Az amerikai kormányzat arra hivatkozva vonta vissza a következő tanévtől a bostoni elitegyetem engedélyét külföldi diákok fogadására, hogy fel kíván lépni a "baloldali aktivizmus és liberalizmus" ellen.
HIRDETÉS
A Trump-kormányzat megtiltotta a Harvard Egyetemnek, hogy a következő tanévtől külföldi diákokat vegyen fel.
A döntés közel 7 ezer olyan diákot is érinti, akik már a bostoni elitegyetem hallgatói. Ők kénytelenek lesznek átjelentkezni egy másik egyetemre, vagy elhagyni az Egyesült Államokat.
A Cambridge-ben működő elit egyetem a jövőben nem vehet részt a szövetségi kormány által felügyelt Diák- és Cserelátogatói Programban (Student and Exchange Student Program), ami diák- és kutatói vízummal érkezők fogadását teszi lehetővé a felsőoktatási intézmények számára.
Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a kitiltás oka az, hogy a Harvard nem biztonságos egyetemi légkört táplált azzal, hogy megengedte "Amerika-ellenes, terrorizmuspárti agitátoroknak", hogy zsidó diákokat támadjanak meg a területén.
Az intézkedés indoklásában az is szerepel, hogy a Harvard támogatta a "Hamász retorikáját", és rasszista gyakorlatot követ az úgynevezett sokszínűség, egyenjogúság és elfogadás (Diversity, Equity and Inclusion, röviden DEI) célkitűzések érvényesítésében. Továbbá a miniszter közlése szerint együttműködött a Kínai Kommunista Párttal, 2024-ben egy kínai félkatonai szervezet tagjait látta vendégül, és képezte ki.
A Harvard Egyetemen csaknem 6800 külföldi hallgató tanul a Massachusetts állambeli kampuszon, ami a teljes hallgatói létszám több mint negyedét teszi ki. E hallgatók többsége felsőfokú tanulmányokat folytat, és több mint 100 különböző országból érkezett.
A Harvard jogellenesnek nevezte az intézkedést, és közölte, hogy azon dolgozik, hogy útmutatást adjon a hallgatóknak.
"Ez a megtorló akció súlyos károkkal fenyegeti a Harvard közösségét és országunkat, és aláássa a Harvard tudományos és kutatási küldetését" – áll az egyetem közleményében.
A Trump-kormányzat és az Egyesült Államok legrégebbi és leggazdagabb egyeteme közötti konfliktus azóta eszkalálódott, hogy a Harvard lett az első intézmény, amely nyíltan ellenállt a Fehér Háznak, amely változtatást akart a liberalizmus és az antiszemitizmus melegágyának bélyegzett elitiskolákban.
A szövetségi kormány 2,6 milliárd dollárral csökkentette a Harvardnak nyújtott támogatásokat, így az egyetem kénytelen volt önfinanszírozni kiterjedt kutatási tevékenységének jelentős részét. Trump kifejezte azon szándékát, hogy megfosztja az egyetemet adómentes státuszától.
Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter szerint az a döntés, amely megtiltja a Harvardnak, hogy a következő tanévben nemzetközi diákokat fogadjon, arra vezethető vissza, hogy az iskola nem tudott eleget tenni egy áprilisi kérésnek, amelyben a külföldi diákokra vonatkozó információkat kértek.
A belbiztonsági minisztérium kérése azt követelte az Ivy League-től (a keleti part elitegyetemeinek gyűjtőneve; Harvard, Yale, Princeton, Columbia, stb.), hogy szolgáltasson olyan diákokkal kapcsolatos adatokat, akik tüntetésekben vagy veszélyes tevékenységben vettek részt az egyetemen, hogy megfontolják a kitoloncolás lehetőségét.
Az egyetem pert indított a Trump-adminisztrációval szemben a szövetségi források megvonása miatt, mert véleménye szerint a pénz elvételéhez nincs joga a kormánynak.
Noem szerint a Harvard visszanyerheti a külföldi diákok fogadásának lehetőségét, ha 72 órán belül előállítja a róluk szóló, kért listát, nyilvántartást. Újabb felszólítása az összes feljegyzést követeli, beleértve a hallgatókról készült hang- vagy videofelvételeket is.
A Harvard College Democrats diákjai szerint a Trump-kormányzat a diákok életével játszik, csak hogy radikális programját keresztülvigye, és elhallgattassa az ellenvéleményt.
"Trump nemzetközi diákok elleni támadása tankönyvi tekintélyelvűség, a Harvardnak továbbra is ki kell tartania" – áll a csoport közleményében.
Az adminisztrációt elítélték a szólásszabadsággal foglalkozó csoportok, köztük az Alapítvány az Egyéni Jogokért és Kifejezésért, amely szerint Noem "megfigyelőállamot" követel.