Amerikai és iráni tisztviselők kedden találkoznak Genfben.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn Genfben árgyalt az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének vezetőjével, kedden pedig amerikai tisztviselőkkel folytat megbeszéléseket országa nukleáris programjáról. A Reuters azt írja, hogy a felek részéről kevés egyértelmű jel mutatkozik a kompromisszumra, sőt jelen helyzetben az amerikai katonai fellépés veszélye is fennáll.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Washington tavaly júniusban a 12 napos háború során súlyos csapásokat mért az iráni nukleáris infrastruktúrára, az utóbbi napokban pedig számos hadihajóját és repülőgép-hordozót csoportosított a Közel-Kelet vizeire.
Válaszul Irán hétfőn hadgyakorlatot tartott a Hormuzi-szorosban, ahol a világ kőolajszállításának jelentős része halad át.
Újraindítás
Washington és Teherán február elején sokadszor kezdett megbeszéléseket, hogy rendezzék az évtizedek óta tartó vitát Teherán nukleáris programjáról. A programról az Egyesült Államok, Izrael és számos nyugati állam úgy véli, hogy végcélja nukleáris fegyverek építése, miközben Teherán kiáll amellett, hogy atomprogramja békés.
A genfi tárgyalásoknak azonban nemcsak az atom-, hanem az iráni rakétaprogram is a témája, Teherán viszont már korábban közölte, hogy az Irán elleni szankciók enyhítéséért cserébe hajlandó megvitatni nukleáris programjának korlátozását, de nem akar felhagyni az urándúsítással, és leszögezte, hogy rakétaarzenáljának csökkentése szóba sem jöhet.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői magyarországi látogatása során azt mondta, hogy nehéz lesz megállapodásra jutni Teheránnal. „Azt hiszem, itt a lehetőség arra, hogy diplomáciai úton megállapodásra jussunk - közölte Rubio, hozzátéve, hogy - nyitottak és befogadóak vagyunk, de nehéz megállapodást kötni Iránnal, mert radikális síita vallási vezetőkkel van dolgunk, akik teológiai döntéseket hoznak a geopolitikai döntések helyett.”
Abbász Aragcsi még hétfőn jelezte, hogy azért van Genfben, hogy „tisztességes és méltányos megállapodást érjen el”, az X-en pedig leszögezte, hogy "a fenyegetéseknek nem hódol be", noha ő és kormánya sem rest fenyegetőzni, például azzal, hogy bármilyen támadásra válaszul lezárják a Hormuzi-szorost, mellyel a globális olajkereskedelem egyik legfőbb útvonalát vágnák el. A Hormuzi-szoroson halad át a globális olajkereskedelem ötöde, olyan országok szállítanak ott, mint Szaúd-Arábia, Irán, Irak és az Egyesült Arab Emírségek, a szoros az Arab-öbölt köti össze az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel. Egy esetleges blokád jelentősen felnyomná a nyersolaj árát
Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn hadgyakorlatot hajtott végre a Hormuzi-szorosban, hogy tesztelje haditengerészeti egységeinek felkészültségét a szoros védelmére, Irán polgári védelmi szervezete pedig hétfőn vegyi védelmi gyakorlatot tartott Fársz tartomány Pársz régiójában, ahol számos üzem található.
Transzparenciát követel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
A NAÜ hónapokkal ezelőtte felszólította Teheránt, hogy tisztázza, mi történt 440 kilogrammnyi magasan dúsított uránkészletével az izraeli-amerikai csapásokat követően, és engedélyezze a nemzetközi ellenőrzéseket a tavaly júniusban bombázott három kulcsfontosságú helyszínen is.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy a múlt héten azt mondta Donald Trump amerikai elnöknek, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodásnak tartalmaznia kell Irán nukleáris infrastruktúrájának leszerelését, és nem csak a dúsítási folyamat leállítását. "Ha nincs berendetés és infrastruktúra, akkor dúsítás sincs" – summázta az izraeli kormányfő.