A Népi Erők célja, hogy kihívást intézzen a Hamász gázai hatalomgyakorlásával szemben. A csoportot azonban egyelőre szkepticizmus övezi annak önérvényesítő képességét, valamint vezetőjének, Jasszer Abu Shababnak a drogdíler múltját illetően.
HIRDETÉS
A júniusban megkezdett előkészületek után, izraeli támogatással hivatalosan is megalakult az a 300 fős palesztin milícia Gázában, amelynek célja, hogy felszabadítsa az övezetet a Hamász alól.
A magát Népi Erők nevű csoport Rafah keleti részén működik Jasszer Abu Shabab, egy 32 éves beduin férfi vezetésével, aki éveket töltött a Hamász fogságában bűncselekmények miatt, mielőtt az október 7-i támadások kiszabadították a börtönből.
Az Euronews információi szerint Abu Shabab csoportja - amely nem tévesztendő össze a szomáliai szélsőséges iszlamistákkal, az Al-Shabaabbal - először 2024 júniusában állt össze.
A Népi Erők, akik a Terrorellenes Szolgálat elnevezést is használják, "a népből származó önkénteseknek" nevezik magukat, akik a humanitárius segélyeket védik a Hamászhoz kötődő csoportok "fosztogatásától, korrupciójától és szervezett lopásaitól".
"Nem vagyunk hivatásos harcosok, és nem is vagyunk milícia, mivel nem alkalmazunk gerillaharcos taktikákat" - áll a csoport Euronewsnak adott nyilatkozatában.
A Hamász a Népi Erők tagjai elleni közvetlen merényletekkel válaszolt, és a potenciális rivális szervezetekkel szembeni erődemonstrációra indult a hónapok óta tartó izraeli katonai csapások ellenére.
"A Hamász több mint 50 önkéntesünket, köztük Jasszer parancsnok családtagjait is megölte, miközben segélykonvojokat őriztünk" - állította a Népi Erők szóvivője.
A Hamász határozottan visszautasította a háborús nyerészkedés és a humanitárius segélyek ellopásának - számos esetben bizonyított - vádját, amelyet Izrael is felrótt nekik, és a Népi Erők is ragaszkodnak ahhoz, hogy ez valóban megtörténik.
Közben maga Jasszer Abu Shabab elárulta, hogy csoportja "egyeztet" az izraeli hadsereggel Rafahban.
A KAN izraeli közszolgálati műsorszolgáltató arab nyelvű rádiójának adott vasárnapi interjújában Abu Shabab azt mondta, hogy csoportja együttműködik Izraellel a "támogatás és segítségnyújtás" terén, de nem "katonai akciókban", amelyeket - mint kifejtette - kizárólag az ő csoportja hajt végre.
Bár a Népi Erők azóta tagadták, hogy Abu Shabab egyáltalán adott interjút a KAN-nak, a megállapodás Izrael legújabb kísérletét jelentené arra, hogy olyan helyi partnereket segítsen, akik megkérdőjelezhetik a terrorszervezet gázai hatalmát.
A jelentések szerint egy szélesebb koalíció, beleértve a Palesztin Hatóságot (PA), Egyiptomot, az Egyesült Arab Emírségeket és az Egyesült Államokat, részt vesz a Hamász-uralom alternatíváinak keresésében. De nem mindenki van meggyőződve arról, hogy ez a stratégia bombabiztos.
"Ezek a népi erők kétélű kardot jelentenek" - mondta Fleur Hassan-Nahoum, Jeruzsálem alpolgármestere és a Külügyminisztérium különmegbízottja az Euronewsnak. "Nem békeszerető demokratákról van szó. Bandákról beszélünk, akiknek elegük van a legnagyobb bandából, ami a Hamász".
Hassan-Nahoum ugyanakkor azt is elismeri, hogy Izraelnek nincs sok választása. "Két Gáza volt. A Hamász Gázája... és volt a másik Gáza, a jogfosztott embereké, akik nem voltak a Hamász részei", és a jogfosztottak közül néhányan egyszerűen elérték a töréspontot:
A szíriai Ahmed al-Sharaa, aki az al-Kaidához kapcsolódó vezetőből és körözött terroristából Abu Mohammad al-Dzsulani álnéven az ország vezetőjeként legitim politikai szerepbe került, olyan példa, ahol a 180 fokos fordulat a szkepticizmus ellenére működhet, tette hozzá Hassan-Nahoum.
"Al-Dzsolani Szíriában is egy bandát vezetett (...) és nézd, most feljebb lépett. Szóval nem tudhatjuk, ki léphet fel ezekből a bandákból".
"Képzeljük el Pablo Escobart Kolumbia elnökeként"
Rami Abou Jamous, egy Gázában élő újságíró, aki korábban a France 24-nek dolgozott, mielőtt megalapította a GazaPress-t, hevesen ellenkezik. Szerinte Abu Shabab nem al-Sharaa - és az övezet kontextusában a milícia vezetőjének állításait nem kell félreérteni.
