A 43 éves férfit 21 bűncselekmény miatt ítélték el, majd elrendelték a deportálását. A felsőbb bíróság azonban engedélyezte a maradását, hogy fehér felesége mellett a fiú iszlám nevelését is segíthesse.
HIRDETÉS
Muhammad Asif Karim hét ítéletet kapott összesen 21 bűncselekményért, köztük A-osztályú kábítószerek, heroin és kokain szállításáért. Büntetéseiből négy évet töltött le, majd szembekerült a Belügyminisztérium kiutasító határozatával. Ügyvédjei tanácsára az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozott, és megnyerte a deportálás elleni fellebbezést. A hivatkozás alapja az volt hogy a kiutasítás sértené a családi élethez való jogát. Az edinburghi felsőbíróság úgy látta, hogy az „indokolatlanul kemény” büntetés a fiát is sújtaná, noha gyermekét annak „nagyrészt fehér brit anyja nevelte”.
Karim 1988-ban, hétéves korában látogatói vízummal érkezett az Egyesült Királyságba, és soha nem tért haza. kábítószer-kereskedelem miatt többször is börtönbüntetésre ítélték, de egy gyilkossági per tanújaként elkerülte a kitoloncolást. A tanúvédelmi programból azonban később kizárták, mert a figyelmeztetések ellenére is folytatta a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeket.
A Belügyminisztérium már 2015-ben kiadta Karim ellen a kitoloncolási végzést, de az első fokú bíróság csak 2023-ban tárgyalta meg a fellebbezését. Fia a bevándorlási bíróságon azt vallotta, hogy az apja „képes vele beszélgetni az iszlámról, a pakisztáni kultúráról, a saját neveltetéséről és jövőjéről”.
Nem csak több parlamenti képviselő, de maga Yvette Cooper belügyminiszter is bejelentette, hogy a józan észre (common sense) alapozva és a közérdekre tekintettel új jogszabályokat javasol, melyek korlátoznák a bírók hatáskörét a kitoloncolások felülvizsgálatára és blokkolására.
A borotválkozás is enyhítő körülmény volt
A felsőbíróság figyelembe vette, hogy az apa egy ideje letett a bűnözői magatartásról, „szülői kapcsolatot” ápolt fiával, és élete nagy részét az Egyesült Királyságban élte le. Miután a bíróság tudomást szerzett a fiával folytatott beszélgetéseiről, elfogadta, hogy ezek „alapvetően fontos kérdések” voltak a fiú kiléte szempontjából. (A hivatalos közlemény a fiú életkorát nem említi.) A bírók nem vették figyelembe a Belügyminisztérium érvelését, hogy mindez csak feltevés, melyet független szociális munkás vagy pszichológus nem erősített meg.
„Nem gondoljuk ellentmondásosnak azt a feltételezést, hogy az ilyen ügyeknek jelentőségük lenne e gyermek számára, aki maga is pakisztáni származású, de nagyrészt fehér brit anyja neveli” – állt bíróság indoklásában. A döntés tartalmazza azt is, hogy a fiú anyja is úgy érezte, hogy Karim „pozitív hatással” van a gyermekre, „tudna beszélni a fiával a tanulásról és a munkaválasztásról, megtaníthatná borotválkozni, és olyan dolgokról is szót ejthet vele, amikről egy anya nem tudna”.
A bíró megjegyezte, hogy „bár különösen erős közérdek fűződik ahhoz, hogy eltávolítsanak valakit, aki rendszeresen bűncselekményeket követett el 14 éven keresztül, az utolsó tettét több mint 10 évvel ezelőtt követte el, és eleget tett minden próbaidős és rehabilitációs követelménynek, valamint a Belügyminisztérium által rá előírt bejelentési feltételeknek” – áll a közleményben.
A bíró szerint Karim a vonatkozó időszakban jelentős mentális betegségben szenvedett, és bizonyítékok voltak arra is, hogy ő maga is erőszak, trauma és bűnözés túlélője volt, amelyek szerepet játszottak nehéz fiatalkorában.”