Irodák valamint egy Lidl áruház is épülne az egykori kényszermunkatábor területén. Egyre többen követelik a megmaradt romok megőrzését.
Egy elvadult mezőn heverő, málladozó betonblokkok: ennyi maradt mára a Leobersdorf ausztriai város mellett elterülő egykori kényszermunkatáborból. A Bécstől 40 kilométerre délre fekvő terület nemrégiben a figyelem középpontjába került, ugyanis irodaparkot és egy Lidl áruházat akarnak kialakítani az egykori láger helyén. A terv komoly felháborodást váltott ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Számomra ez szomorú érzés, mert egy történelemmel terhelt helyet építenek be, feláldozzák az anyagi haszon oltárán” – mondta az AFP-nek Erich Strobl, a terület egy részének megőrzéséért küzdő helyi kezdeményezés vezetője.
Miután a náci Németország 1938-ban annektálta Ausztriát, a Weinberglager-komplexumot hadifoglyok és kényszermunkások ezreinek elhelyezésére használták. Később magába foglalta a Mauthausen koncentrációs tábor hirtenbergi altáborát is, amely Ausztria egyik legnagyobb, kizárólag nőket fogva tartó tábora volt.
Mintegy 400 nőt – elsősorban a Szovjetunióból, de Olaszországból és Lengyelországból is – őriztek a hirtenbergi altáborban 1944 szeptembere és 1945 áprilisa között, és arra kényszerítették őket, hogy gyalogsági lőszert gyártsanak egy közeli üzemkomplexumban.
Bár a gyár egyes romjai megmaradtak, a tábor barakkjait és a legtöbb egyéb építményt a háború után fokozatosan lebontották, más célra hasznosították vagy megsemmisítették.
„A hirtenbergi helyszín azonban továbbra is »történelmileg fontos«, részben azért, mert »a mauthauseni női foglyok a megemlékezés kultúrájában háttérbe szorultak«” – mondta az AFP-nek Bertrand Perz, a Mauthausen tábort kutató történész.
Gyász és düh elegye
A régészeti feltárások az egykori táborkomplexum fennmaradt nyomait is azonosították, ám az Osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a maradványok „nem elegendőek” a műemléki védelemhez. Miközben a buldózerek már dolgoznak, az aktivisták még küzdenek a helyszín megőrzéséért.
„Egy egykori koncentrációs tábort nem szabad új épületekkel beépíteni” – közölte a Nemzetközi Mauthausen Bizottság.
A már a földből kiemelkedő szürke oszlopokkal tarkított helyszín előtt állva Josef Pumberger, a Mauthausen Bizottság Ausztria igazgatósági tagja az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy „gyászt és haragot” érez amiatt, hogy ilyesmi 2026-ban Ausztriában megtörténhet.
A projekt azért is vitákat váltott ki, mert a terület korábban egy, a helyi polgármesterhez, Andreas Ramharterhez köthető cég tulajdonában volt, amely 2022-ben és 2023-ban több mint 15 millió euróért adta el a helyi média beszámolói szerint.
A telket megvásárló osztrák TRA LEO GmbH & Co KG cég az AFP-nek elmondta, hogy felajánlotta: támogatja egy emlékhely létrehozását a területen. A Lidl megerősítette, hogy üzletet nyit a tervezett üzleti parkban, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az „nem közvetlenül az egykori koncentrációs tábor helyén, hanem egy szomszédos telken” lesz.
"Egy emlékmű nem elég"
A második világháború után Ausztria vezetése sokáig a nácizmus áldozataként hivatkozott az országra, figyelmen kívül hagyva azt, hogy sok osztrák működött együtt a náci hatóságokkal. Csak az 1980-as évek végétől kezdett el számot vetni a holokausztban viselt felelősségével az az ország, ahol Adolf Hitler született.
„Egy olyan vita, mint amely most a hirtenbergi helyszín körül zajlik, a nyolcvanas években elképzelhetetlen lett volna” – mondta Perz, hozzátéve, hogy ma „nagyobb az érzékenység” a korábbi náci helyszínekkel kapcsolatban.
Ugyanakkor a mai Ausztriában egyre gyakrabban ütköznek a megemlékezés iránti igények az „ellentétes tendenciával, nevezetesen azzal, hogy: »Most már tényleg be kell fejezni«” – fogalmazott Perz.
A szélsőjobboldali FPÖ, amelyet egykori nácik alapítottak, a legtöbb szavazatot kapta az osztrák 2024-es parlamenti választáson, ám nem talált kormányzati partnereket Bécsben. Ugyanakkor az ország kilenc tartományából ötben része a kormányzati koalíciónak.
Leobersdorf központjában az AFP által megszólított helyiek vagy nem hallottak a beruházásról, vagy nem akartak beszélni róla. 2024-ben ugyan emlékművet állítottak a hirtenbergi tábor áldozatainak emlékére itt, Pumberger szerint ez azonban nem elegendő.
„Nagyon fontos, hogy kézzelfogható nyomai maradjanak azoknak az épületeknek, amelyekben a nácik embereket börtönbe vetettek, kínzottak, megöltek, különben a megemlékezés virtuális aktussá válik, vagy olyasmivé, ami csak könyvekben, fényképeken és filmeken létezik” - mondta.