Német gazdaság továbbra is európai élvonalban, de veszít teret a nemzetközi befektetőkért folyó versenyben: adatok mutatják a felzárkózó országokat.
A külföldi beruházásokat sok állam a gazdasági növekedés, az innováció és a foglalkoztatás egyik legfontosabb motorjának tekinti. Azok a vállalatok, amelyek új telephelyeket nyitnak, gyárakat építenek vagy kutatóközpontokat hoznak létre, nemcsak tőkét visznek az országba, hanem munkahelyeket is teremtenek, és erősítik a helyi értékláncokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek megfelelően kiélezett a verseny a nemzetközi befektetőkért. A kormányok támogatási programokkal, adókedvezményekkel és nemzetközi befektetői fórumokkal igyekeznek meggyőzni a vállalatokat országuk vonzerejéről.
Ehhez a kormányok nemzetközi befektetői fórumokra és célzott országimázs-kampányokra támaszkodnak.
Franciaország évek óta különösen offenzív stratégiát folytat. A kormány 2018 óta a „Choose France” elnevezésű kezdeményezéssel csábítja a nemzetközi befektetőket.
Az idei befektetői fórum keretében Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy 93 milliárd eurónyi külföldi beruházással számolnak – ez az Élysée-palota szerint rekordösszeg.
De vajon mennyire sikeresek az európai államok egymáshoz képest? Mely országok vonzzák a legtöbb nemzetközi befektetőt?
Németország teret veszít
A nemzetközi befektetőkért zajló aktuális verseny mérésére különösen alkalmas az EY Europe Attractiveness Survey (forrás: német). A hagyományos, külföldi közvetlen tőkebefektetésekről szóló statisztikákkal ellentétben – amelyeket nagy ügyletek vagy vállalatcsoporton belüli pénzmozgások torzíthatnak – ez a tanulmány a konkrét beruházási projektek számát veszi alapul.
Ide tartoznak azok az új tervek, amelyeket külföldi vállalatok egy adott évben jelentenek be vagy regisztrálnak – például új telephelyek megnyitása, termelőüzemek építése vagy a meglévő tevékenységek bővítése.
A tanulmány legfrissebb kiadása szerint 2025-ben Európában – az EY Európát régióként, nem pedig az Európai Unióként határozza meg – 5 026 új beruházási projektet jelentettek be. Ez 7 százalékos visszaesés 2024-hez képest, és egyben a legalacsonyabb érték az elmúlt 11 évben.
Németország 548 projekttel továbbra is a harmadik helyen áll Európában, de ismét veszteségeket szenvedett el. A beruházási projektek száma 10 százalékkal csökkent, és a 2009 óta mért legalacsonyabb szintre esett.
Még beszédesebb a hosszabb távú tendencia. 2019-hez képest Németországban 44 százalékkal esett vissza a beruházási projektek száma, vagyis a csökkenés jóval erőteljesebb, mint Franciaországban (–28 százalék) vagy Nagy-Britanniában (–34 százalék).
Franciaország az élen, Spanyolország és Törökország erősít
Franciaország a jelentős visszaesés ellenére továbbra is Európa legfontosabb beruházási célpontja. A projektek száma 2025-ben 17 százalékkal, 852-re csökkent, ezzel a nagy európai helyszínek közül éppen Franciaország könyvelte el a legnagyobb visszaesést.
A második helyen az Egyesült Királyság áll 730 projekttel, ami 14 százalékos csökkenés az előző évhez képest.
A 2025-ös év nyertesei közé ugyanakkor Spanyolország és Törökország tartozik. Spanyolország 20 százalékkal, 383-ra növelte beruházási projektjeinek számát, és ezzel a negyedik helyre lépett előre. Törökország 376 projekttel és 7 százalékos növekedéssel az ötödik helyen követi.
Lengyelország is folytatta felfelé ívelő trendjét: 285 projektjével és 10 százalékos bővüléssel a hatodik helyen áll. Hollandia szintén azon kevés ország közé tartozik, ahol nőttek a beruházások; a projektek száma 8 százalékkal, 159-re emelkedett.
