Több mint kétezer ukrajnai egészségügyi intézményt támadtak az oroszok, köztük száz gyermekkórházat. A kijevit napokkal azután, hogy Orbán Viktor tavaly nyáron békeküldetésben Moszkvába utazott. Csaknem hétszáz gyermekáldozata van eddig a háborúnak, amit Roman Oleksziv túlélt, anyja azonban nem.
„Láttam a törmelék alatt az anyámat. Csak a haja látszott ki. Megsimogattam, és megpróbáltam kimászni a romok közül” – emlékezett vissza az Európai Parlamentben a körülményekhez képest viszonylag szenvtelenül egy ukrán kisfiú egy forró nyári napra, amikor orosz rakétatámadás érte a vinnicjai klinikát.
Az addig is az érzéseivel küszködő tolmács, Jevgenija Razumkova itt végleg elakadt, és a könnyeit törölgette. Csak arra futotta az erejéből, hogy elnézést kérjen megindultságáért. Rövid időre az egyik kollégája ugrott be a helyére. „Segítek, ne aggódj” – súgott egy férfi a kamerán kívül a tolmácsnak, mielőtt lefordította volna a gyermek vallomását.
„Roman vagyok, tizenegy éves. Ukrajnából érkeztem, most Lvivben élek” – így mutatkozott be az európai törvényhozók előtt teljes nevén Roman Oleksziv, akinek a testén még most is látszanak majdnem végzetes sérüléseinek nyomai.
„Akkor láttam utoljára az édesanyámat. Az volt az utolsó alkalom, hogy elbúcsúzhattam tőle” – mondta, és akkor már nemcsak a tolmács, hanem a hallgatóságból is néhányan alig tudták visszafojtani zokogásukat.
Az orosz rakétatámadás
A hétéves Roman az édesanyjával, Halinával 2022. július 14-én egy orvosi ellenőrzésre ment az Ukrajna középső részén fekvő vinnicjai klinikára.
Az épületbe pont akkor csapódott be három orosz rakéta.
Halina nem élte túl a támadást. Vele együtt összesen huszonhatan haltak meg a – félreértés nem essék – nem az ellenség, hanem a civilek ellen indított csapásban.
A sebesültek száma meghaladta a kétszázat.
Roman súlyos, életveszélyes sebekkel túlélte az orosz támadást. A belső károsodások mellett testének 45 százalékát égési sérülések borították, ráadásul eltört a karja és repesz fúródott a fejébe.
Kómába zuhant, és két hétig nem tért magához.
„Amikor felébredtem, kiáltozni kezdtem. Jött egy nővér, de csak németül beszélt, én meg nem értettem” – idézte az Euronews Roman emlékeit.
Az evakuálás
Fogalma sem volt, hol lehet – azt hitte, még mindig Ukrajnában. Aztán látta, hogy teljesen bekötözték, és azonnal felötlött benne a szörnyű támadás. Arra is rájött, hogy külföldön kezelik.
„Nagyon örültem, amikor megérkezett az apám” – tette hozzá.
Roman életét valószínűleg a Medevac Ukraine által szervezett evakuációs program mentette meg. A különleges orvosi ellátás Ukrajnában nem volt elérhető, ezért a fiút a Drezdai Egyetemi Kórházba szállították.
Harmincöt műtéten esett át, és több mint száz napot töltött az intenzív osztályon. Amikor felébredt a kómából, mind a négy végtagján és a fején gipsz volt. Hajának nagy részét elvesztette.
„Roman állapota kétesélyes volt. Olyan súlyosan megégett, hogy altatóval és lélegeztetőgéppel lehetett csak Vinnicjából Lviven át a lengyelországi Rzeszówig szállítani” – mondta Jonathan Vinke, egy szakképzett mentő, aki tagja volt a kimenekítési orvosi csapatnak.
A válságos állapotban levő gyermekek „evakuálása nagyon nehéz, mivel különleges csapatot igényel, amely jártas a gyermekgyógyászatban is” – fejtette ki az Egészségügyi Világszervezet képviselője. A gyermekek esetében ugyanis gyakori a hirtelen állapotromlás.
A tánc
Roman felépült, és az apjával visszatért Lvivbe. Traumatikus megpróbáltatásai után megkísérelt beilleszkedni a mindennapi életbe annak ellenére, hogy sokáig ijesztő fejmaszkot kellett viselnie.
„Nem tudtuk, hogy képes lesz-e járni, a kezét vagy az ujjait mozgatni” – mondta apja. A fiú emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhetőn azonban megnyílt az út a tánchoz és a zenéhez, amelyekért Roman annyira rajongott.
Fia tánc iránti szenvedélye javított az egyensúlyérzékén és izomerején, a baján, az orosz harmonika pedig kézügyességén – mesélte Roman apja, Jaroszlav.
A gyógyulás annyira eredményes volt, hogy Roman a tavalyi év végén megnyert egy harmonikaversenyt, az előtt pedig, nyolc évesen fellépett egy gyermeknek szervezett táncversenyen.
