Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése után, amely hatályon kívül helyezte Donald Trump „kölcsönös” vámtarifáit, az elnök egy 15%-os általános vámot vet ki, ami átmenetileg nyerteseket, vesztesek és zűrzavart teremt.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy befagyassza a Washingtonnal kötött megállapodás ratifikációs folyamatát, míg más gazdaságok, köztük az Egyesült Királyság és Ausztrália magasabb adókkal néznek szembe, mint amennyiről korábban tárgyaltak. A megújult bizonytalanság miatt az eszkaláció kockázata most nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt, és az imbolygó helyzet - ami ezermilliárd dolláros tételeket érint - mindaddig fennmaradhat, amíg Trump birtokolja a Fehér Házat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az, hogy a Legfelsőbb Bíróság elutasította Donald Trump amerikai elnök „kölcsönös” vámtarifáit, újabb zavart kelt a globális partnerek által tárgyalt kereskedelmi megállapodások sorában, mivel a folyamatos vámok elkerülhetetlen valósága továbbra is fenyegetést jelent.
Anélkül, hogy konkrétan az Európai Uniót említette volna, Trump óva intette a nemzeteket attól, hogy visszaéljenek jogi kudarcával. „Bármely ország, amelyik játszani akar a nevetséges legfelsőbb bírósági döntéssel, különösen azok, amelyek évekig, sőt évtizedekig 'lehúzták' az Egyesült Államokat, sokkal magasabb, sőt rosszabb vámtarifával fognak szembesülni, mint amihez nemrégiben hozzájárultak” – írta az elnök a Truth Socialon közzétett bejegyzésében. Tömörebben: Trump magasabb vámokkal fenyegeti azokat a nemzeteket, amelyek „kijátsszák” a korábbi alkukat.
A Fehér Ház rohamtempóban reagált a bírói döntésre, és bejelentette, hogy a korábbi vámokat egy általános 15%-os vámmal váltja fel az amerikai importra. Bár ez ideiglenes nyerteseket produkál, például Kínát, de veszteseket is, köztük az Egyesült Királyságot. Zűrzavart okoz az amerikai vállalkozások és fogyasztók számára is, akik ténylegesen fizetik a végszámlát.
Az amerikai részvények árfolyama csökkent, a dollár is valamelyest romlott, mivel a megújuló bizonytalanság rányomta bélyegét a hangulatra. A mozgások azonban szerényebbek voltak a tavaly áprilisi drámai ingadozásokhoz képest, amikor Trump először bejelentette az egyoldalú vámjait, és hónapokig tartó alkudozást indított el.
Az, hogy most egy új status quo gyorsan kialakul-e, nagyban függ majd attól, hogy mit tesznek Amerika kereskedelmi partnerei, miután a kormányzat tisztviselői felszólították őket a korábbi kereskedelmi ígéretek betartására. Az Unió láthatóan arra törekszik, hogy kihasználja a kedvező lehetőséget valamelyes csökkentésre, és ehhez London is csatlakozni fog.
Az elnök az amerikai államháztartás stabilitására hivatkozik
Trump a nemzetbiztonsági prioritást hozta fel intézkedései védelmére, noha a Foreign Policy elemzése szerint ez alaptalan. Az elnök érvelésével szemben a nemzetbiztonsági törvény a vámokat kifejezetten a fizetési mérleg válságának kezelésére rendelte, amivel az USA a jogszabály idején valóban szembesült, amikor még az aranystandardet használta. Azóta viszont az Egyesült Államok szabadon lebegő valutával rendelkezik, ami elméletileg azt jelenti , hogy a fizetési mérleg válsága lehetetlen, ezért az új vámok illegálisak. A Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza nem hiszi, hogy a világ legnagyobb és leglikvidebb gazdasága fizetési mérleg válsággal néz szembe. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok a magas államadósság ellenére is stabilan képes tartozásai törlesztésére és az adósságszolgálat teljesítésére.