A Hamásszal szembeni határozott kritikája ellenére Abou Jamous nem látja a Népi Erők vezetőjét életképes vagy hiteles alternatívának.
"Képzeljük el, ha Pablo Escobar lenne Kolumbia elnöke. Pontosan erről van szó: egy drogkereskedő, aki együttműködik egy megszálló hadsereggel a saját népe ellen" - vélekedett Abou Jamous az Euronewsnak.
Jasszer Abu Shababot már régóta vádolják saját családtagjai - köztük egy olyan, aki egykor a csoportjához tartozott - azzal, hogy a háború előtt részt vett az Egyiptomból és Izraelből származó cigaretta- és kábítószer-csempészetben a Gázai övezetbe az átkelőkön és alagutakon keresztül.
Október 7-én börtönben ült embercsempészet vádjával, de a háború 2023. októberi kezdetekor a legtöbb más rabbal együtt szabadon engedték - mondta egy névtelenül nyilatkozó rokona nemzetközi hírügynökségeknek.
Míg Abu Shabab most egy egyre növekvő, az egyszerű palesztinok érdekében dolgozó csoport vezetőjeként mutatja be magát, Abou Jamous azt állítja, hogy "nem igazán kellene őket 'erőnek' neveznünk".
"Ez néhány tucat ember egy Asalamu Alaykum nevű klánból, akik eredetileg humanitárius segélyek eltérítésében vettek részt" - magyarázta.
"Amit most csinál, az propaganda - egy nemzetközi fogyasztásra létrehozott buborék" - állítja Abou Jamous, aki nemrég három díjat nyert a tekintélyes Bayeux Calvados-Normandie-díjjal a Gázából készített tudósításaiért.
"Utólag belátjuk, hogy hatalmas hiba volt"
Izraeli katonai és hírszerzési veteránok éles kritikát fogalmaztak meg a stratégiával kapcsolatban, amely korábban csak még erősebb ellenfeleket hozott létre.
Guy Aviad, az IDF egykori hadtörténésze és Hamász-szakértő arra mutatott rá, hogy Izrael támogatta a keresztény milíciákat Libanonban, ami visszafelé sült el, és végül 18 évig tartó izraeli katonai szerepvállalást eredményezett az ország déli részén.
"Sokat segítettünk nekik a PLO ellen Libanonban. De ők a saját országukba rángattak be minket" - mondta az Euronewsnak, és az 1982 és 2000 közötti időszakot "sok vérontással" jellemezte Libanon térségében.
Aztán ott volt Izrael hallgatólagos támogatása a Muzulmán Testvériségnek a Gázai övezetben az 1980-as években, amelynek célja a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) ellensúlyozása volt - amelynek militáns szárnya akkoriban erőszakos cselekményeket hajtott végre az izraeli hadsereg és civilek ellen -, de végül maga a Hamász alakult ki belőle.
"Izrael akkoriban úgy gondolta, hogy a fő ellenfél a Gázai övezetben természetesen a PLO, ezért megpróbálták erősíteni a Muzulmán Testvériség erejét" - magyarázta Aviad. "De persze utólag belátjuk, hogy ez hatalmas hiba volt".
"Úgy gondolom, a biztonsági szolgálatok és az izraeli kormány sem ismerte eléggé a hadtörténelmet" - mondta Aviad. "Úgy gondolom, hogy a Gázai övezet déli részén lévő Abu Shabab banda nem lesz döntő tényező az Izrael-Hamász háborúban".
Michael Milshtein, az izraeli hírszerzés palesztin ügyekért felelős volt igazgatója ennél direktebben fogalmazott. A Népi Erők "az Abu Shabab klán bandáját" képviselik, amely "bűnügyekben, csempészetben, rablásban, minden negatív aspektusban" részt vett október 7-e előtt - mondta a szakértő az Euronewsnak.
"Nagyon is kritikus vagyok ezzel a politikával vagy ezzel a lépéssel szemben" - mondta Milshtein. "Figyelmen kívül hagyjuk az alapvető DNS-t, egy ilyen banda alapvető természetét. Tudja, ők tolvajok."
Egyszerűen fogalmazva, Izrael ismétli ugyanazokat a hibákat ismétli meg, figyelmeztetett. "Úgy tűnik számomra, hogy semmit sem tanultunk a történelemből" - vélte Milshtein.
Egyes izraeli tisztviselők viszont azzal védik a megállapodást, hogy az szükséges, tekintve, hogy Gázában nincs hatékony hatósági alternatíva.
A hatalmi vákuumokat elkerülhetetlenül betöltik, érvelt Hassan-Nahoum. "Soha nincs hatalmi vákuum. Ha egy lyuk keletkezik, valaki jön és betölti. És ez történik most is."
És mivel a Hamász agresszív megközelítése visszafelé sült el, a bandák talán újragondolják a megközelítésüket - érvelt. "Próbáljuk meg a B-tervet, jöjjünk ki Izraellel, és talán jobban járunk".
