Vezérük halála után a Wagner csoport tagjai szétszóródtak Afrikában, és több országban is az elnyomó rendszerek szolgálatába szegődtek. Ennek egyik legvéresebb színtere Mali, ahol a lakosság a wagneresek és az iszlám szélsőségesek terrorja közé szorulva szenved és pusztul.
Aktív korában a Wagner 15-25 ezer közötti fegyveres felett rendelkezett Afrikában. Amikor Jevgenyij Prigozsin sikertelen puccsot kísérelt meg Putin elnök ellen, majd nemsokára fölöttébb gyanús körülmények között meg is halt, a zsoldosok nehéz helyzetbe kerültek. Javadalmazásuk megcsappant vagy megszűnt, és az sem volt világos, hogy kinek kell engedelmeskedniük a továbbiakban.
Szergej Sojgu akkori védelmi miniszter az orosz hadseregbe integrálta a Wagner külföldi szárnyát, már Afrika Hadtest néven. Az expedíciósok közül több ezren maradtak a kontinens középső részén, ahol legnagyobb számban valószínűleg Maliban vannak jelen, és a dzsihádisták ellen harc örve alatt a falusi lakosságot terrorizálják.
„Ugyanazok az emberek ezek, akiket a kormány fizet, és folytatják a mészárlásokat. Nincs különbség a Wagner és az Afrika Hadtest között” – mondta az egyik falu vezetője.
Nyugat-Afrika hatalmas Száhel-övezete a világ legveszélyesebb helyévé vált az extrémizmus szempontjából, több ezer ember halálát okozva. Mali, Burkina Faso és Niger katonai kormányai a nyugati szövetségesek helyett Oroszországhoz fordultak az al-Kaidához vagy az Iszlám Államhoz köthető fegyveresek elleni küzdelemben.
Két tűz közé szorulnak az emberek
Az Associated Press összefoglalója szerint az elmúlt hónapokban maliak ezrei menekültek a mauritániai határra a fokozódó harcok és a falvakra lecsapó terror miatt. A menekültek mindegyike válogatás nélküli gyilkosságokról, emberrablásokról és szexuális erőszakról számol be. A legtöbben névtelenséget kérve nyilatkoztak - a megtorlástól tartva.
„Sok embert megerőszakolnak, megtámadnak, megölnek. Családokat szakítanak szét, de néha nehéz pontosan meghatározni, hogy kik az elkövetők” - mondta Sukru Cansizoglu, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának képviselője
A fegyveresek, az Afrikai Hadtest és a mali harcosok nyomása alatt álló civilek „szikla és szikla között vannak” – festi le a helyzetet Heni Nsaibia jogvédő aktivista. Lehetetlen megmondani, hány embert ölnek meg és támadnak meg Maliban, különösen a távoli területeken, miközben az újságírók és a segélyszervezetek munkatársai egyre korlátozottabban férnek hozzá magához az országhoz.
A mali hatóságok soha nem ismerték el nyilvánosan a Wagner vagy az Afrika Hadtest jelenlétét. Az orosz állami média azonban az elmúlt hetekben Maliból származó jelentéseket közölt, amelyekben dicsérték az Afrika Hadtestet az ország terroristáktól való megvédéséért, az orosz külügyminisztérium pedig megerősítette, hogy az egység „a mali hatóságok kérésére” aktív, földi kíséretet, kutató-mentő műveleteket és egyéb feladatokat lát el.
A lakosok legnagyobb félelme az a félelem, hogy kitől féljenek jobban. „Ha nem mondod el a hadseregnek, hogy dzsihadistákat láttál, a hadsereg megöl téged” – mondta egyikük. „De ha mégis elmondod nekik, a dzsihadisták találnak meg és megölnek.”
A civilek elleni visszaélésekről szóló jelentések felerősödtek, amikor Wagner 2021-ben csatlakozott az alulfinanszírozott mali hadsereghez. Privát biztonsági elemzők szerint Mali havi 10 millió dollárt fizetett Oroszországnak a Wagner segítségéért. Bár a csoport hivatalosan nem állt a Kreml parancsnoksága alatt, szoros kapcsolatban volt az orosz hírszerzéssel és hadsereggel.
Az Afrika Hadtest nem minden katonája orosz. Több menekült is elmondta az AP-nek, hogy különféle idegen nyelveket beszélő fekete férfiakat is láttak. Az Európai Külügyi Tanács egy friss jelentésében azt írta, hogy az egység Oroszországból, Fehéroroszországból és afrikai államokból is toboroz. Közös offenzíváik Mali északi részére koncentrálnak, amely jelentős aranytartalékokkal rendelkezik.
Mali kormánya „kellemetlennek és a csapatok moráljára nézve károsnak” tartja a visszaélések kivizsgálását – áll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának legutóbbi jelentésében, megjegyezve, hogy „a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések eszkalációja minden szereplő részéről felgyorsul a büntetlenség miatt”.
Amikor a Wagner bejelentette távozását Maliból, néhány menekült úgy döntött, hogy hazatér. Sokan úgy tapasztalták, hogy semmi sem változott. „Ugyanaz maradt minden” – mondta az egyikük, aki sorsába beletörődve beszélt, miközben a karjaiban ringatta legkisebb fiát. Azt mondta, látott olyan holttesteket, amelyekből hiányoztak a szervek. Több menekült számolt be csonkításokról, sőt lefejezésekről is, noha utóbbi inkább akkor fordul elő, amikor iszlamisták foglalnak el egy települést.
Azt mondta, hogy megszámolta az összes férfit, akit Wagner és Mali hadserege megölt vagy elrabolt szülővárosában, Lere-ben, mielőtt 2023-ban először elmenekült. Elmondása szerint a lista 214 főt tartalmazott. „Csak a nevet változtatták meg” – mondta az Afrika Hadtestről. „A ruházat, a járművek, az emberek ugyanazok maradtak. A módszerek is ugyanazok, sőt, rosszabbak is lettek. Így hát ismét elhagytuk az otthonunkat.”
„Az átnevezés ellenére feltűnő folytonosság figyelhető meg a Wagner és az Afrikai Hadtest között a személyi állomány, a parancsnokok, a taktika és még a jelvények tekintetében is” – mondja Lindsay Freeman, a UC Berkeley egyik igazgatója, aki a mali konfliktust figyelemmel kíséri.
Mivel az Afrika Hadtest közvetlenül az orosz védelmi minisztérium alá tartozik, a nemzetközi jog értelmében az orosz állam szervének tekinthető – mondta Freeman. „Ez azt jelenti, hogy az Afrika Hadtest által Maliban elkövetett háborús bűncselekmények elvileg az orosz kormánynak tulajdoníthatók az állami felelősségre vonatkozó szabályok értelmében.”