Az 1994-es, történelmi Budapesti Memorandum után a magyar főváros ismét fontos Ukrajna-témája megbeszélés helyszíne lehet. Itt született megállapodás arról, hogy Ukrajna nukleáris leszereléséről. A Szovjetunió felbomlása után ez a nyilatkozat lett az új ország területi szuverenitásának alapja.
A bejelentést megelőzte egy kétórás telefonbeszélgetés az amerikai és az orosz elnök között, amely gyümölcsöző volt, és az elnök úgy érzi, hogy „nagyszerű haladást” értek el. Az orosz elnökkel folytatott beszélgetést követően jelentette be Trump, hogy Budapesten fog találkozni Putyin elnökkel, és tárgyal majd vele a „dicstelen háború” lezárásáról. Ennek időpontját később határozzák meg.
A Kreml csütörtökön bejelentette, hogy „azonnal” megkezdi az orosz és az amerikai elnökök közötti csúcstalálkozó előkészítését, miután Vlagyimir Putyin és Donald Trump „rendkívül őszinte és bizalomteli” telefonbeszélgetést folytattak.
A várható budapesti találkozó megelőzi egy Marco Rubio - Szergej Lavrov külügyminiszteri egyeztetés Moszkvában, ahol a tárgyalási anyag részleteit készítik majd elő.
Volodimir Zelenszkij pénteken a Fehér Házba utazik egy kulcsfontosságú találkozóra Donald Trumppal, ahol várhatóan az amerikai Tomahawk cirkálórakéták esetleges szállítása lesz a fő napirendi pont, ami nyilvánvaló vitatéma lesz a Trump-Putyin találkozón is, mivel a fegyver súlyos stratégiai fenyegetést jelent Moszkvának.
Trump bejelentését követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt közölte, hogy „a tervezett találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír a világ békeszerető embereinek. Készen állunk!”
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár beszédes ténynek látja, hogy egy héten belül előbb Putyin elnök, majd Trump melegen dicsérte Orbán Viktort és mindketten fontosnak tartják, hogy ő nyerje meg a jövő évi választást. Így már nem meglepő, hogy éppen itt, Budapesten adnak randevút egymásnak.
A külpolitikus szerint kérdés persze az, hogy milyen módon zárják le ezt a háborút. Tisztességes alku születik, amit nem könnyű feltételezni a résztvevők személye miatt, vagy pedig árulás és Ukrajnát kívánják közösen a busz alá lökni? Csak remélni merjük, hogy az előbbiről van szó, de az utóbbi se nagyon lepne meg minket.
Budapest számára a találkozó akkor lesz dicsőség, ha nem egy újabb München vagy Jalta, hanem egy tisztességes megállapodás első színhelye lehet - vélekedik Szent-Iványi.
Előzőleg
1994 decemberében a magyar fővárosban született meg s Budapesti Memorandum nevű többoldalú nemzetközi nyilatkozat, amelynek keretében Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán leszerelte a szovjet korszakból területén maradt nukleáris fegyverzetét, cserébe az újonnan létrejött országok területi integritásáért és politikai függetlenségéért. Ukrajna ekkor a világ harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenáljáról mondott le. A memorandumot három atomnagyhatalom; Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írta alá Budapesten, amihez később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki.
Budapest sokféle okból pozícionálta magát az ukrajnai háború kitörése óta a „béke barátjáként” – blokkolva az Európai Unió erőfeszítéseit az orosz agresszió fékezésére, hivatkozva a sajátos magyar nemzeti érdekekre. A soros elnöki tiszttel járó uniós rotációt arra használta fel a miniszterelnök 2024-ben, hogy több országban tárgyaljon a béke lehetőségeiről, de ezek nem hoztak látható eredményt. A sorban Washington, Kijev, Moszkva, Peking, Belgrád, a Vatikán és Baku szerepelt. Eközben külügyminisztere sűrűn találkozott Szergej Lavrovval Orosország különböző városaiban.
A magyar kormány blokkolt személyek elleni uniós szankciókat is, legutóbb pedig az Európában befagyasztott orosz pénzeszközöknek az ukrajnai háborúban való felhasználása ellen emelt kifogást.
Orbán kijelentette, hogy felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy megtudja, milyen ellenlépésekre számíthat, ha az EU a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának „felhasználja”- például attól fél, hogy Magyarországon lévő orosz cégek vagyonát elkobozzák retorzióként. Azt mondta: „soha nem fogunk más pénzéhez nyúlni”, „nem vagyunk tolvajok”. Kijelentette, hogy nem fog részt venni olyan döntésben, amely „más pénzét elveszi”.
Kezdődő nemzetközi érdeklődés
A Reuters ismerteti a közleményeket, és emlékeztet arra, hogy A találkozó helyszíne figyelmet keltő, mert Putyint egyes joghatóságokban háborús bűncselekmények miatt körözik, ami korlátozza az utazását.
Amióta viszont Magyarország kilépett a Római Statútumból, az elfogás veszélye nem fenyegeti Budapesten, miként Netanjahu izraeli miniszterelnököt sem korábbi látogatása során, amikor még fennállt a magyar tagság.
A nemzetközi sajtószervek közül az AP News, a Fox News, a Politico, a Guardian, az Independent, az Axios és mások kapták fel az eseményt, de mindegyik konkrétumokra vár. Reakciók és magas szintű politikai reakciók pénteken várhatók.