Az 5 százalékos cél 1,5%-ot tartalmaz a nem katonai kiadásokra. Ennek értelmezése azonban homályos, és megosztottságot válthat ki a tagországok között.
HIRDETÉS
Miután Donald Trump amerikai elnök már jó ideje szorgalmazta, megállapodtak a katonai kiadásoknak a GDP 5%-ára történő emeléséről a NATO tagállamai Hágában. Az 5%-ot 2035-ig kell elérni.
Mi van az 5%-ban, és mi az ellentmondásos rész?
A nagyobb részét, 3,5%-ot a keményvonalas védelmi költségvetésre, azaz harckocsik, repülőgépek, drónok, lőszerek beszerzésére, illetve a katonaságra fordítják, a fennmaradó 1,5%-ot pedig védelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházásokra.
Ebbe a körbe tartozik a katonai műveletek fokozására és támogatására tervezett polgári és informatikai infrastruktúra, azaz például hidak, utak, raktárak, kikötők, valamint a kiberbiztonság és az energiavezetékek védelme.
Szakértők szerint azonban a költségvetésnek ez a része homályos, és teret enged különféle értelmezéseknek.
"Mivel a polgári felkészültségnek tagállamonként eltérő hagyományai vannak, ez a kreatív elszámolás és a prioritások meghatározásának kockázatát hordozza magában, miközben akadályozza az együttműködést. Ha az 1,5%-os cél nem eredményez mérhető javulást az európai ellenálló képesség terén, az visszafelé sülhet el, és megterhelheti a transzatlanti bizalmat. A NATO-nak strukturált képességtervezési folyamatot kellene létrehoznia, amely tükrözi a védelmi képességtervezési folyamatát, világos szövetségi szintű célkitűzésekkel" – tette közzé a német Bertelsmann Stiftung agytröszt.
Tényleg kötelező az 5 százalékos cél?
Egy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek vasárnap küldött NATO-levél például arra utal, hogy az 5%-os cél nem feltétlenül kötelező érvényű.
A levél szerint Spanyolországnak "megvan a rugalmassága ahhoz, hogy saját maga döntsön a NATO által meghatározott képességcélok eléréséhez vezető útról". Több ország valószínűleg ugyanezekkel a kérésekkel fog élni.
Emellett egyes szövetségesek úgy tekinthetik, hogy engedélyt kapnak arra, hogy 5%-nál kevesebbet juttassanak, ha bizonyítani tudják, hogy ennek ellenére teljesítik a képességi célokat (amelyek listája továbbra is titkos).
A NATO megnyugtató nyilatkozata Spanyolország "ésszerűtlen" kiadási célokkal kapcsolatos aggályait követte. "A GDP 5%-ának a védelemre fordítása az adósság növekedése miatt lassítaná a gazdasági növekedést" – mondta a spanyol miniszterelnök.
Az ország jelenleg GDP-jének mintegy 1,28%-át költi védelemre, ami az egyik legalacsonyabb arány a szövetségben.