A partnere, Paszkal Szasa egy évvel volt fiatalabb nála. A hétéves tornászlány egy szintén orosz rakétatámadásban a bal lábát veszítette el, a protézisre azonban csak akkor figyelt fel az elérzékenyült közönség, amikor a kislány kecsesen fellebbentette a szoknyácskáját.
Roman Oleksziv felépülése óta saját példáján keresztül hívja fel a világ figyelmét az ukrán gyerekek áldatlan helyzetére.
A legkiszolgáltatottabbak elleni „bűncselekmény”
Háromszor látogatott a Vatikánba – utoljára februárban, két hónappal Ferenc pápa halála előtt, az Alliance Unbroken Kids, a háború sújtotta gyermekeket támogató kezdeményezés képviselőinek a kíséretében. Minden alkalommal szívszorítóan ölelte át a Szentatyát.
A fájdalmas kezelések ellenére büszkén tűrte sebeit. Egyszer még egy műtét utáni, teljes testet eltakaró kompressziós ruhában is megjelent. Szuperhősnek tűnt – írta a Vatican News.
Roman először 2023. december 6-án találkozott Ferenc pápával egy audiencián, és egy levelet adott át neki, mielőtt magához szorította volna. Fél évvel később, 2024 májusában a Gyermekek Világnapja volt az apropó, 2025 februárjában pedig Roman már a sérüléseit álcázó kesztyű és maszk nélkül tért vissza a Vatikánba.
A fejét – szinte meghitt ismerősként – a pápa vállára hajtotta.
A háború a legkiszolgáltatottabbak elleni „bűncselekmény” – hangoztatta sokadszor is Ferenc pápa, aki szerint Roman erejének jóvoltából a „remény üzenete továbbra is ragyog”.
A film
„Amikor együtt vagyunk, erősek vagyunk. Soha, de soha nem szabad feladni” – mondta Roman Oleksziv az Európai Parlamentben, mielőtt levetítették a róla szóló, alig 11 perces kisjátékfilmet.
A címe Romcsik, azaz a kis Roman. A talpra állásának erőfeszítéseiről és felépüléséről szóló megindító filmet a londoni Goldsmiths Egyetem hallgatói forgatták – Ferenc pápa is látta –, és jóllehet az idén mutatták be, máris három díjat nyert különböző fesztiválokon.
„Továbbra is segíteni kell az ukrán gyerekeket” – üzente a kisfiú az európai törvényhozóknak.
A Romcsik története nyomon követi a fiú felépülését és a társastánc művészetének elsajátítása iránti elszánt vágyát annak ellenére, hogy az orvosok azt mondták neki: talán soha többé nem fog majd járni.
A kórházak
A vinnicjai klinika elleni rakétatámadás nem a véletlen műve volt. A háború kezdete, 2022. február 24. óta 2078 csapást dokumentáltak Ukrajna egészségügyi rendszere – kórházai, rendelői, szülészetei, klinikái, egészségházai – ellen.
Összesen 1111 kórházat rongáltak meg vagy romboltak le. A támadásokban 292 egészségügyi dolgozó halt meg – a többi civil áldozat mellett.
A támadások közül 105 célpontja gyermekkórház volt.
Nemzetközi felháborodást váltott ki 2024 júliusában a legnagyobb ukrán gyermekkórházat, a kijevit ért légicsapás alig néhány nappal Orbán Viktor moszkvai „békemissziója” után.
Annak a hétfői napnak a hajnalán Oroszország több mint negyven hiperszonikus rakétával lőtte az ukrajnai nagyvárosokat.
„Miközben hasznos idióták a békéről zagyválnak Putyinnal, ő rakétákat küld egy gyermekkórházra” – jegyezte meg például a cseh külügyminiszter.
„Még egy ballisztikus rakéta a kijevi gyermekkórházra. A Kreml gyilkosa nevet a háta mögött önön, Orbán Viktor miniszterelnök úr és a béketárgyalásán” – szólította meg név szerint a magyar kormányfőt egy liberális EP-képviselő. Guy Verhofstadt belga politikus egyenesen „bűnrészesnek” Orbánt.
A gyermekkórházat ért találatnak az első jelentések szerint tizenhat sérültje volt, heten közülük gyermekek. Az épüket részben összedőlt, az intenzív osztály, a műtők és az onkológiai részleg is károkat szenvedett. A kórházat átmenetileg bezárták.
„A támadások mintázata világosan szemlélteti az Orosz Föderáció szándékát, hogy megakadályozza az ukránok hozzáférését az életmentő orvosi ellátáshoz, és olyan körülményeket teremtsen, amelyek veszélyeztetik az alapvető kezelést és túlélést” – jelentette ki Uljana Poltavec, az Orvosok az Emberi Jogokért elnevezésű civil szervezet, a PHR ukrajnai koordinátora.
A gyerekek
A „totális háború kezdete óta” Ukrajnában 676 gyermek halt meg, és 2293 megsérült – jelentette az Ukrinform a főügyészség naprakész adataira hivatkozva.
A polgári áldozatok száma meghaladja a 14 ezret, a sérülteké pedig megközelíti a 38 ezret.
Oroszország eddig 19 546 gyermeket deportált vagy erőszakkal szállított el az országból, ami az ENSZ minősítése szerint háborús bűncselekménynek számít.