A német kancellár bejelentette, hogy Németország felfüggeszti az Izraelbe menő fegyverexport egy részét. Semmiféle olyan hadászati eszközt nem küld Izraelbe, amely felhasználható Gázában.
Friedrich Merz német kancellár bejelentését, mely szerint Németország "további intézkedésig" nem engedélyezi a Gázában felhasználható katonai felszerelések exportját Izraelbe, mutatja a gázai háború nyugati megítélésének jelentős változását. Németország ugyanis mindeddig komoly fegyverexporttal is segítette a zsidó állam terrorellenes küzdelmét, miközben történelme miatt is Izrael elkötelezett támogatója.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A német kormány alig több, mint fél nappal azután jelentette be döntését, hogy az izraeli vezetés jóváhagyta Gázaváros katonai megszállásának tervét.
Merz nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Izraelnek "joga van megvédeni magát a Hamász terrorjával szemben", ugyanakkor kijelentette, hogy az izraeli túszok kiszabadulása, illetve a tűzszünetre irányuló "céltudatos" tárgyalások "a legfőbb prioritások" Németország számára. Azt is hozzátette, hogy a Hamásznak nem lehet szerepe Gáza jövőbeli irányításában.
"Az izraeli hadsereg még keményebb katonai fellépése a Gázai övezetben, amit az izraeli (biztonsági) kabinet tegnap este jóváhagyott, egyre nehezebbé teszi a német kormány számára, hogy lássa, így miként lehet ezeket a célokat elérni" - fogalmazott Friedrich Merz.
"Ilyen körülmények között a német kormány további intézkedésig nem engedélyezi a Gázai övezetben felhasználható katonai felszerelések exportját".
A német kormány továbbra is mélyen aggódik a gázai civilek szenvedései miatt - tette hozzá, és kijelentette, hogy "a tervezett offenzívával az izraeli kormány az eddigieknél is nagyobb felelősséget visel a gázaiak szükségleteinek biztosításában".
A német kormány felszólította Izraelt, tegye lehetővé, hogy minél többen hozzáférjenek a segélyszállítmányokhoz, beleértve az ENSZ-szervezeteket és más nem kormányzati szervezeteket is. Izraelnek "továbbra is átfogóan és fenntarthatóan kell kezelnie a gázai humanitárius helyzetet" - érvelt a német kancellár a kabinet döntésének pénteki bejelentésekor, amely során felszólította az izraeli kormányt arra is, hogy "ne tegyen további lépéseket Ciszjordánia annektálása felé".
Izrael katonai arzenáljának csaknem 70 százalékát az Egyesült Államoktól, a világ legnagyobb fegyverexportőrétől importálja. Németország Izrael második legnagyobb beszállítója. A Hamász 2023 október 7-én elkövetett brutális terrortámadásai után indult gázai háború kezdete óta Németország 485 millió euró értékben exportált fegyvereket Izraelbe. A harmadik helyen Olaszország áll, az izraeli arzenál mindössze egy százalékának biztosításával.
Változik a gázai háború európai megítélése
Merz bejelentése illeszkedik a gázai háborúval kapcsolatos európai álláspont megváltozásának folyamatába, amit a politikusok a harcok elhúzódásával és a gázai humanitárius válság gyors súlyosbodásával indokolnak.
Júliusban 28 ország - köztük Belgium és az Egyesült Királyság - külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kijelentették, hogy a háborúnak "azonnal véget kell vetni", és követelték, hogy Izrael tartsa magát a nemzetközi joghoz.
A külügyminiszterek szerint "a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el", és tényként kezelték, így elítélték "a segélyek csepegtetésének" gyakorlatát, illetve azt, hogy "megölnek olyan civileket, köztük gyerekeket is, akik a legalapvetőbb szükségleteiket próbálják kielégíteni".
Januárban Izrael betiltotta a gázai palesztinokat segélyező legfőbb ENSZ-szervezet, az UNRWA működését bizonyítékokra hivatkozva, melyek szerint a szervezet alkalmazottai közül többen is részt vettek a 2023. október 7-i izraeli vérengzésben, és a szervezet magas szinten is kapcsolatokat ápolt a Hamásszal az elmúlt évtizedekben.
A segélyek szétosztását az Egyesült Államok által támogatott, a segélyosztásból kitiltott ENSZ szerint átláthatatlan Gázai Humanitárius Alapítványra (GHF) bízták, amelynek nem volt tapasztalata a háborús övezetekbe történő segélyezésben.
Számos segélyszervezet bírálta a segélyek szállításának és elosztásának módszerét. Az új rendszer szerinti segélyosztás kezdete óta állandósultak az incidensek a segélypontokon. A gázai hatóságok az izraeli hadsereget vádolják a halálos áldozatokat követelő lövöldözésekért mondván, hogy az izraeli katonák el akarják ijeszteni az embereket ezekről a helyekről. Az izraeli hadsereg visszautasítja, hogy emberei tüzet nyitottak volna segélyre várakozókra Gázában.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Franciaország az ENSZ szeptemberi közgyűlésén el fogja ismerni Palesztinát államként, és hozzátette, hogy reméli, ez a lépés segít majd békét teremteni a térségben.
Röviddel e bejelentés után Portugália kormánya is közölte, hogy konzultál az ország főbb politikai pártjaival a palesztin állam esetleges elismeréséről. Mindezt a Hamász vezetése sikerként értékeli mondván, hogy ez is Izrael elleni harcuk létjogosultságát mutatja.