Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Vb 2026: 50 éves a büntetőpárbaj és a panenkázás

Büntetőkkel dőlt el a budapesti PSG - Arsenal BL-döntő is 2026. május 30-án
Büntetőkkel dőlt el a budapesti PSG - Arsenal BL-döntő is 2026. május 30-án Szerzői jogok  Petr Josek/Copyright 2026 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Petr Josek/Copyright 2026 The AP. All rights reserved
Írta: Peter Kristof
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az akkor forradalminak számító 11-est a csehszlovák Antonin Panenka lőtte a nagy futballtornák első büntetőpárbajában 1976. június 20-án. A most zajló világbajnokságon elvileg 32 büntetőpárbaj lehet.

Éppen ötven éve történt először, hogy egy nagy futballtorna egyik mérkőzése 11-esekkel dőlt el. Az 1976-os Európa-bajnokság döntőjében az NSZK és Csehszlovákia nem bírt egymással: a rendes játékidő és a hosszabbítás is 2-2-re végződött:

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A mérkőzés és az Európa-bajnoki cím sorsa ma már szokásosnak számító módon büntetőkkel dőlt el, ami viszont akkor újításnak számított. Korábban az ilyen mérkőzések után újrajátszás vagy sorsolás következett, aminek klasszikus példája a nyolc évvel korábbi Európa-bajnoki négyes döntő.

Az 1968-as olaszországi Európa-bajnokságon az Olaszország – Szovjetunió elődöntő 0-0-s döntetlennel zárult, így a hosszabbítás után pénzfeldobással dőlt el, hogy az olaszok jutnak a döntőbe. A finálé sem ment simán, olyannyira, hogy csak két nappal a kezdő sípszó után dőlt el.

Az olaszok a jugoszlávokkal 1-1-es döntetlennel zártak – azaz, dehogy zártak! –, ezért a döntőt két nappal később újrajátszották. Az ismétlésben már az olaszok voltak jobbak, 2-0-ra nyertek, így Európa-bajnokok lettek.

Nem kizárt, hogy a nemzetközi labdarúgóvilág vezetői a Nápolyban és Rómában történtek után kezdtek el gondolkozni azon, hogy tenni kéne valamit.

Legyenek 11-esek!

Így született meg végül a döntés, hogy a csapatoknak, rendezőknek, szurkolóknak – egyszóval mindenkinek – igencsak „macerás” újrajátszás helyett, a 2-szer 15 perces hosszabbítás után is döntetlenre álló mérkőzéseket büntetőrúgásokkal döntsék el.

Az első 11-es párbaj ráadásul nemcsak azért vonult be a futballtörténelembe, mert az volt az első, hanem azért is, mert jött egy játékos, aki a büntetőt addig soha nem látott módon, már-már pofátlanul végezte el.

Csehszlovákia labdarúgó válogatottja az NSZK elleni Eb-döntő előtt Belgrádban 1976. június 20-án (Antonin Panenka jobbról a harmadik)
Csehszlovákia labdarúgó válogatottja az NSZK elleni Eb-döntő előtt Belgrádban 1976. június 20-án (Antonin Panenka jobbról a harmadik) Carlo Fumagalli/1976 AP

A panenkázás megszületése

A csehszlovák-nyugatnémet büntetőpárbaj egy darabig simán ment, az első három párban mindkét csapat rúgói – az egyik oldalon Masny, Nehoda és Ondrus, a másikon Bonhof, Flohe és Bongartz – értékesítették a maguk 11-esét. Így tett a következő körben Jurkemik is, Uli Hoeness viszont hibázott, a kapu fölé bombázott.

Ekkor következett Antonin Panenka. Ha a prágai Bohemians akkor 27 éves középpályása betalál, minden eldől, ha nem, a németeknek lesz még egy esélyük, hogy kiegyenlítsenek.

Panenkával szemben a gólvonalon a világ alighanem legjobb kapusa, a világ- és Európa-bajnok Sepp Maier, aki megpróbálja kitalálni hova jöhet a labda. Úgy dönt, hogy balra, arra is dől, csakhogy Panenka a labdának lazán alápörgetve a háló közepébe emel.

Ki látott még ilyet?!

Akkor még senki. Csehszlovákia Európa-bajnok lett, a „módszert” pedig, ahogyan Panenka a 11-est elvégezte, el is nevezték róla panenkázásnak. Nem mindennapi kitüntetés, túl sok ilyet nem jegyeztek fel a futballtörténelemben! (Magyarországon egykor tán csak a 19. század végén, a 20. elején védő angol válogatott Jack Robinsonról elnevezett, kapusbravúrra használt kifejezés, a robinzonád volt igazán ismert.)

Antonin Panenka Európa-bajnok csehszlovák labdarúgó a 2016-os Európa-bajnokság sorsolásán Párizsban 2015. december 12-én
Antonin Panenka Európa-bajnok csehszlovák labdarúgó a 2016-os Európa-bajnokság sorsolásán Párizsban 2015. december 12-én Christophe Ena/AP

Három vb-döntő dőlt el büntetőkkel

Az 1976-os 11-es párbaj után hat évvel debütáltak a mérkőzést eldöntő büntetők világbajnokságon. Az 1982-es, spanyolországi vb elődöntőjében az NSZK múlta felül ilyen módon Franciaországot, az azóta megvívott jó néhány büntetőpárbajból pedig mindenképpen kiemelendő, hogy három világbajnoki döntő is 11-esekkel dőlt el.

