Keith Kellogg amerikai különmegbízott a hírek szerint Minszkbe utazik, hogy megvitassa Oroszország ukrajnai háborúját Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel.
HIRDETÉS
Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék száműzetésben élő vezetője az Euronewsnak azt mondta, hogy Aljakszandr Lukasenka elnökben "egyáltalán nem lehet megbízni", miután beszámoltak arról, hogy Minszkben találkozót terveznek közte és a Trump-kormányzat ukrajnai megbízottja között.
Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök egyik régi tanácsadója a héten Belaruszba tervez utazni, hogy találkozzon Lukasenkával - jelentette kedden négy forrásra hivatkozva a Reuters.
Két forrás szerint Kellogg bizalmasan azt mondta, hogy az utazás segíthet a béketárgyalások beindításában, amelyek célja Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának befejezése.
A Moszkva és Kijev közötti közvetlen tárgyalások két fordulóján nem sikerült előrelépést elérni az immár negyedik éve tartó háború befejezésében. Cihanouszkaja azonban szerdán azt mondta, hogy Lukasenka "része ennek a háborúnak".
Lukasenka Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfontosabb szövetségese, és megengedte neki, hogy 2022 februárjában Fehéroroszországból rendezhesse meg Ukrajna 2022-es teljes körű inváziójának egy részét.
"Ő egy társagresszor, és Putyin érdekeit szolgálja, és egyáltalán nem lehet megbízni benne" – mondta Cihanouszkaja az Euronewsnak. Lukasenka áldásának nevezte Oroszország ukrajnai háborúját, és azt mondta, hogy nem akarja, hogy ez véget érjen.
"(A kormány) hatalmas mennyiségű anyagot gyárt az orosz hadsereg számára, és ebben a Lukasenka rezsimje elleni szankciókkal teli légkörben ez jó bevételi forrás számára" – tette hozzá.
A Nyugat szankciókat vetett ki Belaruszra az Oroszország ukrajnai háborújának támogatása, valamint a 2020 augusztusában és idén januárban tartott elnökválasztások miatt, amelyeket a nyugati kormányok széles körben elutasítottak és látszatválasztásként gúnyoltak.
Lukasenka Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője, 31 éve folyamatosan kormányozza a volt szovjet köztársaságot. Cihanouszkaja Lukasenka ellen indult a 2020-as szavazáson, és nem sokkal később távozni kényszerült az országból. Számos nemzetközi megfigyelővel együtt azzal vádolta meg, hogy nagyszabású szavazat-hamisítással ellopta tőle a győzelmet.
Minszk és Moszkva egyaránt elutasította ezeket a vádakat és a választásokkal kapcsolatos nyugati kritikákat.
Feszült amerikai-belarusz kapcsolatok
2020 elején, Trump első hivatali ideje alatt Mike Pompeo külügyminiszter lett a legmagasabb rangú washingtoni tisztviselő, aki több mint két évtizede Belaruszba látogatott.
A Minszk és Washington közötti kapcsolatok azonban megromlottak, miután 2021-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke, és az Egyesült Államok 2022 februárjában, Oroszország ukrajnai invázióját követően felfüggesztette minszki nagykövetségének működését.
Idén, Trump második ciklusa alatt úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok ismét megpróbálja javítani a kapcsolatokat Belarusszal. Februárban amerikai tisztviselők látogattak Minszkbe, hogy a New York Times beszámolója szerint három politikai foglyot visszahozzanak.
Áprilisban pedig Fehéroroszország szabadon engedte Jouras Ziankovichot, egy amerikai állampolgárt, akit azzal a váddal börtönöztek be, hogy merényletet tervezett az ország tekintélyelvű vezetője ellen. Támogatói és Washington a vádakat hamisnak nevezték.
Az EU külpolitikai vezetője szerdán arra figyelmeztetett , hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent az Európai Unióra, és azt mondta, hogy hatalmas védelmi kiadásai azt mutatják, hogy a Kremlnek "hosszú távú terve van a hosszú távú agresszióra".
Az Euronewsnak adott múlt heti interjújában Cihanouszkaja azt mondta, hogy az ősszel Oroszország és Belarusz között zajló nagyszabású közös hadgyakorlatok fenyegetést jelenthetnek a NATO keleti szárnyára.
"Ne felejtsük el, hogy a legutóbbi fehéroroszországi hadgyakorlat az Ukrajna elleni támadással végződött" – mondta az Euronewsnak, utalva a közelgő Zapad 2025 manőverekre.