Loader
Hirdetés

Egy szövetség szégyenpillanata: a dán hősi halottak és az amerikai tapintatlanság

Zászlócskák a követség előtt
Zászlócskák a követség előtt -  Szerzői jogok  X
Szerzői jogok X
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A koppenhágai amerikai nagykövetség elől eltávolították az Afganisztánban elesett dán katonák emlékzászlócskáit, ami felháborodást váltott ki a skandináv ország közvéleményében és a veteránok körében.

A Dán Királyi Haditengerészet és szárazföldi erők közel 9 500 katonát küldtek Afganisztánba 2003-tól a 2021-es kivonulásig.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kis skandináv ország a legmagasabb per capita veszteségeket elszenvedő NATO-tagok közé tartozott. A 44 halottra emlékező parányi zászlókat dán veteránok állítottak ki a koppenhágai amerikai nagykövetség előtt, és mint mondták, nem csupán nemzeti szimbólumnak szánták, hanem a szövetség jelképének is. A kis területnek a Könnyek és Elszántság tere nevet adták.

Szerdán a nagykövetség - biztonsági előírásokra hivatkozva - eltávolította a zászlókat, amit a dán közvélemény és veteránok egyaránt tiszteletlenségnek, sőt politikai provokációnak éreztek. A tiltakozó megszólalók mindegyike összefüggésbe hozta a tapintatlan lépést az USA és Dánia között kibontakozott politikai feszültséggel Grönland ügyében.

A zászlók nem a nagykövetség területén, hanem az épület előtti, városi közterülethez tartozó virágládákban álltak. Ez a rész nem diplomáciai belső zóna, ezért sok dán számára a leszedés nem biztonsági lépésnek, hanem egy nyilvános emlékhely durva megsértésének tűnt.

A nagykövetség később azt közölte, hogy a zászlók nem maradhattak koordináció nélkül, de ezt a zavaros érvelést senki nem fogadta el, és Donald Trump trollkodásának tekintette. A felháborodást érzékelve a követség közölte, hogy a zászlók ismét kihelyezhetők lesznek a helyszínen.

A Dán Veteránok Szövetsége éles kritikát fogalmazott meg, az esetet “szándékos provokációnak” és a dán katonák megsértésének” nevezve. Több civil szervezet néma spontán röpgyűlést tartott a nagykövetségnél, demonstrálva a katonák áldozatának tiszteletét.

A városi tisztviselők szerint a leszedés mélyen sértő volt, különösen egy olyan időszakban, amikor a dán–amerikai kapcsolatok eleve feszültnek, sőt olykor ellenségesnek látszanak.

Trump és a NATO retorika

A 2020-as kampány és elnökség óta ismert volt, hogy Donald Trump hajlamos provokatív kijelentéseket tenni a katonai szövetségesekről. Megvádolták azzal, hogy amerikai katonai temetőkben elhunyt amerikaiakat “losernek” (vesztesnek) nevezett, illetve a Belleau Wood-ban elesetteket “suckers-nak” titulálta, ami egy mélyen lenéző durva kifejezés.

A közelmúltban adott interjújában Trump a dánokról úgy fogalmazott: „Soha nem is igazán volt szükségünk rájuk. …maradtak egy kicsit hátrébb, egy kicsit távolabb a frontvonalaktól”, amikor a nem amerikai NATO-erők afganisztáni szerepéről beszélt.

Ez a kijelentés sok baráti kormány és veterán szerint ócsárolta a harcban elesett szövetséges katonák áldozatát (köztük hét magyart is), tovább erősítve a transzatlanti feszültségeket.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök “elfogadhatatlannak” nevezte Trump kijelentését, ami szerinte aláássa a NATO-szövetségesek áldozatát és hozzájárulását.

A kormány és veteráncsoportok büszkén emlékeztetnek arra, hogy Dánia a NATO háborús erőfeszítéseinek egyik legaktívabb európai résztvevője volt, különösen az afganisztáni Helmand tartományban folytatott heves harcok során.

A zászlóincidens nem elszigetelt ügy. Trump grönlandi annexiós célkitűzése, beleértve a katonai erőre való utalásokat és diplomáciai fenyegetéseket, mélyen sértették a dán közvéleményt és tüntetéseket váltottak ki Európa-szerte.

Más európai vezetők, például a brit és holland politikai szereplők, szintén nyilvánosan elutasították Trump afganisztáni kijelentéseit, és hangsúlyozták a szövetséges erők közös áldozatát. Emlékeztetőül: a legnagyobb veszteségeket elszenvedő szövetséges erők listája így alakult:

USA: 2 459, Egyesült Királyság: 457, Kanada: 159, Franciaország: 90, Németország: 62, Olaszország: 53, Lengyelország és Dánia: 44.

Dánia lakossága alig hatmillió fő, lakosságarányosan az egyik legnagyobb áldozatot hozva a NATO-szövetségesek között. A szám önmagában is magyarázza, hogy miért nem puszta protokollkérdésként, hanem nemzeti emlékezetet sértő gesztusként élték meg Koppenhágában a zászlók eltávolítását.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Új zsiráf született egy dán állatkertben

Privát felhasználói képeket töltött fel online platformokra az OpenAI mesterséges intelligenciája

Az izraeli kormányt bírálókhoz szólt éles hangnemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ENSZ Közgyűlésén