A szigetország egészségügyi minisztere arról számolt be, hogy már a mentőautókat sem tudják megtankolni, a kórházakban pedig rendszeresek az áramkimaradások.
Az összeomlás szélére sodorta a kubai egészségügyet az ország olajellátását ellehetetlenítő amerikai embargó, jelentette be a karib-tengeri szigetország egészségügyi minisztere. Kuba egészségügyi rendszere a sziget gazdaságával együtt már eddig is permanens válságban tengődött, a felszerelés, a személyzet és a gyógyszerek hiánya már régóta általános volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A helyzet azonban most minden korábbinál rosszabb. A hatóságok szerint már a mentőautók megtankolásához sincs elegendő üzemanyag, ezért a sürgősségi ellátás akadozik. Az állandó áramkimaradások szintén tovább rontották a kórházak helyzetét.
A létfontosságú ellátmányt szállító repülőjáratok, amelyekre a szigetország a blokád óta támaszkodik, mostanra leálltak, mivel Havanna már nem képes feltölteni a kubai repülőterekről induló gépeket üzemanyaggal.
Szakértők szerint a blokád humanitárius válságba sodorja az országot, a kubai vezetőknek pedig sürgős intézkedéseket kellene hozniuk a civilek védelmében.
José Ángel Portal Miranda kubai egészségügyi miniszter az Associated Pressnek adott interjújában azt mondta, hogy az amerikai szankciók már nemcsak a sziget gazdaságát bénítják meg, hanem "az alapvető emberi biztonságot" fenyegetik.
"Nem lehet károsítani egy állam gazdaságát anélkül, hogy ez ne érintené a lakosságát. Ez a helyzet életeket veszélyeztethet" - mondta Portal.
A miniszter szerint Kubában 5 millió krónikus betegségben szenvedő ember gyógyszereit vagy kezeléseit érinti a válság. Ebbe beletartozik 16 ezer rákos beteg, aki sugárkezelésre szorul, és további 12 400, aki kemoterápiás kezelésen vesz részt.
A szív- és érrendszeri ellátás, az ortopédia, az onkológia és a kritikus állapotú betegek kezelése a leginkább érintett területek közé tartozik, csakúgy, mint a vesebetegségek kezelése és a sürgősségi mentőszolgálat.
Kuba már évek óta energiaválsággal küzd. A múlt hónaptól kezdve azonban minden korábbinál súlyosabb lett a helyzet, miután Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a rendeletet, amely alapján az USA vámot vet ki minden olyan országra, amelyik olajat ad el vagy szállít Kubának.
Mindez alig néhány héttel azután történt, hogy Trump egy katonai akcióval megbuktatta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, és bejelentette, hogy venezuelai olaj többé nem megy Kubába.
Kuba saját üzemanyagának mindössze 40 százalékát állítja elő, ráadásul a sziget energiaellátása nagyrészt az olajra támaszkodik. Az energiadeficitet hagyományosan Venezuelából, Mexikóból és Oroszországból származó importtal pótolja az ország.
Donald Trump nyíltan kijelentette, hogy a Kubára nehezedő gazdasági nyomás célja az, hogy rendszerváltást idézzen elő az országban. Kuba gazdasági fejlődését már évtizedek óta hátráltatják az amerikai szankciók, ezek történetében jelent újabb mérföldkövet a mostani olajembargó.
Washington azután kezdett nagyobb nyomást gyakorolni Havannára, hogy azzal vádolta meg a szigetországot, hogy olajért és pénzért cserébe biztonsági szolgáltatásokat nyújt Madurónak.
Kuba eddig elutasította, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, pedig Washington ezt szorgalmazza. Miguel Díaz-Canel elnök kijelentette, hogy csakis akkor hajlandó tárgyalni az amerikai vezetéssel, ha az egyeztetés egyenlő felek között, a kölcsönös tisztelet alapján jön létre. Díaz-Canel elutasította azt, hogy olyan megállapodást írjon alá az Egyesült Államokkal, ami aláásná országa szuverenitását.