A terv magában foglalta a rezsim-ellenes MEK beszivárgását a legfelsőbb vezetői komplexumba, de az akciót már a korai szakaszában meghiúsították. A támadás kifejezett célja a papi vezető megölése volt.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) legalább 100 Mojahedin-e-Khalq (MEK) harcost ölt meg vagy tartóztatott le hétfőn, amikor a síita-marxista csoport egy váratlan akciót próbált végrehajtani a papi vezető, Ali Khamenei ajatollah meggyilkolására. Az összecsapásokat és a halálos áldozatok számát a gárdához kötődő Tasnim hírügynökség és a Hezbollah űltal felügyelt libanoni Al Akhbar is megerősítette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lázadó csoport közölte, hogy hétfő estére több mint 150 másik MEK-felkelő biztonságosan visszatért bázisára, hozzátéve, hogy a megölt és megsebesült harcosok nevét megadják a nemzetközi emberi jogi szervezeteknek.
A támadás célpontja az a komplexum volt, ahol Khamenei főhadiszállása mellett az Őrök Tanácsa, a Szakértői Gyűlés, a Hírszerzési Miniszter hivatala, az Igazságügyi Központ, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács, valamint a főpap fiának, Mojtabának a rezidenciája is. található. A MEK szerint 17 térfigyelő kamera figyelte a környéket, amelyeket hétfő hajnalban sikerült részben kiiktatni, de a maradék elég volt ahhoz, hogy az IRGC őrsége észlelje a támadás megkezdését.
A MEK azt állítja, hogy a rezsimpártiak veszteségei is „jelentősek” voltak, hozzátéve, hogy az összecsapásokat követően nagy mentőautó-forgalmat észleltek a komplexumban.
Az Al-Akhbar az egyik legveszélyesebb és legösszetettebb műveletnek nevezte az akciót, amelyet - szerinte - a MEK külföldi hírszerző ügynökségek közvetlen támogatásával hajtott végre.
Kik a MEK?
A MEK-et a Pahlavi-dinasztia utolsó éveiben terrorszervezetként nyilvánították, és az iszlám rezsim teljes ideje alatt fenntartotta ezt a státuszt.
A csoport Szaddám Huszein Irakja mellé állt az 1980-as években zajló iráni-iraki háborúban, és történelmileg nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, az EU, az Egyesült Királyság és Kanada terrorszervezetként is számon tartották, de ezeket a megjelöléseket később törölték a listáról.
A MEK (People’s Mojahedin Organization of Iran) nem etnikai, hanem politikai-militáns iráni ellenzéki szervezet, amelyet 1965-ben alapítottak baloldali, iszlám-szocialista diákok a sah rendszere ellen. Ideológiája kezdetben sajátos keveréke volt az iszlámnak és a marxizmusnak, majd az idők során többször módosult. Részt vett az 1979-es forradalomban, de hamar konfliktusba került a Khomeini-rendszerrel, és 1981-től fegyveres harcot indított az Iszlám Köztársaság ellen. Az iráni állam azóta terroristának tekinti, míg a szervezet magát demokratikus ellenzéknek állítja be.
A MEK legismertebb akciói a korai 1980-as évekhez kötődnek, robbantások és merényletek formájában iráni vezetők ellen. Nevükhöz köthető az Iszlám Republikánus Párt székházának 1981-es felrobbantása, amely több tucat magas rangú tisztviselő halálát okozta. A szervezet később Irakba települt, ahol Szaddám Huszein támogatásával létrehozta saját fegyveres haderejét (National Liberation Army), és az iráni–iraki háborúban Irak oldalán harcolt Irán ellen, ami máig is tüske az iráni közvélemény szemében.
A hidegháború után a MEK fokozatosan emigráns politikai szervezetté alakult. Ma főként külföldön tűnik fel politikailag, legnagyobb bázisa pedig Albániában van (Ashraf-3 tábor), ami egy NATO-országban legalábbis szokatlan.
Kisebb politikai központjai Európában és az USA-ban működnek, Iránban csak titkos hálózatokkal rendelkezik. Nyugati kormányok korábban terrorlistán tartották (USA, EU), de 2012 körül levették róla. Nyílt állami támogatásukról nincs adat, ugyanakkor a szervezet régóta kapcsolatban áll nyugati politikai körökkel, és Irán nukleáris programjáról is szolgáltatott hírszerzési információkat az USA-nak és Izraelnek.
Létszámukról pontos adat nincs, de a fegyveres mag több ezer fő lehet, a szélesebb mozgalom pedig aktivistákkal és szimpatizánsokkal a diaszpórában elérheti a tízezres nagyságrendet. Iránban nincs nyílt területi bázisuk, hanem az országon belüli konspiratív sejtekkel működnek. A hivatalos Teherán számára ők jelentik a legnagyobb közvetlen veszélyforrást, és elfogott tagjaikat legtöbbször tárgyalás nélkül, gyorsított eljárásban kivégzik.