Lengyelország tovább fegyverkezik, Varsó 800 Patriot üteget venne Amerikától
Az új beszerzés várható értéke 5,8 milliárd dollár. A korábbi vásárlásokkal együtt ez lefedi Lengyelország teljes területét.
HIRDETÉS
Az amerikai kongresszus feljegyzései szerint a varsói kormány 788 darab PAC-2 GEM-T rakéta iránt érdeklődik, hogy kiegészítse az Egyesült Államok fő föld-levegő védelmi rendszerére vonatkozó 2017-es megrendelését. Ezzel összességében a lengyel Patriot-beszerzések összege 2017 óta eléri a 20 milliárd dollárt.
A csomagban nem csak maguk az ütegek, hanem lövedékek, alkatrészek és logisztikai eszközök is szerepelnek. (Egy Patriot üteg alapára 1,1 milliárd dollár, egy töltet, azaz egy lövés pedig 4 millió dollárba kerül.)
A lengyel vásárlási igény május közepén került az amerikai Szenátus külügyi bizottságának asztalára, amely engedélyezheti az eladásokat. A Pentagon szerint a kérelem teljesítése „javítja Lengyelország képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetések kezelésére azáltal, hogy felállíthat egy hiteles erőt, ami elrettentheti az ellenséget, és részt vállalhat a NATO-műveletekben”.
Az amerikai védelmi tárca szerint az engedély az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit is támogatja, mivel stabilizálja egy NATO-szövetséges biztonságát, és enyhíti az USA ezzel kapcsolatos terheit.
A terv útjában álló legmagasabb akadály az, hogy a Raytheon beszállító vállalat havonta körülbelül 20 Patriot rakéta gyártására képes, és máris 1,500 darabos gyártási elmaradással küzd. Eközben Donald Trump elnök épp a minap hirdette meg a totális amerikai légvédelmi rendszer kiépítését, ami jókora részben Patriotokból állna.
Elképzelhető ezért, hogy a Fehér Ház nem fogja mellszélességgel támogatni a csúcskategóriás fegyverzet eladását.
Lengyelország még Donald Trump első mandátuma idején, 2017 végén kérelmezte négy Patriot légvédelmi üteg és 208 PAC-3 rakéta megvásárlását. Míg a PAC-3 hatótávolsága körülbelül 35 km, és közepes, valamint nagy hatótávolságú célpontok eltalálására tervezték, a PAC-2 GEM-T alkalmas rövid hatótávolságú taktikai ballisztikus rakéták elfogására, valamint cirkálórakéták, repülőgépek és drónok leszedésére.
Az amerikai védelmi beszerzési hivatal javaslata után a Szenátusnak 30 napja van a megállapodás felülvizsgálatára, jóváhagyására vagy megvétózására, és ezután kerül a végső döntés az Egyesült Államok Külügyminisztériumához, azaz végső fokon az elnökhöz.
Joe Biden elnökségének idején a Fehér Ház prioritásként kezelte a Patriot rendszerek Lengyelországba és Ukrajnába szállítását.
2023-ban az amerikai kormány részben ingyenesen biztosította a Patriot-egységeket Varsó köré, csakúgy, mint a lengyel légierőnek szállított F-16 vadászgépeket. Ennek oka az a hirtelen támadt fenyegetés volt, amit az orosz Iszkander rakéták telepítése jelentett Fehéroroszországba.
Az év márciusában Aljakszandr Lukasenka Varsót nevezte meg a birtokába került orosz eredetű nukleáris fegyverek egyik lehetséges célpontjaként. A fehérorosz elnök szerint országa kénytelen „visszatelepíteni” területére az atomfegyvereket, melyekről a Szovjetunió felbomlása után egyszer már lemondott. Érvelése szerint azért, mert a ’90-es kapott garanciákat „letaposták” és „megsértették”.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök leszögezte, hogy a belarusz telepítések nem jelentik azt, hogy a fegyverzet Lukasenka vezérlete alá került, hanem kizárólag orosz védelmi célokat szolgálhat és csakis moszkvai engedéllyel.
