Dario Amodei, az Anthropic vezetője szerint az MI elpusztíthatja az emberiséget, míg Jensen Huang, az Nvidia főnöke ezt „ostobaságnak” nevezi. Ismerje meg a világ leghevesebb techvitájának kulcsszereplőit.
A mesterséges intelligencia körüli heves vita mára egymással szemben álló táborokra szakadt, a kettő között pedig ott rekedt egy óvatos közép.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Íme áttekintés arról, hogyan rajzolódnak ki a frontvonalak annak a technológiának a körül dúló háborúban, amely ma már a gazdaság gerincét adja, és a bolygó jövőjét is meghatározhatja.
Mindkét kifejezés az X-en és különböző internetes fórumokon zajló MI-vitákból nőtt ki, nem pedig a formális szaknyelvből; a technológiai és kriptoközösségek szlengjéből vették át azt a szokást, hogy rövid, beszédes neveket adnak a szemben álló táboroknak.
A „doomer” azokat írja le, akik katasztrófát jósolnak, míg a „booster”, amelyet olykor felcserélve használnak az „accelerationist” kifejezéssel, azokat, akik a mesterséges intelligencia gyors, korlátlan fejlesztéséért szállnak síkra.
A „doomerek”
A társadalomra leselkedő technológiai veszélyektől való félelem hosszú múltra tekint vissza.
Az OpenAI részben azért jött létre, mert támogatói, köztük az első befektető, Elon Musk attól tartottak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése végül a Google kezébe kerül, amelyről úgy gondolták, nem lehet rá bízni ezt a technológiát.
Ma a mesterséges intelligencia hatásaitól óvó doomerek többsége magukból a vállalatokból, az akadémiai világból vagy mindkettőből érkezik.
Az iparágon belüli szereplők közül talán Dario Amodei a legjellemzőbb, aki társalapítója az Anthropic nevű cégnek, annak a ma már jelentős MI-óriásnak, amely történelmi tőzsdei bevezetésre készül.
Azért hagyta ott az OpenAI-t, mert úgy érezte, hogy a Sam Altman vezette cég nem veszi elég komolyan a technológia lehetőségeit és veszélyeit.
Álláspontját sokan képmutatónak tartják, hiszen egy olyan vállalattól érkezik, amely maga is a technológia élvonalán halad, és sorra dobja piacra a legújabb fejlesztéseket.
Geoffrey Hinton egykori Google-kutató és a szintén informatikus Yoshua Bengio vezette a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztető hangokat a 2022-es ChatGPT-megjelenést követő hónapokban; ez indította be a legutóbbi MI-őrületet.
Max Tegmark, az MIT fizikusa, a Future of Life Institute vezetője szervezte azt a 2023-as nyílt levelet, amely a legfejlettebb MI-rendszerek fejlesztésének fél évre szóló szüneteltetését kérte, és amelyre több ezer aláírás érkezett, köztük Muské is.
Az iparágon kívülről érkező hang Eliezer Yudkowskyé, az autodidakta elméletalkotóé, aki két évtizede állítja, hogy egy elég erős mesterséges intelligencia eltörölné az emberiséget.
Építeni, építeni, építeni
A doomerekkel szöges ellentétben állnak az úgynevezett „accelerationisták”, akik hisznek a technológia fejlődésében, elkerülhetetlenségében és alapvető társadalmi hasznában, és akik vagyonukat is annak sikerével szerezték.
Ezt a szemléletet széles körben osztják a Szilícium-völgyben, de talán legjobban azok a kockázatitőke-befektetők testesítik meg, akiknek jelentős befolyásuk van a Fehér Házra is, például Marc Andreessen, az Andreessen Horowitz kockázatitőke-cég befolyásos vezetője, valamint David Sacks, a Fehér Ház korábbi mesterségesintelligencia-cárja.
Személyesen és filozófiailag is közel állnak Peter Thiel techfigurához; a csoport alapvetően ellenzi a szabályozást, és a színfalak mögött, illetve az X-en is harcol az ellen, amit jól finanszírozott világvége-kultusznak nevez.
A doomereket azzal vádolják, hogy olyan vállalatok kirakataként működnek, amelyek a szabályozást akarják felhasználni riválisaik eltiprására.
Az egyik leghangosabb közülük Garry Tan, a Y Combinator startupinkubátor vezetője, aki a biztonságra hivatkozó szabályozást olyan fenyegetésként állítja be, amelynek költségeit a kisebb cégek nem tudják kigazdálkodni.
Andreessen és szövetségesei bőkezűen támogatják azokat a politikai akcióbizottságokat, amelyek republikánus és demokrata törvényhozóknak adományoznak, akik a mesterséges intelligencia növekedését szorgalmazzák, az Anthropic pedig most saját adománygyűjtésével igyekszik tartani velük a lépést, és ellensúlyozni ezt a költekezést.
Ugyanebben a „gyorsítsunk” táborban van Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója is, amelynek chipei jelentik a mesterséges intelligencia forradalmának alapköveit, és óriási adatközpontokban kapnak helyet, amelyek most az Egyesült Államok-szerte ellenállásba ütköznek.
Huang az MI által okozott kipusztulásról szóló beszédet „teljes ostobaságnak” tartja, ugyanakkor bizonyos accelerationistáktól eltérően egységes szövetségi mesterségesintelligencia-keretrendszert és iparági önellenőrzést sürget, nem pedig a mindenféle szabályozás nélküli állapotot.
Érdemes megemlíteni Yann LeCunt is, aki Hintonnal és Bengióval együtt kapta meg a Turing-díjat, és évek óta eltúlzottnak minősíti az általuk hangoztatott, létünket fenyegető veszélyekről szóló figyelmeztetéseket.
Óvatos haladás
Sok nagy technológiai vállalat igyekszik óvatosan haladni, olyan pozíciót felvéve, amely inkább a nagyvállalatokra jellemző: nem akarják, hogy egy politikai csatározás rossz oldalán találják magukat.
Az OpenAI-t 2015-ös alapításakor úgy szervezték meg, hogy a technológia alkalmazásáról végső soron a kutatók döntsenek, ne a befektetők, és hogy az emberiség biztonsága legyen a vezérelv.
Altman vezetése alatt azonban, aki 2023-ban túlélte egy, a biztonságra összpontosító kollégák által szervezett belső puccsot, a cég már jóval bonyolultabb pályát jár be: beszél a mesterséges intelligencia veszélyeiről, miközben tovább gyorsít, és közeledik ahhoz a Fehér Házhoz, amely kevéssé korlátozná a technológiát.
A Google, a Microsoft és az Amazon veteránnak számít abban, hogy a technológiai biztonságról beszélve úgy lavírozzon Washingtonban, hogy a szabályozás a lehető legalacsonyabb szinten maradjon.
A mesterséges intelligencia esetében továbbra is ezen a vékony mezsgyén próbálnak egyensúlyozni.