Az elnök szerdán engedélyezte, hogy a Kongresszus tovább lépjen az orosz energiát vásárló országokat megcélzó szankciós törvényjavaslattal. Magyarország jelenleg egy éves mentességet élvez a büntetés alól, de kérdés, hogy a Kongresszus ezt felülírhatja-e az új törvénnyel.
Trump engedné, hogy a Kongresszus megbüntesse az olyan országokat, főként Indiát, Kínát és Brazíliát, amiért az olcsó orosz olaj legfőbb vásárlói. Az elnök jóváhagyását adta a republikánusoknak, hogy benyújtsák az erről szóló törvényjavaslatot.
Lindsey Graham veterán republikánus szenátor (Dél-Karolina) azt nyilatkozta, hogy az elnök tegnapi találkozójuk után adta meg az engedélyt a súlyos jogi lépésre.
„Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi Trump elnök számára, hogy megbüntesse azokat az országokat, amelyek olcsó orosz olajat vásárolnak, amivel Putyin háborús gépezetét működtetik.”
A szenátor azt reméli, hogy a javaslatról szóló szavazás a jövő héten megtörténik. A kétpárti tervezet már hónapok óta készült, de eddig az elnök erőfeszítéseit a béke előmozdítására összpontosította.
Trump és Graham megállapodása még nem végleges döntés, de azt jelzi, hogy a Fehér Ház nem fogja blokkolni a kongresszusi folyamatot, ami az amerikai törvényhozói rendszerben kulcsfontosságú politikai jelzés.
A döntésnek az adta meg a lökést, hogy szerda reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: véleménye szerint Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen az év első felében véget érhet. Megerősítette, hogy a tárgyalások új mérföldkőhöz értek a kedden megtartott párizsi megbeszélésekkel, melyeket a „Tettrekészek” koalíciójával tartott, teljeskörű támogatást és tartós elkötelezettséget szerezve tőlük.
Az ukrán elnök megjelent Ciprus hat hónapos EU-elnökségének kezdetét jelképező ünnepségen, és azt mondta, hogy „őszintén hiszi, hogy ez a háborúnak véget lehet vetni” ennyi idő alatt. Az Independent szerint a döntés időzítése szorosan kapcsolódik Zelenszkij friss nyilatkozataihoz.
Ezekkel az ukrán elnök ezzel kommunikálta, hogy a béketárgyalások új szakaszba értek, de Moszkva csak akkor lesz hajlandó valódi engedményekre, ha a nyugati nyomás nem enyhül, hanem erősödik.
Trump eddig inkább a gyors politikai megállapodásra, személyes alkura és a feszültség csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Tegnapi engedélye viszont azt jelzi, hogy elfogadta Zelenszkij érvelését, mely szerint a tárgyalási pozíció erősítéséhez keményebb gazdasági eszközökre is szükség lehet.
Ez politikailag kényes lépés a részéről, mert a szankciók kiterjesztése automatikusan kihat a globális energiapiacra, és több amerikai szövetségesre is.
Hogy érintheti mindez a Trump-Orbán megállapodást?
Magyarország 2025 őszén külön megállapodást kötött Washingtonnal arról, hogy az amerikai szankciók ellenére továbbra is vásárolhat orosz olajat és földgázt. Az amerikai kormány tájékoztatása szerint ez egy évre szóló mentesség (waiver) volt, amely mentesíti Magyarországot az amerikai büntetőintézkedések alól az energiaimport tekintetében.
A magyar kormány politikailag nyitottabb időtávként kommunikálta az alkut, a két vezető személyes megállapodásához kötve. Jogi tekintetben a mentesség nem törvénybe foglalt kivétel, hanem egy elnöki-adminisztratív döntés volt. Ez a különbség most válhat fontossá.
Ha a Kongresszus elfogadja az új szankciós törvényt, akkor a jogszabály szövege lesz az elsődleges jogi alap, nem a korábbi politikai megállapodás. Egy kongresszusi törvény felülírhatja a végrehajtó hatalom korábbi adminisztratív engedményeit, hacsak a szöveg nem tartalmaz kifejezett kivételt.
Ha a jogszabály automatikusan szankcionál minden olyan országot, amely orosz energiát vásárol, és nem nevesít kivételeket, akkor a jelenlegi magyar mentesség jogi értelemben megszűnhet. Ebben az esetben Magyarország amerikai szankciós kockázatnak lenne kitéve, függetlenül a korábbi Trump–Orbán megállapodástól.
Ugyanakkor a törvény nyitva hagyhatja a lehetőséget az egyedi mentességek fenntartására.
Elképzelhető az is, hogy a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az elnök továbbra is adhat vagy fenntarthat kivételeket nemzetbiztonsági vagy szövetségi érdekből. Ebben az esetben a Trump–Orbán megállapodás politikailag és jogilag is életben maradhat, de ekkor már nem automatikusan, hanem az amerikai végrehajtó hatalom folyamatos döntéseire alapozva.
A legjobb eset az, ha a törvény kifejezetten rögzíti és nevesíti a kivételt. Az lenne a legstabilabb megoldás, ha a Kongresszus konkrétan beleírná a törvénybe, hogy Magyarország mentesül az intézkedések alól.
A találgatásra az ad okot, hogy egyelőre még nem ismert a törvényjavaslat intézkedése a kivételekre nézve, és hogy ebből mit fogad el a Kongresszus. Ez nem jelenti azt, hogy a mentesség esetleg aznap megszűnne, de a magyar kivétel először kerülhet jogi nyomás alá, nem csak a politikai alku szintjén.