„Ide lőjetek!” - megrendezett sebesülésekkel fosztogatták orosz tisztek és katonák a hadikasszát
A hamis sebesülések és egymás megsebesítésének egyik főszervezője a Hóhér néven közismert mesterlövész volt.
Hamis sebesülések és jogosulatlan jutalmak
HIRDETÉS
A nyomozás során az derült ki, hogy az 83. különleges gárda rohamhadosztály több tucat katonája és tisztje szándékosan, egymás felé leadott lövésekkel sebesült meg. A sérülések sosem valós harci helyzetben történtek.
Az ügy kivizsgálása során megállapították, hogy összességében több mint 200 millió rubelt – fejenként 3 milliót – húztak le jogosulatlanul az állami költségvetésből. A sebesültek kedvezményes szabadságot, előnyös orvosi ellátást és kitüntetéseket is igényelhettek csalárd alapon. Maga a főszervező mintegy 2 millió dollárnyi jogosulatlan előnyhöz jutott.
Az ilyen eseteket régebben öncsonkításnak is nevezték, de ez most némileg eltérő, mert a katonák egymásra lőttek, anyagi és más előnyök reményében. Az orosz katonai jog és a sajtó inkább a „szándékos önsebesítés” (умышленное причинение себе вреда) kifejezést vagy egyszerűen a szimulációt használja.
Frolov és Gorodilov emberei egymásra lőttek
A hamis sebesüléseket produkáló bűnszervezet vezetőfigurái közé tartozott Artyom Gorodilov gárdaezredes és alárendeltje, a mesterlövész Konstantin Frolov alezredes volt. Utóbbit becenevén Hóhérként (палач) is ismerték a hadseregben és gyakran népszerűsítették az orosz médiában.
Mindketten elismerték bűnösségüket, és a dossziék számos más vádemelési tételt is tartalmaznak. Gorodilovot különösen nagyarányú csalással vádolják (az orosz BTK 159. cikkének 4. pontja), míg Frolov esetében a csalás mellett megvesztegetés, illegális fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-forgalmazás is szerepel a vádemelésben.
Frolov gyakran szerepelt a központi médiában, mint háborús hős és kiváló mesterlövész. Arról viszont nincs hivatalos adat, hogy hány halálos találatot ért el, és úgy fest, hogy a róla alkotott média-mítosz inkább általános, dicsőítő narratívára épít.
Ezek hitelességével kapcsolatban a nyomozás is kétségekbe ütközött. A legendás mesterlövész szerepéhez kapcsolódó állítások nagy valószínűséggel erősen eltúlzottak.
Fény derült arra is, hogy számos narratívája fiktív volt, például egy saját maga által állítólag megmentett, majd örökbefogadott menekült kislány története. Hamis az általa vezetett "legtermékenyebb mesterlövész csapat" mítosza is.
Mégis, a nyomozati anyagok alapján Frolov több hivatalos elismerést kapott a harci szolgálat alatt, négy Négy „Bátorság Érdemérmet” és két „Bátorságért” érmet. A nyomozók szerint azonban ezek egy része jogtalanul lett kiadva, mivel a sebesüléseket előre egyeztetett lövésekkel szimulálták, nem pedig valódi harci helyzetekben szerezték.
Összesen 35 katonát és tisztet azonosítottak a 83. különleges gárda rohamhadosztályból, akik részt vettek a halált nem okozó sebesülések megrendezésében, amelyeket Frolov vezényletével és útmutatása szerint hajtottak végre.
A csalók kihasználták, hogy 2024 novemberében egy elnöki rendelet a súlyosság alapján differenciálta a kifizetéseket. Ennek alapján súlyos sebesülésért 3 millió rubel járt, a kisebbekért 1 millió. Lehet százezer rubelt is kapni a listán kívüli sérülésért, például közlekedési balesetért vagy a fronton szerzett betegségekért.
Nem sokkal utána Putyin elnök további rendeletet fogadott el, amely 4 millió rubelre emelte a kifizetések maximális összegét.
Hogyan derült ki?
Az ügy az egyik katonai tanú feljelentése után került napvilágra. 2024. június 27-én Frolovot, majd pár nap múlva Gorodilovot is letartóztatták. A nyomozás mintegy harminc katonát és tisztet azonosított az ügyben, és Frolov dossziéja négyszáz oldalas dokumentummá duzzadt.
A Kreml-párti katonai bloggerek dühödtek az eset miatt, mert a csalók szégyent hoztak olyan mesterlövész hősök emlékére, mint Vaszilij Zajcev, Ivan Szidorov, Ludmila Pavlicsenko vagy Fjodor Oklopkov. Ugyancsak haragosak az elsikkasztott jelentős összegek miatt, miközben több valódi sebesültnek olykor küzdenie kell a járandóságáért.
Ugyanakkor nincs kimutatható összefüggés a Kreml, Putyin elnök és a csalók között. A nyomozás sokkal inkább a hadseregen belül uralkodó „szuverén korrupcióra” mutat, ami az elmúlt években már elsodort több magasrangú katonai vezetőt, köztük a védelmi miniszter helyettesét és a Leningrádi Katonai Körzet helyettes parancsnokát is.
Frolov és Gorodilov egyaránt felajánlotta vádalkuként, hogy visszatérnek a frontra, de ezt a Kreml megtagadta.
