Sokáig azt gondolták, hogy csak a nagyon ismétlődő szellemi és fizikai munka lesz automatizálható, ahol nincs személyközi interakció. A képlet gyorsan megváltozott, de aggódni nem kell - erről beszélt a Corvinuson tartott előadásában Reizer Balázs, az ELTE KRTK kutatója.
Az automatizáció nem új keletű jelenség, hiszen például a mezőgazdaságban már több száz éve jelennek meg az emberi vagy állati izommunkát kiváltó gépek, ami együtt járt azzal, hogy a mezőgazdaságból tömegek vándoroltak a városokba, hogy ott többek között a gépgyártásban helyezkedjenek el - ezzel indította a Rajk Kollégium Neumann 30 & Simon 20 című konferenciáján előadását az AI munkaerőpiaci hatásairól Reizer Balázs. Azután a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve a gyártásban foglalkoztatottak száma és bére kezdett csökkenni, vagyis a technológia miatti munkaerőpiaci fluktuációk állandónak tekinthetők. Ugyanakkor emiatt tartósan magas munkanélküliség hosszú távon nem alakult ki.
Hová tűntek a nyomdászok?
Reizer azt a példát hozta, hogy a 2000-es évekre az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt a cégek száma, így a számviteli munka mennyisége is. Ugyanakkor a könyvelők száma meredeken csökkent, mivel ekkor már könyvelőszoftverek nagy választéka állt rendelkezésre. Ugyanakkor ugyanebben az időszakban megnőtt az igény kontrolling szakemberekre, ezért a könyvelő állások csökkenése megint nem jelentett sokkot a munkaerőpiacnak. De nem rázta meg a munkaerőpiacot az sem, hogy az internet előretörésével jelentősen csökkent például a nyomdászok vagy kisebb mértékben a fotográfusok száma, ezek az emberek is képesek voltak más területen elhelyezkedni.
Ezután a kutató több, még a nagynyelvi modellek (LLM) széles körű elterjedése előtt készült kutatást ismertetett. Frey és Osborn egy 2013-as tanulmányban azt jósolták, hogy a repetitív fizikai és szellemi tevékenységeket fogják majd automatizálni, ellenben a kevésbé strukturált, illetve a személyközi interakciót igénylő munkákat nem. 2017-ben már úgy látták, hogy a munkahelyek 47%-a van veszélyben emiatt, vagyis ennyi tartozik a szabályalapon ismétlődő, tehát megfelelő algoritmussal kiváltható kategóriába.
A fiatalok jártak pórul a ChatGPT-vel
Az LLM-ek megjelenésével gyorsan kellett módosítani ezeket az elképzeléseket, hiszen a ChatGPT és a hasonló nagynyelvi modellek segítségével már egyfajta szellemi hajlékonyságot, szövegfeldolgozást, érvelést igénylő szakmák egyes feladatait is el tudják látni számítógépek. 2023-ban a témáról átfogó tanulmányt író Felten és társai úgy vélték, hogy ezekben a szakmákban elsősorban nagyon hasznos eszköz lesz az AI a szakemberek kezében, amely felerősíti majd a szakmai képességeiket, ugyanakkor már itt szóba került, hogy ezzel a repetitív szellemi, sőt akár a személyközi interakciót igénylő munka is könnyen kiválthatóvá válik.
Ennek a hatásai már most is látszódnak: Reizer idézett egy 2025-ös amerikai kutatást, amely szerint 2022-24 között az LLM-automatizációnak kitett munkakörökben jóval kevésbé nőtt a foglalkoztatás, mint azokban, amelyeket kevésbé lehet így kiváltani, és a hatás annál drámaibb, minél fiatalabb korosztályról van szó. Miközben az AI-nak kevésbé kitett munkakörökben a 22-25 éves korosztályban majdnem 10%-kal nőtt a foglalkoztatás, az AI-nak jobban kitett munkakörökben több mint 5%-kal csökkent. A jelenség az idősebb munkavállalók esetében megfordult: a negyvenes éveiket taposóknál már elhanyagolható a különbség az AI-nak kitett és nem kitett állásoknál, az 50-es éveikben járók pedig kicsit könnyebben találtak állást azokban a szakmákban, amelyekben lehetett AI-t is használni, mint amelyekben nem.
Hosszú távú egyensúlyra fogad a kutató
Reizer azzal zárta előadását, hogy a robotok ára nem csökken a remélt mértékben, és gyakoriak a minőségi kifogások az automatizált munkával szemben. Ráadásul ennek számtalan társadalmi szinten jelentkező negatív mellékhatása is van, amit Reizer szerint állami szinten kell majd kezelni, elsősorban az adózás és az oktatás területén. Ugyanakkor a pozitív mellékhatásokat sem szabad lebecsülni, amelyek olyan kulcsterületeken jelentkeznek majd, mint az oktatás vagy az egészségügy. Összességében Reizer mégis úgy látja, hogy ha a kormányok felnőnek a feladathoz, akkor az AI nem veszi el az emberek munkáját - vagy legalábbis lesz helyette másik.