger: A robotok el fognak jönni, ez egészen egyértelmű. Brémában humanoid robotokkal foglalkozó kutatóközpontunk működik, dolgozunk ezen a területen. Még nincsenek sorozatgyártású termékeink, ezért eddig nem léptünk vele a nyilvánosság elé, de jelentős összegeket fektetünk bele. Az űr szintén olyan terület, ahová sok pénzt irányítunk: egyrészt a műholdak fejlesztésére, másrészt a kommunikációs adatok feldolgozására.
Vagyis minden olyan információt, amelyet a műholdaktól kapunk, megfelelően kell feldolgozni. A drónok maradnak, és a többi eszköz is velünk marad, hiszen szükség van rájuk. A fegyvernemi együttműködéshez kell tüzérség, páncefegyver, hagyományos lőszer, drónok és rakétarendszerek.
A kérdés most az, hogy mindebből mennyire van szükség. Egy megfelelő arányú keverékre van szükség, és ez idővel változni fog: az egyes területek mennyiségi súlya módosulni fog.
Saját anyagunk: Tekintse meg a német páncélosdandárról, Litvániában készült legújabb exkluzív Euronews-riportot is: