A hónap elején a francia ügyészség már vizsgálni kezdte az orosz befolyásgyakorlás gyanúját, amely egy másik lehetséges elnökjelöltet célozott, Raphaël Glucksmannt.
A párizsi ügyészség kedden, augusztus 18-án közölte, hogy „protection des libertés fondamentales” nevű részlege útján vizsgálatot indít az orosz beavatkozás gyanúja ügyében, amely a következő elnökválasztás várományosait, Édouard Philippe-et (Horizons) és Gabriel Attalt (Renaissance) vette célba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Gabriel Attal esetében hamisított videók terjedtek az interneten, amelyek több ismert francia médium, például a Le Figaro vagy a Libération logóját és vizuális arculatát használták fel, kétséget ébresztve egészségi állapotával kapcsolatban. Egyes hírek szerint kórházba került, mások azt állították, hogy Parkinson-kórban szenved. Augusztus 7-én feljelentést tett „külföldi beavatkozás” miatt, amelynek forrása „orosz hálózatokból származik”.
Az RTL (forrás: francia) rádióban a volt miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha nem hoznak intézkedéseket, „az elnökválasztás eltorzulhat”. Emellett „Oroszországot azzal vádolta, hogy el akarja lopni” a következő elnökválasztást.
Édouard Philippe-et ugyancsak álhírek célozták egészségi állapotáról. Több hamis honlap és közösségimédia-fiók állította tévesen, hogy a Matignon egykori lakója egyfajta „demenciában” szenved, amely megakadályozná abban, hogy versenybe szálljon az Élysée-ért. Ezt a pletykát környezete gyorsan cáfolta.
Az AntiBot4Navalny botfigyelő hálózat kutatói egy olyan kampányt azonosítottak, amely a Matriochka nevű, Oroszországhoz igazodó titkos befolyásolási és dezinformációs művelethez köthető.
Egy biztonsági forrás szerint ezek az akciók alig voltak láthatók. Ugyanakkor ez az első alkalom a kampány kezdete óta, hogy közvetlenül az Élysée-re pályázókat veszik célba.
Raphaël Glucksmann már korábban is célkeresztben
A párizsi ügyészség a hónap elején már eljárást indított ugyanezen cselekmények ügyében, amelyek egy másik lehetséges jelöltet, Raphaël Glucksmann-t (Place publique) érintették. Akkor a hamis információk az élettársát, Léa Salamét célozták, aki állítólag „megpróbálta megvesztegetni a sajtó egyes szereplőit, cserébe azért, hogy olyan cikkeket közöljenek, amelyek kedvező képet festenek a férjéről, és népszerűsítik választási programját”.
Az európai parlamenti képviselő közölte, hogy a Védelmi és Nemzetbiztonsági Főtitkárság (SGDSN) tájékoztatta egy támadásról, amelyet a Storm-1516 nevű propagandacsoportnak tulajdonítanak, és amely feltehetően az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető.
Ő is bíróság elé vitte az ügyet, augusztus 12-én. „Alapvető fontosságú kimondani egy egyszerű dolgot: nem engedhetjük, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa manipulálja a választást” – fogalmazott. „A cél az, hogy teljes egészében hazug állítást tegyenek virálissá, és így besározzák azokat a személyiségeket, akiket az orosz rezsim ellenségesnek tekint.”
Az orosz beavatkozás gyanúja a választási folyamatokba nem új jelenség. Franciaországban Moszkvát már korábban is vádolták befolyásolási kísérletekkel, különösen a 2024-es előrehozott parlamenti választások és a 2026-os önkormányzati választások idején.
Az utóbbi választáson a La France insoumise párt marseille-i, toulouse-i és roubaix-i jelöltjei is deepfake-videók célpontjai lettek. A gyanú akkor egy izraeli vállalatra terelődött. A párizsi ügyészség közlése szerint a nyomozás továbbra is folyamatban van.