„A bizonytalanság visszatért, és az európai vezetők legutóbbi erőfelmutatása miatt az eszkaláció kockázata most nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt” – írja Carsten Brzeski és James Knightley az ING Groep feljegyzésben. Szerintük a Legfelsőbb Bíróság ítélete óta tett bejelentések határozottan megerősítik, hogy Trumpnak esze ágában sincs eltávolítani a „legszebb” szót a politikai szótárból.
Magas rangú amerikai tisztviselők szerint a Legfelsőbb Bíróságon elszenvedett vámelvesztés nem fogja felborítani az amerikai partnerekkel kötött megállapodásokat. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy az új vámrendelkezések azon alapulnak majd, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy bizonyos körülmények között, beleértve a „nagy és súlyos” fizetési mérleghiányt, 150 napra vámokat vessen ki a Kongresszus jóváhagyása nélkül.
„A Legfelsőbb Bíróság döntése látszólag komoly csapásnak tűnhet a kormányzat vámpolitikájára nézve, de kereskedelmi programját más utakon is meg lehet valósítani” – mondja Mike Reid az RBC Capital Markets képviselője. Ez csekély megkönnyebbülést jelent az illetékeket fizető amerikai vállalatok és fogyasztók számára. A Goldman Sachs Group Inc. közgazdászai úgy becsülik, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete és az újonnan bejelentett vámtarifa együttesen körülbelül 1 százalékos eltérést fognak eredményezni a korábbiakhoz képest.
Ezzel nem ért egyet Gan Kim Yong, Szingapúr miniszterelnök-helyettese, aki szerint a bírósági döntés és az új 15%-os vámok „komoly emlékeztetőül szolgálnak mindannyiunk számára, hogy most egy nagyon kiszámíthatatlan és bizonytalan működési környezettel nézünk szembe. A kulcsszó valóban a bizonytalanság” – mondta egy vasárnapi tájékoztatón
Más gazdaságok, amelyek most magasabb adókkal néznek szembe, mint amennyit kialkudtak, többek között az Egyesült Királyság és Ausztrália, szintén tiltakoznak. „Rendre kiálltunk ezek ellen az indokolatlan vámok ellen” – mondta Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszter vasárnapi nyilatkozatában. „Szorosan együttműködünk washingtoni nagykövetségünkkel a következmények felmérésében és az összes lehetőség megvizsgálásában.”
„Készen állunk szembenézni minden lehetőséggel” – mondta Prabowo Subianto indonéz elnök, akinek országa csak múlt csütörtökön véglegesítette a megállapodást az Egyesült Államokkal. Dél-Korea is felülvizsgálja a fejleményeket, és a nemzeti érdekeket leginkább szolgáló irányban fog továbbhaladni – közölte a Kék Ház (a szöuli elnöki hivatal). A japán kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik befolyásos tagja „igazi káosznak” nevezte az amerikai vámokat.
Ázsia esetében a Morgan Stanley közgazdászai szerint a súlyozott átlagos vámtarifa 20%-ról 17%-ra csökken, míg a Kínából érkező árukra kivetett átlagos vámok 32%-ról 24%-ra csökkennek. Az enyhítés átmeneti lehet, mivel a Trump-adminisztráció ágazati és gazdaságspecifikus vámok bevezetésére törekszik a vámrendszerének újjáépítése érdekében.
Bár a Legfelsőbb Bíróság döntése győzelmet jelent Hszi Csin-ping kínai elnök számára , aki március 31-től Pekingben fogadja Trumpot, a helyi tisztviselők óvatosan reagáltak. „Kína szorosan figyelemmel fogja kísérni ezeket a fejleményeket, és határozottan megvédi saját érdekeit” – mondta hétfőn a kereskedelmi minisztérium szóvivője.
„Trump elnök valóban hiszi, hogy a vámok működnek, és hogy a kereskedelmi hiányok rosszak” – mondta Libby Cantrill , a PIMCO ügyvezető igazgatója és közpolitikai vezetője. „Tekintettel az általa birtokolt eszközökre, arra számíthatunk, hogy a vám- és kereskedelempolitikai bizonytalanság addig tart, amíg Trump a Fehér Házban van.”