A Hormuzi-szoroson újraindulhat a hajóforgalom, de Irán szerint az átkelés a Teherán által egyeztetett útvonalon történhet csak.
A Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri forgalmat „a tűzszünet hátralévő időszakára teljesen nyitottnak nyilvánították” – jelentette be Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken, az X-en.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nem sokkal később Donald Trump amerikai elnök szintén a közösségi médián reagált: „Irán éppen bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros teljesen nyitva van”.
„Köszönöm!” – írta Trump a Truth Social platformján.
Az első, meglepetést keltő bejelentés után Trump több kulcsfontosságú kijelentést tett az Iránnal körvonalazódó megállapodás részleteiről, például hogy az Egyesült Államok a lebombázott nukleáris létesítmények közös feltárása után megkapja az ország összes dúsított uránját, amelyet ő „nukleáris pornak” nevezett.
Trump azt írta, hogy „Irán az Egyesült Államok segítségével eltávolította vagy eltávolítja az összes tengeri aknát” a Hormuzi-szorosban, és hogy Teherán „vállalta, hogy soha többé nem zárja le a Hormuzi-szorost”, hozzátéve, hogy „azt többé nem használják fegyverként a világ ellen”.
Trump azt is bejelentette, hogy „Izrael nem fogja többé bombázni Libanont. Az USA megtiltotta nekik. Elég volt!”.
Az iráni elnök szóvivője, Szejjed Mohammad Mehdi Tabatabaii némileg ellentmondott Trump állításainak. Az X-en a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról szóló híreket „az ellenség alaptalan állításainak” nevezte.
„A Hormuzi-szoros egy részének feltételes és korlátozott újbóli megnyitása kizárólag iráni kezdeményezés, amely arra szolgál, hogy próbára tegye a másik fél szilárd elköteleződését” – írta Tabatabaii az X-en.
A teheráni hatalmi viszonyok összetettségét jelzi, hogy két félhivatalos hírügynökség is kétségbe vonta az iráni külügyminszter Abbász Aragcsi bejelentését, hangsúlyozva, hogy egy ilyen döntés „tisztázásra szorul”, és „a legfelsőbb vezető jóváhagyását igényli”.
A nagy befolyású Forradalmi Gárdához (IRGC) közel állónak tartott Fars hírügynökség a „különös csendet” kérte számon „a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácson és a tárgyalódelegáción”.
Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa az utóbbi időben gyakorlatilag az ország legfőbb döntéshozó testületeként működik, mivel továbbra is bizonytalan az új ajatollah, Modzstaba Hamenei állapota, aki a hírek szerint a háború elején megsérült.
Az állami Tasnim hírügynökség saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a hajózás csak azokon a folyosókon haladhat, amelyeket Irán jelöl ki, míg egy magas rangú katonai tisztségviselő az állami televízióban azt mondta, hogy minden áthaladást a Forradalmi Gárdának kell jóváhagynia.
Irán pakisztáni nagykövete, Reza Amiri Moghadam ugyanakkor az X-en azt írta, hogy a libanoni tűzszünet és az ennek nyomán megnyíló Hormuzi-szoros „megágyaz” egy amerikai–iráni megállapodásnak, „a tartós békének és a közös biztonságnak, a fenntartható fejlődésnek, az előrehaladásnak és jólétnek mindenki számára a régióban és azon túl”.
Közben Arsenio Dominguez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet főtitkára péntek késő este bejelentette, hogy az ENSZ hajózási ügynöksége már megkezdte a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásának nyomon követését.
Az Euronews helyszínen tartózkodó tudósítóinak első jelentései szerint a kikötőkben vesztegló óceánjárók – kettő például Doha kikötőjében, amelyek közül az egyiket a németországi székhelyű TUI birtokolja, valamint egy Abu-Dzabiban – azóta felkészültek az indulásra vagy már kifutottak, ami arra utalhat, hogy a Hormuzi-szoroson ismét megindult a forgalom.
A hajózási forgalmat követő alkalmazás szerint két, görög üzemeltetésű óceánjáró, a Celestyal Discovery már áthaladt a Hormuzi-szoroson, a Celestyal Journey pedig kifutott Doha kikötőjéből, a szoroson való átjutásra induló számos más hajó között.
Létfontosságú hajózási útvonal
A vízi útvonal forgalma, amelyen a háború előtt a világ nyersolaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányainak egyötöde haladt át, szinte teljesen leállt február 28-án, azaz, amikor az amerikai és izraeli légicsapásokkal kezdetét vette az iráni háború.
A jelenlegi, két hétre szóló tűzszünet április 22-én jár le, Trump azonban már jelezte, hogy a rendezés felé tett pozitív lépések fényében kész lenne meghosszabbítani.
Az Egyesült Államok hétfőn saját tengeri blokádot vezetett be az iráni kikötők ellen, és Donald Trump elnök arra figyelmeztetett, hogy minden, a blokád feloldásával próbálkozó hajót „megsemmisítenek”.
„Az iráni haditengerészet a tenger fenekén hever, teljesen megsemmisítve – 158 hajó. Amit nem találtunk el, az az a csekély számú egység, amelyet ők ’gyors támadóhajónak’ neveznek, mert ezeket nem tartottuk komoly fenyegetésnek” – írta Trump a Truth Social platformján közzétett bejegyzésében.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt az energiaárak az egekbe szöktek. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Európának „talán nagyjából hat hete maradt a repülőgép-üzemanyagkészletekből”, ha az ellátás továbbra is akadozik.
A szoros megnyitásának és a kereskedelem újraindításának hírére azonnal reagáltak a piacok is, a nyersolaj ára például 10%-ot csökkent.
A részvényárfolyamok március vége óta több mint 11%-kal emelkedtek annak reményében, hogy az Egyesült Államok és Irán elkerülheti a világgazdaság számára legrosszabb forgatókönyvet.