Volt ukrán kormányfő: Putyin megpróbál beszervezni minden tárgyalási küldöttet

„Kérem, ne becsüljék le ezt a háborús bűnöst. Nem idióta, KGB-s operatív tiszt” – mondta Arszenyij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökről és egy esetleges uniós különmegbízottról kérdezték, aki közvetlen tárgyalásokat folytatna a Kremllel.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Putyin olyasvalakit fog választani, akit be tud szervezni” – tette hozzá Jacenyuk.

Az Euronews Europe Today című műsorának adott interjúban Jacenyuk saját, az orosz vezetővel folytatott találkozásai alapján osztotta meg tanácsait minden lehetséges tárgyalással kapcsolatban.

„Mindig pontosan érzi, hogy gyenge vagy erős vagy-e. Mindenkivel szemben elvégzi a maga szimatpróbáját. Minden azon múlik, milyen személyiség ül le tárgyalni Putyinnal, és hogy ez a személy, ez a magas rangú politikai szereplő rendelkezik-e plusz munícióval, ami megtámogatja az érvelését” – magyarázta.

Jacenyuk szerint ugyanakkor függetlenül attól, milyen kezdeményezésekről egyeztetnek az uniós vezetők, Moszkva egyszerűen nem akar tárgyalni Brüsszellel.

„Putyin nem sürgeti, és jelenleg semmilyen tárgyalásra nincs kész. Lehet, hogy elfogadna valamilyen közvetítőt, de csak azért az egyszerű és nyilvánvaló okért, hogy időt nyerjen, megint maga felé billentse az erőviszonyokat, és jól rászedjen minket.”

Putyin senkit sem hajlandó fogadni

Jacenyuk hangsúlyozta, hogy nem a lehetséges jelöltek nevéről, hanem Európa politikájáról van szó. „Putyin egyetlen nyelvet ért: az erő nyelvét” – mondta.

Jelenleg az orosz elnök „nem áll készen arra, hogy bárkit is elfogadjon, viszont kész elfogadni Ukrajna, sőt Európa kapitulációját. És ezt tudatosítanunk kell magunkban.”

Jacenyuk az Euronewsnak nyilatkozva azt is elmondta, szerinte ezért fokozta Oroszország a fenyegetéseit nemcsak Ukrajna, hanem a kijevi és a balti államokban dolgozó európai diplomaták felé is.

„Oroszország óriási fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára, és nyilvánvaló volt, hogy megpróbál mindenkit, elsősorban az Európai Uniót megfélemlíteni” – mondta a közelmúltbeli baltiországi drónbetörésekről kérdezve.

„Ez része Oroszország meghatalmazottakon keresztül vívott háborújának az Európai Unió és a NATO ellen. Meg akarják félemlíteni az uniós polgárokat, és azt hiszik, így rá tudják venni az európaiakat, hogy hátat fordítsanak az ukránoknak.”

Ez a forgatókönyv soha nem fog megvalósulni – mondta, majd arról beszélt, miért fokozta most a Kreml a fenyegetéseket.

„Putyin elveszíti a háborút. Úgy számított, hogy 12 éve már elfoglalja Ukrajnát” – mondta Jacenyuk, aki Ukrajna miniszterelnöke volt, amikor Oroszország 2014-ben megindította első invázióját és annektálta a Krímet.

„Aztán totális háborút indított, és valójában lelkesítette az ötlet, hogy három nap alatt elfoglalja Kijevet. A végén azonban nagyjából másfél millió orosz katonát veszített.”

Miközben az orosz gazdaság egyre inkább megérzi a háború hatását, és most már „zuhanórepülésben” van, „Oroszországon belül is van némi zúgolódás arról, mi lenne Putyin számára a legjobb kiút” – mondta.

Jacenyuk szerint ezért maradt Putyin számára ma már csak az eszkaláció.

„Most már a fizikai léte a tét – hogy emberként, Putyinként egyáltalán túlél-e –, és a politikai túlélése is, mint Oroszország elnöke. Ezért eszkalálni fog.”

Kína fölényben

Jacenyuk hozzátette, hogy a politikai és geopolitikai helyzet drámaian megváltozott.

„Az európaiaknak fel kell ismerniük, hogy ez a háború nemcsak Ukrajnáról és nemcsak Putyinról szól, hanem a Kína égisze alatt működő összes »gonosz tengelyről« is” – mondta Jacenyuk, utalva Moszkva növekvő háborús étvágyára és Peking támogatására.

„Kína továbbra is fölényben van ebben a háborúban, és Kína cinkos” – mondta, elutasítva Kína hivatalos, „semleges” álláspontját.

„Stratégiai partnerei Putyinnak. Számos megállapodást kötöttek. Ők biztosítják Putyin Oroszországának vérkeringését, pénzügyi forrásokkal és kettős felhasználású – valójában katonai – eszközökkel.”

Azzal kapcsolatban, hogy együtt lehet-e működni Pekinggel úgy, hogy Kína nyomást gyakoroljon Moszkvára, azt mondta: „Erre nagyon kicsi az esély, de azért létezik.”

„Ez akár utat is nyithatna ahhoz, hogyan folytassunk valódi tárgyalásokat Putyinnal, mert még soha nem voltak valódi tárgyalások.”

Jacenyuk szerint még az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítései sem gyakoroltak nyomást a Kremlre, s elutasítóan beszélt Donald Trump amerikai elnök tavalyi, Putyinnal tartott alaszkai találkozójáról.

„Ennek semmi köze a valódi béketárgyalásokhoz. Egy speciális KGB-akció volt, amelynek egyetlen célja az volt, hogy túljárjanak az amerikaiak és az ukránok eszén, és megkerüljék a szankciókat.”

Jacenyuk azt is állította, hogy Moszkva célja az volt, hogy éket verjen az amerikaiak és az európaiak közé, és szerinte „mára az amerikaiak számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszok nem voltak hajlandók semmiféle tárgyalásra”.

És mivel nem nehezedett a Kremlre valódi diplomáciai nyomás, Oroszországnak sikerült Ukrajnán túlra is kiterjesztenie agresszióját, és immár nyíltan fenyegeti az európai országokat is, ahol a múlt héten először szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák, újfajta sürgető érzést keltve az EU védelmi felkészültségével kapcsolatban.

„Azt kívánom, hogy minden egyes európai polgár biztonságban legyen. Ugyanakkor azt is szeretném, ha mindannyian megértenénk: önök csak egy esetben lehetnek biztonságban – ha mi, ukránok megnyerjük ezt a háborút, pont” – zárta szavait Jacenyuk.