„Ahhoz, hogy transzatlantiak maradjunk, európaibbá kell válnunk” – mondta Mark Rutte az ankarai NATO-csúcs előtt.
Európaibbá kell válnia a NATO-nak, hogy csökkentse az Egyesült Államok biztonsági ernyőjétől való, régóta fennálló függését – jelentette ki kedden Ursula von der Leyen és Mark Rutte, miközben a 77 éve fennálló szövetség vezetői Ankarában, Törökországban gyűltek össze éves csúcstalálkozójukra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Mindketten tudjuk, mennyire fontos a szoros együttműködés az Európai Unió és a NATO között” – mondta az Európai Bizottság elnöke a NATO főtitkára mellett, a csúcsot megelőző ipari fórumon.
„Ehhez azonban interoperabilitásra van szükség.”
Rutte visszhangozta von der Leyen szavait, és kiemelte a két szervezet közötti „világos munkamegosztást”: a NATO felügyeli a parancsnoki struktúrát, a képességeket és a szabványokat, míg az EU az iparért, a beruházásokért és a szabályozásért felel.
Az EU 27 tagállama közül 23 a NATO-nak is tagja.
„Nem folytathatjuk úgy, mint eddig, hogy túlzottan az Egyesült Államokra támaszkodunk. Sokkal erősebb Európára van szükségünk egy erősebb NATO-n belül” – mondta Rutte, aki „példátlan” átalakulásról beszélt, amelyet az EU és a NATO szorosabb együttműködése hajt.
„Ahhoz, hogy megőrizzük a transzatlanti kapcsolatot, európaibbá kell válnunk.”
Az ankarai csúcsot hónapok óta fokozódó transzatlanti feszültségek előzték meg, amelyeket a Fehér Ház Irán elleni katonai csapásmérésre vonatkozó egyoldalú döntése és az Európában állomásozó amerikai katonai eszközök fokozatos leépítése táplál.
A mélyülő törésvonalak miatt aggódó európaiak eltökéltek, hogy megmutassák Donald Trump amerikai elnöknek: kiveszik a részüket, és gyors ütemben növelik védelmi beruházásaikat – ezt a tendenciát gyakran „a NATO európaivá válásaként” írják le.
Ugyanakkor míg egyes országok, például Lengyelország, a balti államok és az északiak drasztikusan növelték katonai kiadásaikat az új, a GDP 5 százalékára kitűzött cél felé, addig mások, így Spanyolország, Belgium, Luxemburg és Csehország még mindig messze elmaradnak.
Von der Leyen kedden ismertette azokat a pénzügyi terveket, amelyeket a Bizottsága a hazai védelmi képességek felfuttatására terjesztett elő: 150 milliárd eurót a SAFE hitelprogram keretében, valamint 135 milliárd eurót, amelyet előzetesen a következő uniós költségvetésben különítettek el.
„Ebben a geostratégiai és geopolitikai környezetben hatalmas védelmi beruházási ugrásra van szükségünk” – mondta.
„Ebből az adófizetők pénzéből természetesen megtérülést szeretnénk. Emellett jó munkahelyeket akarunk Európában. Kutatás-fejlesztést akarunk Európában. Ezért ez számunkra fontos” – tette hozzá.
Rutte szerint a NATO-nak „óriási bővítésre” van szüksége teljes védelmi ipari bázisában, a transzatlanti térség mindkét oldalán, hogy lépést tudjon tartani Oroszország mindent felemésztő hadigépezetével.
„Oroszország egész gazdasága hadigazdaságra állt át. Az orosz autóipar is a háborús erőfeszítést szolgálja, és ez azt jelenti, hogy ugyanígy kell tennünk Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban is” – mondta Rutte.
„Meg kell védenünk magunkat. Ez minden kormány első számú feladata. És a fenyegetés valós. Oroszország Észak-Koreával, Iránnal és Kínával működik együtt. Ne legyünk naivak.”