1994-ben Brazília lett úgy világbajnok, hogy 0-0-s döntetlen után büntetőkkel múlta felül Olaszországot, amely 2006-ban – 1-1 után – Franciaországot győzte le a vb-döntőben. A franciák négy éve, 2022-ben sem jártak jobban: 3-3 után Argentína győzött büntetőkkel.

A világbajnokságok legismertebb panenkázása: Zidane

De vissza a 2006-os döntőhöz! Ha nem is a büntetőpárbajban – mert addigra már kiállították –, hanem még a rendes játékidőben a francia Zinedine Zidane végezte el minden idők tán leghíresebb, legismertebb világbajnoki panenkázását.

Zidane a 7. percben rúghatott büntetőt, amelyet olyannyira kicentizett, hogy a labda a felsőléc alsó lapjáról lepattanva jutott át a gólvonalon úgy, hogy nem is érte el az olasz kapus, Gianluigi Buffon hálóját.

Ennyivel jutott túl a labda a gólvonalon Zinedine Zidane 11-ese után a 2006-os berlini vb-döntőben (a földön az olasz kapus, Gianluigi Buffon) 2006. július 9-én
Ennyivel jutott túl a labda a gólvonalon Zinedine Zidane 11-ese után a 2006-os berlini vb-döntőben (a földön az olasz kapus, Gianluigi Buffon) 2006. július 9-én MICHAEL PROBST/2006 AP

Nem mindenkinek sikerül: Brahim Diaz

Nyilvánvaló persze, hogy a panenkázás sem „tuti” módszer a 11-es értékesítésére. Ötven éve még Sepp Maier és Panenkán kívül szinte mindenki – csak egy-két csapattársa sejtette, hogy mi következik – meglepődött, a rúgásfajta elterjedésével viszont már a kapusok is számítanak arra, hogy a büntetőt rúgó játékos panenkázásra készül.

Ez történt például idén januárban, amikor az Afrikai Nemzetek Kupája döntőjében, 0-0-s állásnál a torna gólkirálya, a marokkói Brahim Diaz hazai közönség előtt lőhetett 11-est a rendes játékidő hosszabbításában, azonban a szenegáli kapus Édouard Mendy ölébe panenkázott.

A marokkói Brahim Diaz (pirosban) a labdával a most zajló világbajnokság Brazília-Marokkó (1-1) mérkőzésén 2026. június 13-án
A marokkói Brahim Diaz (pirosban) a labdával a most zajló világbajnokság Brazília-Marokkó (1-1) mérkőzésén 2026. június 13-án Pamela Smith/Copyright 2026 The AP. All rights reserved.

(A döntő után úgy tűnt, sokba került a hiba Marokkónak, mert a 2-szer 15 perces hosszabbításban Szenegál gólt lőtt, amivel megnyerte az afrikai kontinensviadalt. Csakhogy még a 11-es előtt, az ítélet elleni tiltakozásul a szenegáli játékosok levonultak a pályáról, amiért több lépcsős jogi hercehurca után megfosztották Szenegált a győzelemtől és Marokkót nyilvánították az Afrikai Nemzetek Kupája győztesének.)

Vannak magyar követők is: Szoboszlai

Panenkás tizenegyest ma már a világon mindenhol, minden szinten lőnek, így természetesen magyar pályákon is.

A közelmúltban Szoboszlai Dominik például válogatott mezben, a Németország elleni Nemzetek Ligája mérkőzésen választotta ezt a megoldást, amivel – a rendes játékidő hosszabbításában – 1-1-es döntetlenre mentette a meccset 2024 novemberében a budapesti Puskás Arénában.

Szoboszlai Dominik miután 11-esből egyenlített a Magyarország – Németország (1-1) Nemzetek Ligája mérkőzésen a budapesti Puskás Arénában 2024. november 18-án
Szoboszlai Dominik miután 11-esből egyenlített a Magyarország – Németország (1-1) Nemzetek Ligája mérkőzésen a budapesti Puskás Arénában 2024. november 18-án Denes Erdos/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

Tekintve, hogy a magyar válogatott nem jutott ki, a világbajnokságon Szoboszlai nem ismételheti meg mutatványát, Panenkának azonban vélhetően lesznek követői az amerikai-mexikói-kanadai közös rendezésű vb-n is.

Elvileg 32 vb-mérkőzés dőlhet el 11-esekkel

Mivel az egyenes kieséses szakasz – június 28-án, azaz bő egy hét múlva – a vb-k történetében először a legjobb 16 közé jutásért vívott mérkőzésekkel kezdődik, a nyolcaddöntőkkel, a negyeddöntőkkel, az elődöntőkkel, a bronzmérkőzéssel és a döntővel együtt összesen 32 olyan találkozó lesz, amely potenciálisan 11-esekkel dőlhet el a most zajló világbajnokságon.

Nagy pénzben persze nem érdemes erre fogadni, de arra sem, hogy egyáltalán nem lesz büntetőpárbaj.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

VB 2026: KEZDŐDIK!

VB 2026: a szuperszámítógép Spanyolországot, egykori futballsztárok Argentínát tartják favoritnak

Messi, C. Ronaldo, Modric és a többiek – „öregfiúk” vb kezdődik csütörtökön