A Moszad terrorizmusellenes egységének egy korábbi magas rangú tagja, aki névtelensége megőrzése mellett beszélt az Euronewsnak, elismerte a csoport bűnözői jellegét, de azt sugallta, hogy a nekik nyújtott támogatás pragmatikus szükségszerűség.
- mondta. Az Euronewsnak nyilatkozó más hírszerzési források az izraeli támogatást "rövid távú taktikai lépésnek" minősítették, ezek a csoportok szerintük nem képesek "egy hosszú távú stratégiai terv helyettesítésére".
Mások is csatlakoznak a segélykonvojok védelméhez
Az elmúlt hetekben újabb, a Hamászhoz vagy az Abu Shababhoz nem kötődő, önszerveződő csoportok jelentkeztek azzal a céllal, hogy fegyveres védelmet biztosítsanak az övezetbe érkező segélyszállítmányok számára.
Június végén Gáza befolyásos lakosainak egy csoportja bejelentette, hogy önálló erőfeszítést kezdeményezett a segélykonvojok fosztogatása elleni védelmére.
"Azért gyűltünk össze ezen a helyen, hogy hangos kiáltással és hangos szóval bejelentsük, ezeknek a teherautóknak, amelyek Gázába, az ostromlott városba érkeznek... el kell jutniuk az ottani családokhoz és a rászorulókhoz" - áll a "Palesztin Törzsek, Klánok és Családok Nemzeti Gyülekezete" nevű szervezet Euronews által látott videónyilatkozatában.
"Ne legyetek részei annak a csoportnak, amelyet a rablók és a csempészek félrevezetnek. Ők magas áron árulják (a segélyt) a piacokon" - mondta a csoport.
"Ki kell irtanunk ezt a gonosz jelenséget, és meg kell akadályoznunk, hogy ezek a csempészek elvegyék a teherautókat, és hagyni kell, hogy a teherautók biztonságban eljussanak a raktárakba, amíg szétosztják mindenkinek, és mindenki megkapja a maga részét" - jelentették ki.
Ezek a kezdeményezések azonban továbbra is az övezet zónáira korlátozódnak, és szakértők szerint kétséges, hogy képesek-e megkérdőjelezni a Hamász hatalmát a Gázai övezetben.
A Népi Erők 300 harcosa önmagában a gázai lakosság töredékét képviseli, és a Hamász jól szervezett és robusztus mechanizmusához képest nincs meg az infrastruktúrája ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek az igazgatásban, ami nem sok jót ígér az Abu Shababhoz hasonlóaknak.
"A Hamász tudja, hogyan kell elfojtani a népfelkeléseket vagy azokat a szervezeteket, amelyek megpróbálnak szembeszállni velük" - mondta Aviad. "A Hamásznak nagyon kifinomult, nagyon hatékony biztonsági apparátusa van, amely tudja, hogyan találja meg azokat, akik együttműködtek Izraellel".
Előléphet-e egy igazi vetélytárs?
A legnagyobb kihívás, amellyel bármelyik újonnan érkezőnek szembe kell néznie, a palesztinok szívének és elméjének megnyerése, mivel az iszlamista terrorszervezet 2007 óta, azaz közel két évtizede irányítja a Gázai övezetet.
"A lakosság nagy része csak a Hamász mozgalmat ismeri. A Gázai övezet lakosságának több mint fele 18 év alatti" - magyarázta Aviad. "Tehát a lakosság nagy részét a Hamász rendszere nevelte, ezt ismerik".
Az Izraellel együttműködő Abu Shabab pedig ellenhatásnak bizonyulhat, mivel az Izrael és a Hamász közötti háború pusztítása elmélyítette az Izrael-ellenességet az övezetben.
"Egy nagyon-nagyon véres gázai háború után nincs olyan ember Gázában, aki ne veszített volna el valakit a családjából vagy a barátai közül" - jegyezte meg Aviad. "Tehát egyikük sem fogja jobban szeretni az izraeli rezsimet".
Gázában amúgy is nehéz új, hiteles szereplőket találni. Az izraeli kormány elutasította a Palesztin Hatóság visszatérését az övezetbe, miközben nem merült fel más alternatíva.
"A palesztin társadalomban két fő tömb van: a világi, amelyet a Fatah vagy a Palesztin Hatóság vezet, és a vallási, amelyet a Hamász és az Iszlám Dzsihád irányít" - mondta Aviad. "Nincs harmadik alternatíva".
Közben a Palesztin Hatóság befolyása még inkább megkérdőjeleződött, miután a hétvégén ciszjordániai sejkek egy csoportja bejelentette, érdekeltek abban, hogy emirátust nyilvánítsanak ki Hebronban, és csatlakozzanak az Izraellel való normalizációt célzó Ábrahám-egyezményekhez, mondván, ezzel végre békét teremtenének a térségben.
Gázában azonban az alapvető kérdés továbbra is az, hogy a bűnbandák támogatása jelenthet-e utat a Hamász utáni kormányzáshoz.