A francia elnök beszélt iráni kollégájával, Maszúd Pezeshkjan-nal a közel-keleti háborúról és Franciaország szerepéről.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnapi üzenetében közölte, hogy beszélt Pezeskjan iráni elnökkel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy francia katona múlt heti iraki halálát követően Emmanuel Macron közölte kollégájával, hogy elfogadhatatlan, hogy Franciaországot célba veszik, és rámutatott, hogy Párizs szigorúan védelmi keretek között avatkozik be saját érdekei és regionális partnerei védelmében, valamint a hajózás szabadsága megóvására.
A francia elnök felszólított, hogy azonnal vessenek véget azoknak az elfogadhatatlan támadásoknak, amelyeket Irán a térség országai ellen folytat, akár közvetlenül, akár közvetítőkön keresztül, mint Libanonban és Irakban.
Emmanuel Macron szerint "csak egy új politikai és biztonsági keret fogja biztosítani a békét és a biztonságot mindenki számára. Egy ilyen keretnek biztosítania kell, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez, miközben kezelnie kell a ballisztikus rakétaprogramja és regionális és nemzetközi destabilizáló tevékenysége által jelentett fenyegetéseket".
Az államfő sürgette az iráni elnököt, hogy Cécile Kohler és Jacques Paris a lehető leghamarabb biztonságban térhessen vissza Franciaországba. Mindketten francia állampolgárok, akiket Irán 2022 májusában tartóztatott le.
Kohler egy kelet-franciaországi középiskolai tanár és szakszervezeti aktivista, Paris pedig a párja, nyugdíjas. Irán azzal vádolja őket, hogy külföldi hírszerzésnek kémkedtek és részt vettek a rendszer elleni szervezkedésben. Párizs és több nyugati kormány szerint a vádak alaptalanok, és a két franciát „állami túszként” tartják fogva a rettegett Evin börtönben, diplomáciai alkupozícióként.
A háttér
Macron nyilatkozata nemcsak diplomáciai üzenet Teherán felé, hanem egy olyan francia stratégiai jelenlét védelméről is szól, amely a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében az elmúlt két évtizedben jelentősen megerősödött. Franciaország katonai, gazdasági és politikai érdekei több ponton is közvetlenül érintettek az iráni befolyás és az iráni támogatású milíciák tevékenysége miatt.
A katonai dimenzió az egyik legközvetlenebb. Franciaország az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció tagjaként továbbra is jelen van Irakban és Szíriában az Iszlám Állam elleni műveletek részeként. Francia különleges erők és kiképzők iraki bázisokon dolgoznak az iraki hadsereg és kurd erők támogatásán, miközben a francia légierő is rendszeresen hajt végre felderítő és támogató repüléseket a térségben.
A Perzsa-öbölben Franciaországnak állandó katonai bázisa működik Abu-Dzabiban – ez az egyetlen állandó francia támaszpont a térségben –, amely haditengerészeti, légi és szárazföldi komponenseket is magában foglal. A bázis kulcsszerepet játszik az Öbölben zajló tengeri biztonsági műveletekben, különösen a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger hajózási útvonalainak védelmében.
A francia haditengerészet rendszeresen részt vesz olyan nemzetközi missziókban is, amelyek a kereskedelmi hajózás védelmét szolgálják. Az iráni támogatású csoportok – különösen a jemeni húszik – által végrehajtott rakéta- és dróntámadások a Vörös-tengeren és a Bab-el-Mandeb szorosnál közvetlenül érintik az európai és francia kereskedelmi útvonalakat. Mivel az Európa és Ázsia közötti tengeri kereskedelem jelentős része ezen az útvonalon halad át, a tengeri biztonság kérdése Franciaország számára gazdasági értelemben is stratégiai jelentőségű.
Gazdasági szempontból a francia jelenlét a Perzsa-öböl monarchiáival kiépített kapcsolatokon keresztül különösen erős. Franciaország az egyik legfontosabb európai fegyverszállítója az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak és Szaúd-Arábiának. A Rafale vadászgépek, hadihajók, radarok és rakétarendszerek exportja több tízmilliárd eurós üzletet jelent a francia védelmi ipar számára. Emellett nagy francia energetikai és ipari vállalatok – például a TotalEnergies – jelentős befektetésekkel rendelkeznek az öböl menti olaj- és gázprojektekben, valamint a térség energetikai infrastruktúrájában.
Franciaország számára a térség politikai stabilitása azért is fontos, mert Párizs az elmúlt években igyekezett közvetítő szerepet játszani a Közel-Kelet több konfliktusában. Libanon különösen érzékeny pont: Franciaország történelmi és politikai okokból is erősen érdekelt az ország stabilitásában, miközben az ottani Hezbollah – Irán egyik legfontosabb regionális szövetségese – jelentős katonai és politikai befolyással rendelkezik. Az Irán által támogatott milíciák Irakban és Szíriában szintén közvetlen kockázatot jelentenek a nyugati, köztük francia katonai jelenlét számára.
A francia kormány szemében az iráni regionális hálózat – amelybe libanoni, iraki, szíriai és jemeni fegyveres csoportok tartoznak – nemcsak geopolitikai kérdés, hanem konkrét biztonsági és gazdasági érdekeket érintő probléma. Macron üzenete arra utal, hogy Párizs a francia katonák és gazdasági érdekeltségek elleni közvetlen vagy közvetett támadásokat már nem pusztán regionális incidensként, hanem Franciaország elleni fenyegetésként kezeli, annak esetleges katonai következményeivel.