Vezetője elvesztése miatt gyilkos belháború sújthatja a Jalisco kartellt

Nemesio Oseguera Cervantes, avagy az El Menchóként ismert mexikói kartellvezér bukása nem csupán Claudia Sheinbaum kormányának és Donald Trump kormányának sikere, hanem egy korszak vége a hagyományos kábítószer-kereskedelem történetében. A Jalisco Új Generáció Kartell (CJNG ) nem (csak) egy gyilkosokból és csempészekből álló banda, hanem egy szervezett hálózat, mely szakértők szerint túlélheti alapítója hiányát.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Szigorú üzleti modell

Carlos Malamud, az Elcano Royal Intézet vezető kutatója hangsúlyozza, hogy a CJNG és elődei közötti nagy különbség az, hogy a CJNG képes volt sokrétűen működni. "A hagyományos, csakis a kábítószer-kereskedelemre összpontosító kartellekkel ellentétben a CJNG diverzifikálta tevékenységét, és sokféle illegális piacon jelen volt" - magyarázta Malamud az Euronewsnak adott interjújában, hozzátéve, hogy többrétű tevékenysége lehetővé teszi a CJNG számára, hogy ne egyetlen terméktől, például a fentaniltól vagy a kokaintól függjön, a CJNG ugyanis védelmi pénzekből, zsarolásból és regionális piacok irányításából is bevételhez jutott. A kutató szerint a jelenlegi struktúra stratégiai elképzelést tükröz, miszerint "a kartell felismerte, hogy a decentralizáltabb tevékenység hatékony."

Utódlási válság

A központosított szervezet vezetésével kapcsolatban még mindig felmerül El Mencho fiának a neve. Rubén Oseguera Gonzálezt, azaz El Menchitót 2020-ban kiadták az Egyesült Államoknak, a kiadatást követően pedig kábítószer-kereskedelem és lőfegyverhasználat miatt több bírósági eljárás is folyt ellene. A férfi jelenleg börtönben ül, épp ezért szinte mindegy, hogy ő lenne apja vérszerinti örököse a CJNG vezetői székében, mert helyzete távol tartja őt a szervezet ellenőrzésétől. A fiú "távolléte" megnyitja az ajtót a Malamud által "alternatív vezetők"-nek titulált bandatagok előtt, akik szerinte "erőszakkal akarnak majd érvényesülni." Malamud biztos benne, hogy az El Menchito jelentőségével egyenlő súlyú kartelltagok és csoportok belső háborút fognak vívni egymással.

Csúcstechnológia: a kartell, amely "bérbeadja" a márkanevét

A kartell által használt drónok és páncélozott járművek használata nem csupán háborús taktika, hanem politikai üzenet is. "Élvonalbeli technológiát használnak: repülő eszközöket, mesterséges intelligenciát... megvannak a forrásaik, hogy mérnököket és szakembereket alkalmazzanak" – mondja Malamud, hozzátéve, hogy a csúcstechnológia lehetővé teszi számukra, hogy oda vessék ki hatalmi hálójukat, és olyan helyeken telepedjenek le, ahova a kormányzat keze nem, vagy csak nehezen ér el.

A CJNG mindehhez tökéletesítette a franchise-modellt: ahelyett, hogy saját embereiket küldenék minden sarokra, megengedik a helyi bandáknak, hogy használják a rövidítéseiket és a módszereiket, cserébe részesedést kapnak a haszonból. Malamud mindezt egy olyan regionális integrációhoz hasonlítja, melyet Latin-Amerika saját kormányai sem tudtak még megvalósítani: "A kartellek hatékonyan együttműködnek egymással, miközben a kormányok továbbra is magukban háborúznak."

A "vadnyugat" megérkezik az európai kikötőkbe

A CJNG fő célpontja Mexikó északi határa és az Egyesült Államok, hatásuk viszont Európába is elér. Malamud a jelenség globalizálódására figyelmeztet, szerinte a mexikói kartellek alvállalkozóként a balkáni gengsztercsoportoknak adnak feladatokat, akik Európa-szerte tevékenykednek. "A CJNG csempésztevékenysége hatással van az európai társadalmakra. Elég megnézni, mi történik az olyan kikötőkben, mint Rotterdam vagy Antwerpen, melyek egyre inkább a vadnyugatra hasonlítanak" - figyelmeztet a szakértő.

Malamud megjegyzi, hogy a Donald Trump kormányával való együttműködés "rendkívül hatékony" volt a mexikói hírszerzés szempontjából, de úgy véli, hogy a holland és a belga határbiztonság leromlása azt bizonyítja, hogy a CJNG-nek és szövetségeseinek sikerült átérjenek az Atlanti-óceánon, így a kartell mára globális problémává vált – a probléma pedig nincs megoldva a csúcsvezető és más bandatagok elfogásával.