Kevésbé sikeres évet zárt Olaszország, Belgium és Portugália. Olaszországban a projektek száma 8 százalékkal 206-ra, Belgiumban 11 százalékkal 187-re esett. Portugáliában 186 projektet jegyeztek fel, ami 5 százalékos visszaesést jelent.
Miért óvatosabbak a befektetők
Az EY szerint a beruházások visszaesése elsősorban sok európai gazdaság gyenge növekedésével függ össze. Ehhez járulnak a magas energiaárak, a geopolitikai bizonytalanságok és a nemzetközi vállalatok általánosan óvatosabb beruházási hajlandósága. A kereskedelmi konfliktusok és az új vámoktól való félelem szintén megnehezítik sok nagyvállalat tervezését.
Sok befektető szerint különösen problémás a viszonylag magas költségek és az alacsony növekedés párosítása. Az EY emellett az európai szabályozási környezet egyre összetettebb voltával szembeni növekvő kritikára is rámutat.
Németországban elsősorban a „magas adóterhek, a magas bérköltségek, a drága energia és ezzel párhuzamosan a bénító bürokrácia” felelősek a gyenge beruházási teljesítményért – mondta Ahlers. Szerinte Németország „reformképtelensége” mára világszerte ismertté vált. „Az erős minőségi helyszín és a gazdasági szikla imázsából sajnos nem maradt sok” – fogalmazott.
Németország továbbra is erőteljesen fektet be külföldön
Miközben Németország befektetési célpontként veszít vonzerejéből, a német vállalatok európai külföldi beruházásai is érezhetően visszaestek. 2025-ben a német cégek 484 beruházási projektet jelentettek be más európai országokban, ami 24 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés szokatlanul erősnek számít, hiszen az elmúlt években a projektek száma többnyire 600 fölött volt. Németország ugyanakkor továbbra is Európa legnagyobb befektetője.
USA ismét Németország legnagyobb befektetője
A beruházások eredete tekintetében is elmozdulások látszanak. Miután 2024-ben a kínai vállalatok először jelentettek be több beruházási projektet Németországban, mint az amerikai cégek, 2025-ben ismét megfordult a trend.
Az USA 98 projekttel ismét Németország legfontosabb külföldi befektetője lett; az amerikai beruházások száma egy év alatt 9 százalékkal nőtt. Kína 82 projekttel a második helyre szorult vissza, miután a beruházási tervek száma 15 százalékkal csökkent.
A legutóbbi élénkülés ellenére az amerikai vállalatok érdeklődése a németországi beruházások iránt továbbra is jóval elmarad a korábbi szintektől: 98 projekttel 2025-ben kevesebb mint feleannyi beruházás valósult meg, mint 2018-ban.
Európa-szerte továbbra is az USA a legfontosabb külföldi befektető. Az amerikai vállalatok 943 beruházási projekttel 2025-ben ismét az élen végeztek. A második helyen a német cégek állnak, jóllehet európai külföldi beruházásaik érezhetően visszaestek.
Európa a globális versenyben is teret veszít
A globális összehasonlításhoz érdemes a tőkebeáramlások alakulását is megnézni. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (World Investment Report 2025 der UN Trade and Development (UNCTAD) (forrás: német)) adatai szerint a globális külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) 2024-ben mintegy 1,493 billió amerikai dollárra estek vissza, ami 11 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
A visszaesés különösen erősen érintette Európát. Az UNCTAD szerint 2024-ben mintegy 182 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett a régióba, szemben az egy évvel korábbi 439 milliárd dollárral – ez 58 százalékos zuhanásnak felel meg.
Észak-Amerika 343 milliárd dollárral a második helyen állt, és éves összevetésben 23 százalékos növekedést ért el. Ázsia 605 milliárd dollárral továbbra is a nemzetközi tőke legfontosabb célrégiója maradt, és mindössze 3 százalékos visszaesést könyvelt el.
Ezeknél az adatoknál azonban fontos módszertani megjegyzésre kell figyelni: az UNCTAD kiszűri az úgynevezett „közvetítő gazdaságokat”, például Luxemburgot, Hollandiát vagy Írországot, hogy elkerülje a holdingstruktúrák és a vállalatcsoporton belüli pénzügyi tranzakciók okozta torzításokat.