A Képviselőház felügyelőbizottsága szerdán megszavazta, hogy javasolja Bill és Hillary Clinton bevádolását a Kongresszus megvetése miatt, amiért megtagadták a tanúvallomást a Jeffrey Epstein-ügyben
Amennyiben az ügy tovább gördül és eldurvul, elvileg százezer dolláros bírság és 1 év börtönbüntetés is lehet a vége. A volt elnök azzal védekezik, hogy készen áll a vallomástételre.
A republikánus többségű testület szerint a házaspár nem tett eleget a Jeffrey Epstein-ügy vizsgálatában kiadott idézéseknek, és nem vállalták az eskü alatti meghallgatást. A következő lépés a Ház szavazás lehet, és ha az indítvány ott is átmegy, az ügy igazságügyi minisztériumi eljárássá válhat, azaz végső fokon bíró és esküdtszék elé kerülhet.
Volt már erre precedens, legutóbb például Steve Bannon kapott négy hónap börtönbüntetést a kongresszusi idézés megtagadása miatt. A vizsgálat tárgya akkor a Capitolium elleni 2021 január 6-i ostrom volt. Bannon korábban Fehér Házi tanácsadó volt Donald Trump első elnökségének kezdetén.
Bannon és mások esete (példái Peter Navarro) azt üzenik hogy a törvényhozás képes elvinni ügyeket a büntetőjogi küszöbig, de a végrehajtás kulcsa már az ügyészség, azaz Pam Bondi kezében van (a képen).
Mit jelent a „Kongresszus megvetése”?
A vétek (contempt of Congress) akkor állhat elő, ha valaki nem tesz eleget a törvényhozói bizottságok idézéseinek, megtagadja a tanúvallomást, vagy nem adja át a kért dokumentumokat. Clintonék esetében tehát a „megvetés” nem az Epstein-ügyben való részességükre vonatkozik, hanem az együttműködés megtagadásában.
A beszámolók szerint a házaspár írásos nyilatkozatokkal és korlátozott feltételekkel ajánlott együttműködést, amit a bizottság elnöke, James Comer elutasított, és ragaszkodott a hivatalos, eskü alatt jegyzőkönyvezett eljáráshoz.
Bill Clinton neve azért keveredett bele az Epstein-ügybe, mert a repülési naplók és tanúvallomások szerint többször is utazott Jeffrey Epstein magángépén a 2000-es évek elején, állítólagosan humanitárius és nemzetközi fejlesztési programokhoz kötődő utak során.
A volt elnök (1992-2000) következetesen tagadta, hogy tudomása lett volna Epstein bűncselekményeiről, és azt is állította, hogy soha nem járt Epstein magánszigetén.
Hillary Clinton közvetlenül nem szerepel az Epsteinhez köthető iratokban, de mint egykori külügyminiszterként és 2016-os demokrata elnökjelöltként közvetett kérdések merültek fel arról, hogy mit tudhatott férje kapcsolatairól, illetve milyen információk kerültek az államapparátus látókörébe Epstein korábbi ügyei idején. A kongresszusi vizsgálat szerint ezeknek az átfedéseknek és információs láncoknak a tisztázása indokolná a volt First Lady eskü alatti meghallgatását.
Az eddig megismert adatok és források szerint nincs bizonyíték arra, hogy Hillary Clinton személyesen ismerte volna Jeffrey Epsteint, de az a kérdés viszont elvethető, hogy mit tudott róla.
A politikai környezet szokatlanul éles
A republikánusok azt hangsúlyozzák, hogy „ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire”, míg Clintonék és szövetségeseik szerint a vizsgálat pártpolitikai indíttatású, és a bizottság egy magas presztízsű demokrata célpontra építve próbálja napirenden tartani az Epstein-iratok körüli vitát.
A demokraták értelmezése szerint egy kommunikációs elterelésről van szó, amely elmozdítja a figyelmet Donald Trump és Jeffrey Epstein dokumentáltan létező, ám részleteiben továbbra is tisztázatlan kapcsolatáról.
A Clinton házaspár ügye azért rendkívüli, mert itt korábbi országos tisztségeket betöltött politikusról van szó. A tét rövid távon az, hogy a Képviselőház ténylegesen plénum elé viszi-e a megvetési határozatokat, és ha igen, a kormány látványos politikai ügyként viszi tovább, vagy lefékezi a folyamatot. Maga Trump elnök formálisan nem, de gyakorlatilag befolyásolhatja az ügymenetet, ám közvetlen utasítást a vádemelésre nem adhat.