Berlin egy 62 érzékelőből álló, átfogó felderítő- és védelmi rendszert kíván fejleszteni.
Biztonsági forrásaira hivatkozva a Bild arról számolt be, hogy a 62 érzékelőből álló hálózat egy-egy radarja akár tíz kilométeres körzetet is lefedhet. A projektet Dirk Stettner, a berlini képviselőház CDU-frakciójának elnöke kezdeményezte. Stettner az Euronews kérdéseire adott válaszában hangsúlyozza, hogy "a technikai feltételek adottak egy hatékony drónvédelmi pajzs felállításához Berlin felett", és azt mondja, hogy szerinte egy ilyen rendszer kivitelezhető "a rendelkezésre álló költségvetési források keretein belül, illetve a berliniek magánéletének sérelme nélkül."
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egyelőre nem világos, hogy a rendszer hogyan fog reagálni a drónokra, és hogyan tesz majd különbséget az "ellenséges" és a "nem ellenséges" légi eszközök között. Egy drón lelövése egy sűrűn lakott városi területen jelentős kockázatot jelent az emberek és az infrastruktúra számára, éppen ezért úgynevezett elfogó drónok is kerülhetnek a védelem sorába.
A megvalósítás körülbelül egy éven belül lehetséges
A rendszert úgy tervezik, hogy a drónokat már korai stádiumban felismerje. Stettner szerint a megvalósítás egy éven belül lehetséges, a központja pedig a volt Tempelhofi repülőtér lehet.
A Berlinre tervezett drónvédelem adatvédelmi szempontból aggyályos jogi kérdéseket vet fel. Az Euronews kérdésére Simon Rebiger adatvédelmi és információszabadságért felelős biztos sajtószóvivője hangsúlyozta, hogy az állami beavatkozásnak egyértelmű jogi határai vannak. A lehetséges berlini intézkedések alapját az általános biztonsági és rendészeti törvény 24. paragrafusa képezi, ami lehetővé teszi a rendőrség számára,
- hogy technikai eszközöket alkalmazzon a pilóta nélküli eszközökkel szemben,
- hogy felismerje a veszélyes helyzeteket,
- valamint személyes adatokat gyűjtsön vagy beavatkozzon a rádiós kommunikációba - de csak akkor, ha ez szükséges.
A kamerás rendszerek különösen érzékenyek, tehát döntő kérdés, hogy a közterületi videós megfigyelésre vonatkozó követelmények teljesülnek-e. Azt, hogy egy adott drónfelismerő rendszer egyáltalán gyűjt-e személyes adatokat, még nem lehet egyértelműen eldönteni, annak a mértékét a konkrét technikai kialakítás fogja meghatározni. Rebiger szerint az olyan operatív intézkedéseket, mint például egy drón célzott elfogása a sűrűn lakott területek felett, szintén nem szabályozza egyértelműen a törvény.
Országos drónvédelem? Egyelőre nincs válasz
A drónvédelem nemcsak Berlin felett, hanem egész Németországban kulcskérdés. Tavaly év végén a szövetségi és a tartományi kormány Berlinben létrehozta az új Közös Drónvédelmi Központot (GDAZ), az első olyan központi hivatalt, melynek célja, hogy azonosítsa és hárítsa el a drónok jelentette fenyegetéseket. A rendőrség, a fegyveres erők és a biztonsági hatóságok itt összesítik információikat, illetve összehangolják az intézkedéseiket.
A kormányzati jelentésekből rendelkezésére álló adatokból kiderül, hogy bár továbbra is szinte naponta észlelnek gyanús drónokat, valódi védekezésre ritkán kerül sor, és hogy sok esetben nemhogy a drónok megállítása, de a származásuk egyértelmű meghatározása sem lehetséges. Az már csak ráadás. hogy az incidensek nagy része téves riasztásnak bizonyul, mikor hobbidrónosok, újságírók vagy cégek engedély nélkül filmeznek. Még az eredetileg gyanús műveletek esetében is - például katonai helyszínek vagy kritikus infrastruktúra felett - a kémkedés gyanúja eddig csak ritkán igazolódott be.
Strukturálisan az egyik fő probléma az, hogy a GDAZ maga nem hajt végre operatív beavatkozásokat, csak helyzetjelentéseket készít és koordinál, így a konkrét fenyegetések elhárítása továbbra is a helyi hatóságok feladata.
A Bundeswehr több hatáskört kap a drónok elleni védekezéshez
Amint arról az Euronews tavaly beszámolt, Németországban a drónok elleni védekezésért általában a polgári biztonsági hatóságok, például a szövetségi rendőrség és a tartományi rendőrség, valamint a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői felelősek. A Bundeswehr elsősorban csak a saját telephelyeinek védelmére kapott felhatalmazást, és legfeljebb arra, hogy igény esetén támogató jelleggel beavatkozzon.
Néhány nappal ezelőtt azonban a Bundesrat elfogadta a repülésbiztonsági törvény reformját, amely a Bundeswehrnek több hatáskört biztosít a drónok elleni védekezéshez, így a hadsereg a jövőben a szövetségi rendőrség kérésére is jogosult lesz drónok lelövésére - de csak akkor, ha azok konkrét veszélyt jelentenek az emberekre vagy a kritikus infrastruktúrára.