A lett miniszterelnök rámutatott, hogy a balti országok orosz EU-ellenes támadásoktól való félelme megszállásuk tapasztalatából fakad. „Ismerjük a trükköket, tudtuk, hogy a nagyhangú fél előbb-utóbb megmutatja az erejét.”
Brüsszel végre kezd felébredni arra a biztonsági fenyegetésre, amelyet Oroszország jelent az Európai Unió számára – mondta az Euronews-nak Andris Kulbergs lett miniszterelnök.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szavai néhány nappal azután hangzottak el, hogy vasárnap egy orosz drón mindössze két kilométerre a lengyel határtól eltalált egy személyvonatot, illetve hetekre rá, hogy Németország Moszkvának tulajdonította a lipcse–halle-i repülőtér elleni, meghiúsított dróntámadást. Ez gyors reakciókat váltott ki az uniós tisztségviselőkből, akik arra figyelmeztettek, hogy Európának „az európai biztonság új korszakára” kell felkészülnie.
A sebezhető, északkeleti frontvonalon fekvő országok számára ezek a támadások nem jelentenek meglepetést; régóta figyelmeztetnek arra, hogy az EU területén zajló ellenséges orosz tevékenység eszkalációja küszöbön áll.
„Nekünk lett igazunk, ugye? Mindenkinek elmondtuk, hogy ez fog történni” – mondta Kulbergs a Baltikumból érkező figyelmeztetésekre utalva az Euronews The Europe Conversation című interjúműsorában.
„Mi a medvét kívülről-belülről ismerjük: tudjuk, hogyan gondolkodik, hogyan működik – 50 évig megszállás alatt voltunk [Oroszország által]. Ismerjük a trükköket” – mondta, majd azzal folytatta, hogy a vezetők csak most kezdik felfogni a helyzet súlyosságát. „Most már mindenki figyel. Amikor [európai] vezetőkkel találkozom, értik, miről beszélünk. Még két éve sem volt így.”
Bár a miniszterelnök nem hiszi, hogy Oroszország „második frontot” nyitna, arra figyelmeztetett, hogy az EU-nak most ezt a felismerést kézzelfogható lépésekre kell váltania. „Akik a legrosszabbra készülnek, azoknak lesz békéjük.”
Kulbergs szerint Lettország már most is jóval a rá eső résznél többet tesz, az ország a NATO-tagállamok között a GDP-hez viszonyított védelmi kiadások egyik legmagasabb szintjével rendelkezik. „Növeljük az államadósságot, hogy a biztonságba fektessünk, mert értjük a fenyegetéseket; tudjuk, hogy nincs más választásunk. De Európának ugyanígy kell tennie. Növelnünk kell a termelést, és előtérbe kell helyeznünk a hadiipart.”
Kulbergs szerint ez az egyetlen módja annak, hogy szembeszálljunk Oroszországgal, amelyet „verőlegénynek” nevezett, mert nem tartja be a szabályokat. „Egy erőszakoskodó a nyers erőből ért, és ezt kell megmutatnunk. Valódi erőt, katonákat a terepen, befektetést a biztonságunkba és erőnk felmutatását.”
Közvéleményi támogatás és rakétakomponensek
Oroszország teljes elrettentéséhez – mondta Kulbergs – Brüsszelnek Ukrajna támogatása ügyében is „végleg döntenie” kell. „Ukrajnát ballisztikus rakétákkal támadják, amelyekből Oroszország jóval többet gyárt. És mit tartalmaznak ezek? Nyugati alkatrészeket.”
Brüsszel szigorú exporttilalmakkal próbálja megakadályozni, hogy ezek az alkatrészek eljussanak az orosz rakétákba, mégis átszivárognak bizonyos tételek.
A múlt hónapban Ukrajna elnöki szankciós biztosának, Vlagyiszlav Vlasziuknak a közlése szerint az elfogott orosz ballisztikus rakétákban nyugati alkatrészeket találtak; Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elmondta, hogy Kijev adatokat adott át erről európai partnereinek.
„Továbbra is mi látjuk el Oroszországot azokkal az alkatrészekkel, amelyekből rakétákat épít, hogy Ukrajnát támadja, mi pedig utána még több pénzzel segítjük Ukrajnát az ellentámadásban” – fogalmazott Kulbergs.
Vlasiuk hangsúlyozta, hogy Ukrajna partnereinek le kell vágniuk ezeket az utánpótlási vonalakat, és ezt a felhívást visszhangozta a lett kormányfő is, aki elmondása szerint „nagyon őszintén” beszél erről európai partnereivel.
„Talán mindenekelőtt teljes tilalmat kellene elrendelnünk azon nyugati technológiai alkatrészekre, amelyeket ezekben a rakétákban használnak; akkor Oroszország nem lesz képes megépíteni őket. Szankciókat kell kivetnünk, és azokat ténylegesen végre is kell hajtanunk.”
Azon túl, hogy az európai vezetőket teljes mértékben magunk mellé állítjuk, kulcsfontosságú az is, hogy a közvélemény is megértse, milyen kockázatot jelent Oroszország – mondta Kulbergs, aki májusban lett miniszterelnök, miután elődje egy, az eltévedt drónok kezelésével kapcsolatos vita nyomán lemondott.
„A [teljes] elköteleződés még nincs meg, mert a társadalmak le vannak maradva a fenyegetés megértésében” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ennek oka nagyrészt a politikusok és a társadalom közötti kapcsolat megromlása.
„Az embereknek elegük van a politikai blablablából. Az embereknek az igazságot kell hallaniuk, hogy valaki egyszerűen elmagyarázza nekik a dolgokat, és ne fedje el a kellemetlen híreket. Akkor sokkal jobban meg fogják érteni.”