„Félrevezetés” – az AfD képviselői kritizálják a nepotizmus-botrány kezelését.
Az AfD Bundestag-frakcióján belül nyílt konfliktus robbant ki amiatt, ahogyan a két társelnök (Alice Weidel és Tino Chrupalla) kezeli a nepotizmus-vádakat. Több képviselő szerint a vezetés félrevezetően és elégtelenül reagált, ami politikai kockázatot jelent a pártnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A botrány lényege az, hogy számos AfD-vezetőségi tag állítólag rokonokat vagy pártbeli ismerősök családtagjait alkalmazta parlamenti munkatársként, gyakran keresztfoglalkoztatás formájában. Bár ez jogilag nem feltétlenül tilos, ellenkezik a párt elitellenes retorikájával és súlyos hitelességi problémákat vet fel.
Nyolc képviselő belső indítványban követelte a frakcióvezetés felelősségvállalását. A dokumentum szerint a vezetés eddigi tájékoztatása „elégtelen”, a botrány masszív reputációs kárt okozhat, miatt következményekre és nagyobb átláthatóságra van szükség
A konfliktus mögött belső hatalmi harcok húzódnak, amelyek újabb ügyeket hoztak felszínre. Egyes kritikusok szerint a párt saját hitelességét kockáztatja, mivel épp a régi pártok korrupcióját bírálva építette fel identitását.
A vezetés visszautasítja a vádakat, melyeket Alice Weidel társelnök alaptalannak és felnagyítottnak” nevez. A másik csúcsvezető, Tino Chrupalla vizsgálatot ígért, és a Bundestag-frakció nyitott egy esetleges törvénymódosításra, amely szigorítaná a rokonok alkalmazását.
Eközben az AfD története legerősebb időszakát éli
A 2025-ös szövetségi választásokon 20,8%-kal a második helyet szerezte meg, és a legutóbbi mérések szerint az első két hely valamelyikén áll. Kelet-Németországban tartományi szinten gyakran a 40%-os támogatottságot is eléri. Egyes elemzések szerint a párt akár tartományi kormányokat is alakíthat 2026-ban.
Ezzel a világháború utáni Németországban először lett reális, hogy egy szélsőjobboldali párt regionális végrehajtó hatalomhoz jusson. Ebben a törekvésében azonban erősen akadályozza a politikai izoláció (Brandmauer), mivel a mainstream pártok továbbra is fenntartják vele szemben az együttműködés tilalmát. Friedrich Merz CDU-kancellár többször is leszögezte, hogy az AfD „nem lehet partner”.
A pártot a teljes többség a demokratikus rendet fenyegető erőként kezeli, aminek következménye, hogy az AfD erős, de kormányzati szinten izolált és klasszikus „nagy ellenzéki” párt.
A kiszorítás fő oka, hogy a párt erősen jobbra tolódott a kezdeti euroszkeptikus szemlélettől, és nem csak a migráció, a határzár, a menedékkérők visszaküldése és a multikulturalizmus elutasítása terén, hanem a túlzott szuverenizmus, az EU-integráció visszafordítása kérdéseiben is. A párt egyes szárnyai egyenesen az EU-ból való kilépést vetik fel.
Emiatt, és a náci bűnök relativizálása miatt a párt rendszer államvédelmi megfigyelés alatt áll, és betiltására is többször nyújtottak be alkotmányvédelmi kérvényeket.